Aleksandar Vučić szerb elnök fokozza a tiltakozások elfojtását, amelyek az elmúlt hónapokban megrengették populista uralmát, írja szombati cikkében az AP hírügynökség, amit a Beta szemlézett.
Az ügynökség hozzáteszi, hogy „ami kezdetben egy hallgatók vezette kis korrupcióellenes kampány volt, az mára az elmúlt negyed évszázad legviharosabb tiltakozó hullámává nőtte ki magát a balkáni országon belül”.
Az AP szerint emberi jogi csoportok és Vučić politikai ellenfelei egyaránt figyelmeztettek a tiltakozó mozgalom elnémítására irányuló egyre brutálisabb módszerekre, amely mára a szerb vezető több mint tíz éve tartó hatalmának eddigi legnagyobb kihívását jelenti.
Vučić politikai pályafutása és hatalma
Az ügynökség ismerteti Vučić politikai pályafutását is, megjegyezve, hogy több mint tíz éve irányítja Szerbiát, és formálja az ország politikáját, de közben korrupcióval és autoriter módszerekkel vádolják.
Vučić kemény nacionalistaként kezdte politikai karrierjét a kilencvenes években a Szerb Radikális Pártban, mutat rá az AP és kiemeli, hogy az akkori szerb vezérnek, Slobodan Miloševićnek a tájékoztatási minisztereként dolgozott, és hírhedtté vált a független média elleni fellépései és a szomszédos országokkal szembeni háborús retorikája miatt, amelyeket mindmáig megtartott – teszi hozzá az ügynökség.
Szerbia vereséget szenvedett a balkáni háborúkban, Miloševićet 2000. októberében tüntetések sora buktatta meg, míg Vučić átvedlett európapárti reformerré, társalapítója lett a Szerb Haladó Pártnak, és kezdetben modernizációt és integrációt ígért, majd erős populizmussal, médiafölénnyel és az állami intézmények szigorú ellenőrzésével megszilárdította hatalmát – olvasható az AP cikkében.
Újvidéki tragédia és tiltakozások
Az ügynökség felidézi a 2024. november 1-jén történt újvidéki vasútállomási előtető összeomlását, amelyben 16 ember vesztette életét. Ez a kínai támogatással megvalósuló felújítási projekt során történt tragédia tiltakozásokat váltott ki, amelyek a feltételezett állami korrupció és hanyagság miatt robbantak ki.
Az AP szerint a tiltakozások először egyetemistákból álló csoportokból indultak, akik minden pénteken 15 percre blokkolták a forgalmat, hogy megemlékezzenek az áldozatokról. Azonban a korrupció miatti harag hamar átterjedt az egyetemi kampuszon kívülre is, és tömegeket vonzott, akik a növekvő megélhetési költségek és a kormányzati elit büntetlensége miatt voltak elégedetlenek.
A tüntetők most elszámoltathatóságot, átláthatóságot és előrehozott választásokat követelnek – írja az AP.
Túlzott rendőri fellépés a tüntetőkkel szemben
Az eleinte békés felvonulásokat és tüntetéseket az ügynökség szerint fokozódó feszültségek kísérték, amikor a hatalom rendőri erőket, civil ruhás rendőröket, sőt olyan kétes hírű félrendőri egységeket vezényelt ki, amelyeket Vučićhoz hűséges focihuligánok vezettek, és akik rudakkal és fáklyákkal támadtak a tüntetőkre.
A demonstrálók arról számoltak be, hogy bántalmazták, vagy önkényesen letartóztatták őket és könnygázt, illetve sokkológránátokat és hangágyút vetettek be ellenük. Az emberi jogi csoportok az efféle fellépést túlzottnak és brutálisnak minősítették.
Az erős állami válasz ellenállást szült – állapítja meg az AP.
Vučić többször „terroristáknak” nevezte a tiltakozó egyetemistákat, akik szerinte a nyugati hatalmakkal összeesküvők, és hatalmának megdöntésén dolgoznak, de ezt bizonyítékok nélkül állította – írja az ügynökség. Bár párbeszédre hívta a hallgatókat, előrehozott választásokat nem írt ki, és még keményebb fellépéssel fenyegette meg a tiltakozókat.
