Az egyetemi hallgatók továbbra is kitartanak a rendkívüli parlamenti választások kiírására vonatkozó követelésük mellett, és a taktika, amelyet alkalmaznak, egyelőre változatlan marad – mondta Mihailo Marković, a Belgrádi Jogi Kar hallgatója az N1-nek.
Hozzátette, hogy a hallgatók részben visszavonultak az utcákról, de nem azért, mert feladták, hanem azért, mert – ahogy ő mondja – zárt ajtók mögött háromszor annyit dolgoznak, mindenekelőtt a hallgatói listán.
„Június 28-a után a stafétát átadtuk a polgároknak, vagyis zöld utat adtunk nekik. Azóta mindennap ülésezünk, háromszor annyit dolgozunk, és mindenekelőtt a hallgatói listán. Ez az, ami az elmúlt hónapokban a fő elfoglaltságunk, amióta megfogalmaztuk követelésünket a rendkívüli parlamenti választások kiírására. Nincs tehát oka a polgároknak aggódni, hogy miért nem vagyunk ott. Elkezdődtek a vizsgaidőszakok, meg kell mentsük a tanévet” – mondja Marković, hozzátéve, hogy ez hosszú távú küzdelem, amelynek több fázisa és szakasza van, és ehhez kellett alkalmazkodniuk.
Elmondása szerint a hallgatók továbbra is ragaszkodnak a választások kiírásához, és a taktika – mint hangsúlyozza – egyelőre változatlan marad.
„Tíz hónapot töltöttünk az utcán, és lehet, hogy valakinek úgy tűnik, hogy ennek nincs eredménye, mert még nincs jele a választások kiírásának. Azonban még nem játszottunk ki minden kártyát, és nem lőttük el minden puskaporunkat. Még mindig vannak pszichológiai eszközeink a nyomás fokozására. Látjuk, hogy egyre inkább a külföldi sajtó figyelmét is felkelti ez az ügy” – mondja.
Hozzáteszi, hogy a hallgatók tudják, hogy birtokolják a nép bizalmát, és tudatában vannak annak is, hogy nem játszhatják el ezt a bizalmat.
Az egyetemisták továbbra is kitartanak amellett, hogy a listán szereplő neveket csak a választások kiírása után hozzák nyilvánosságra.
Az esetleges együttműködésről az ellenzéki pártokkal Marković úgy nyilatkozik, hogy a hallgatóknak nincs ellenszenvük az ellenzék iránt, és hogy téves az a narratíva, amely a közvéleményben kialakult.
„Az igazság az, hogy a kezdetektől elhatárolódtunk a politikai pártoktól, de ez még az az időszak volt, amikor kerestük a helyünket a társadalomban. Akkor még azt sem tudtuk, meddig fog ez tartani. Ez az elhatárolódás nem az ellenzék lejáratására tett kísérlet volt, hiszen ők önálló entitások, teszik, amit tesznek, és mi ezt támogatjuk, szeretnénk, ha mindenki a saját hatáskörében dolgozna” – mondja.
A november 1-jei tervekről – amikor megemlékeznek a tavalyi újvidéki tragédiáról, Marković azt mondja nem lesz semmiféle D-nap.
„Létrejött egyfajta narratíva, hogy november 1-jétől várják a döntő napot. Hasonló beszéd övezte március 15-ét és június 28-át is. De egy ilyen hosszú távú küzdelemben, ilyen ellenféllel, nincs D-nap. Azt mondhatjuk, hogy talán a választások napja lesz a mi D-napunk. De az is csak egy újabb küzdelem kezdete lesz. November 1-je érzelmileg súlyos nap számunkra, tudjuk, mi történt. A mi küzdelmünk azonban nem csak annak a 16 léleknek szól, hanem minden áldozatnak, akiket ez a rendszer eltiport, és mindazoknak, akiknek a hangját elhallgattatták” – mondja.
Arra reagálva, hogy egy európai parlamenti képviselőkből álló csoport a Szaharov-díjra jelölte a szerbiai hallgatókat a demokráciához, emberi jogokhoz és a szólásszabadsághoz való hozzájárulásukért, miközben az ország vezetése letartóztatásokkal bünteti őket, Marković kijelenti, hogy a hallgatók beszéltek erről, és arra a következtetésre jutottak, hogy minden értékes embert előbb ismertek el külföldön, mint otthon, a hatalom részéről.
„Természetesen itt meg kell különböztetni a rezsimet a néptől, mert tudjuk, hogy a nép kezdettől fogva mellettünk áll. Ez megtisztelő, de mi nem a trófeákért vagyunk itt, hanem egy célért – a szabadságért és az igazságért mindenki számára” – mondja.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
