Harminckilenc európai nagyvárost összekötő, Budapestet és Belgrádot is magában foglaló, mintegy 22 000 kilométer hosszúságú gyorsvasút, melynek használata vetekszik a metró egyszerűségével: ez a Starline. A vízió szerint akár 400 kilométer/órás sebességgel is haladhatnának rajta a vonatok. A dolog csupán tervek szintjén létezik, és a 21st Europe nevű dán startup dolgozta ki.
Mint az FTN News kiemeli, a tervek célja, hogy a politikai döntéshozókat és az iparági vezetőket a nagy távolságú utazások újragondolására, valamint a rövid távú repülőutak iránti igény csökkentésére sarkallják – írja a hvg.hu.
A hálózaton gyakran követnék egymást a sebesen haladó vonatok, és az egész kontinensen egységesítve lenne az infrastruktúra. A főbb útvonalakon a repülőjáratok csökkentése a szén-dioxid-kibocsátást is csökkentené.
Az öt vasúti folyosó lefedné Nyugat-, Közép-, Észak- és Kelet-Európát, tehát gyakorlatilag az egész kontinenst, és összekapcsolna számos fővárost, valamint – eközben – több más úti célt is. Térképen így nézne ki a dolog, és ennek alapján tényleg hasonlít egy nagyváros metróhálózatának ábrájára:
Az vonalak az alábbiak lennének:
- A-vonal, Nápoly–Helsinki viszonylat: Róma, Milánó, Zürich, München, Bécs, Prága, Berlin, Varsó, Vilnius, Riga, Tallinn.
- B-vonal, Lisszabon–Kijev viszonylat: Madrid, Bordeaux, Lyon, Milánó, Róma, Zágráb, Szarajevó, Tirana, Athén, Szófia, Bukarest, Kisinyov.
- C-vonal, Madrid–Isztambul viszonylat: Barcelona, Marseille, Lyon, Párizs, Luxemburg, Frankfurt, Bécs, Budapest, Belgrád, Szófia.
- D-vonal, Dublin–Kijev viszonylat: Liverpool, London, Párizs, Brüsszel, Amszterdam, Berlin, Varsó, Lviv.
- E-vonal, Milánó–Oslo viszonylat: Zürich, München, Frankfurt, Berlin, Hamburg, Koppenhága, Stockholm.
Az útvonal által érintett települések listája nem teljes, ennél több helyen is megállhatna a gyorsvasút.
A szerelvények tervezésénél kiemelt figyelem hárulna a kényelemre, mely a hosszabb vonatutaknál elég fontos szempont. Lennének családi fülkék, munkaállomások és közösségi terek is – ezek egyike sem igazán adott a repülésnél.
Az újonnan épülő állomások nem a városokban, hanem azokon kívül lennének, lévén nem a meglévő vasúti csomópontokba kapcsolódnának be. Az újonnan épített infrastruktúra ráadásul multifunkcionális lehetne, helyet biztosítva kulturális létesítményeknek, éttermeknek, rendezvényeknek is.
Egy ilyen projekt kivitelezése amellett, hogy elképesztően sok pénzbe kerülne, talán sosem látott együttműködést követelne meg az európai országok kormányai közt. Bár a Starline-t magánkezdeményezésként mutatták be, a megvalósítása politikai támogatást, állami finanszírozást és uniós pénzeket is igényelne.
Az eredmény azonban egy olyan zöld közlekedési mód lehetne, amely versenybe tud szállni a repüléssel szemben, és magában hordozza a gazdasági fejlődés lehetőségeit is. A vasút ugyanis – sok más egyéb mellett – erősíthetné az idegenforgalmat, valamint az üzleti mobilitást is.
Fotó: 21st-europe.com
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