Az egyetemisták elutasították azt az ajánlatát, hogy vitázzanak vele az előrehozott választások kiírását megelőzően. A hatalom több mint száz tanárt, professzort és dékánt bocsátott el, helyükre pedig Vučićhoz hűséges embereket neveztek ki.
Míg néhány iskola új személyzettel megnyílt, mások, különösen egyetemi karok, továbbra is zárva tartanak.
Külpolitikai helyzet és nemzetközi kapcsolatok
A belföldi nyomás ellenére Vučić továbbra is kiegyensúlyozottnak láttatja a szerb külpolitikát, amely összetett kapcsolatokat ápol nemcsak az Európai Unióval, hanem autoriter szövetségeseivel, például Oroszországgal is – áll az AP jelentésében.
Az ügynökség megemlíti, hogy Vučić 2024. szeptember 1-jén részt vett a kínai, orosz, észak-koreai és iráni vezetők csúcstalálkozóján, ahol – mint mondta – támogatást kapott a hazai tiltakozások kezeléséhez. Ugyanakkor elutasította, hogy csatlakozzon az Ukrajna elleni orosz invázió miatti nemzetközi szankciókhoz.
Ugyanakkor nem akadályozta meg a fegyverexportot Ukrajnába, és idén először látogatott Kijevbe, jelezve nyitottságát a nyugat-orientált országokkal való kapcsolatokra – jegyzi meg az AP.
Az ügynökség emlékeztet arra is, hogy Szerbia 2012 óta az Európai Unió tagjelöltje, de a csatlakozási folyamatban csak lassú előrelépést ért el.
Vučić uralma a hatalom központosításával, a média elfojtásával és szigorú ellenőrzésével jellemezhető, ami az emberi jogi szervezetek kritikáját váltotta ki – mutat rá az AP.
Nyíltan támogatta az utolsó megmaradt független televíziós csatornák, az N1 és a Nova bezárását, vagy újságíróik és vezetőségük eltávolítását. Hazugságnak nevezte tüntetésekről szóló tudósításaikat, pedig ezek épp főként élő közvetítések voltak, minimális szerkesztői beavatkozással – teszi hozzá az ügynökség.
Európa és az uniós reakció
Elemzők és ellenzéki csoportok szerint Európának fokoznia kellene a nyomást Szerbiára, hogy megállítsa a demokrácia további romlását. Az EU illetékesei figyelmeztették Vučićot, hogy a csatlakozási folyamat előrehaladása az igazságszolgáltatás reformjától, a sajtószabadság helyzetétől és a korrupció elleni harc teljesítésétől függ.
Európa az orosz-ukrán háború következményeivel küzdve eddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy szembenézzen Vučićtyal és kormányával – áll az AP összegzésében.
A szerb ellenzék és néhány uniós képviselő szerint az EU túl enyhén reagált, mert úgy vélik, Vučić az egyetlen, aki megőrizheti a békét a térségben, ahol még mindig érezhetőek az 1990-es évek háborúinak következményei, amelyekben több mint százezer ember halt meg, és milliók váltak otthontalanná.
A korrupcióellenes tiltakozások mára túlmutatnak az egyszerű korrupció elleni küzdelmen: közvetlen kihívást jelentenek Vučić keménykezű uralmának, a tüntetők pedig szabad választásokat, független igazságszolgáltatást és felelősségre vonást követelnek a rendőri erőszak miatt – foglalja össze az AP.
Mivel egyik fél sem mutat hajlandóságot arra, hogy engedjen, Szerbia elmélyülő politikai válsággal néz szembe, amely további zavargásokhoz és akár véres konfliktushoz is vezethet – zárja cikkét az AP.
Az ifjú Aleksandar Vučić mentorával, a kilencvenes évek délszláv háborúiban elkövetett bűncselekmények miatt elítélt Vojislav Šešelj csetnikvajdával (Archív)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
