A különleges feltételekről szóló törvényjavaslat szerint, amely az ingatlanok nyilvántartásba vételét és a tulajdonjog bejegyzését szabályozza, legalizálhatók lesznek azok az épületek, amelyekre 2003. május 13-a előtt ideiglenes építési engedélyt adtak ki. Ezenkívül legalizálhatók azok az épületek is, amelyek engedély nélkül épültek, de a törvény hatálybalépésének napján befejezettnek minősülnek.

A törvénytervezet – amelybe a Beta hírügynökség betekintést nyert – hangsúlyozza, hogy Szerbia Köztársasága nem garantálja az így nyilvántartásba vett épületek, épületrészek, illetve különálló részek használatának biztonságát és biztonságosságát.

Milyen épületek legalizálhatók?

A törvény 1. cikke szerint nyilvántartásba vételre és jogbejegyzésre jogosultak azok az épületek, épületrészek vagy különálló részek, amelyek jogszabályellenesen épültek.
Felsorolásszerűen meghatározza, hogy legalizálhatók:

  • azok az épületek, amelyekre 2003. május 13. előtt ideiglenes építési engedélyt adtak ki,
  • a fizetőkapuk, ideiglenes utak,
  • az olyan épületek, amelyek akkor épültek, amikor még nem volt előírva építési engedély, és amelyekre a kataszterben nincs bejegyzett tulajdonjog.

Legalizálhatók továbbá:

  • az A és B kategóriájú lakóépületek és gazdasági létesítmények, amelyekre kiadták az építési engedélyt, de a használatbavételi engedély megszerzésének határideje a törvény hatálybalépéséig lejárt,
  • a föld alatti és föld feletti közművezetékek és infrastruktúrák, ha azok a kataszterben bejegyezhetők,
  • azok az épületek, amelyekre a korábbi törvények alapján jogerős legalizálási határozat született, de még nem jegyezték be őket az ingatlan-nyilvántartásba.

Legalizálhatók azok az épületek is, amelyeket a korábbi törvény alapján vettek nyilvántartásba, amely a tulajdonjog bejegyzését tette lehetővé engedély nélküli épületekre, beleértve a telek tulajdonjogát is.

A rendelkezések vonatkoznak minden olyan épületre, amely beépíthető területen fekszik és látható a műholdfelvételeken vagy más hivatalos felméréseken, amelyeket a Térképészeti Ügynökség és a Köztársasági Geodéziai Intézet kezel.

Korlátozások és kivételek

A 2. cikk szerint az állami tulajdonban lévő földön álló, de közfelhasználásra tervezett, illetve közhasználatú területeken épült épületeket a törvény szerint nyilvántartásba veszik, de a tulajdonjogot a Szerb Köztársaság javára jegyzik be.
Ez vonatkozik például:

  • természetvédelmi övezetekre (első és második védelmi zóna),
  • kiemelten védett kulturális örökségre és világörökségi listán szereplő helyszínekre,
  • közvizek területére, vasúti sávokra, ivóvízbázisok védelmi zónájára,
  • állami utak kisajátítási övezetére.

A kisebb, szerkezetileg be nem fejezett objektumokat (pl. konténerházak, mobilházak, balloncsarnokok, autómosók, nyitott teraszok közterületen) csak nyilvántartásba veszik, de rájuk nem jegyeznek be tulajdonjogot.

Az állam nem garantálja a biztonságot

Az 5. cikk megerősíti, hogy az állam nem vállal felelősséget az épületek, épületrészek biztonságáért.
A tulajdonos kockázatként vállalja az ingatlan használatából eredő lehetséges károkat, és felelősséget visel a harmadik személyeknek okozott kárért.

A bejelentés és a határidők

A nyilvántartásba vétel digitális platformon történik, amelyet az ügynökség hoz létre, és amelyhez a helyi önkormányzatok is hozzáférnek.

A helyi önkormányzatnak 30 napja van, hogy átadja a digitális rendezési tervet az ügynökségnek.

Az érdeklődők elektronikus úton nyújtják be a kérelmet, minden egyes ingatlanra külön.

Ha a kérelem melléképületre vonatkozik, meg kell adni, hogy a főépület ugyanazon a telken áll-e.

A kérelem beadási határideje a törvény hatálybalépésétől számított 45 nap elteltével kezdődik, és 60 napig tart.

Ha az épület több lakást tartalmaz, előbb az egész épületet kell bejegyezni, majd a különálló lakásokat. Ha az építtető ismeretlen vagy nem elérhető, a szükséges dokumentumokat bármely érdekelt fél vagy hivatalos közös képviselő benyújthatja.

Díjak

A legalizálás költsége zónánként változik:

Belgrádban:

extra zóna – 1.000 €,

I. zóna – 800 €,

II–III. zóna – 300 €,

IV. zóna – 200 €,

V. zóna – 150 €,

VI. és egyéb zónák – 100 €.

100.000+ lakosú városokban:

extra és I. zóna – 500 €,

II. zóna – 250 €,

III. zóna – 150 €,

IV. és további zónák – 100 €.

50.000–100.000 lakosú településeken:

extra és I. zóna – 300 €,

II.  zóna – 200 €,

III. és további zónák – 100 €.

50.000 fő alatti településeken és falvakban: 100 €.

Raktárak, gazdasági és melléképületek, illetve üzemcsarnokok esetében 500 m²-ig díjmentes, efelett 10 €/m² a díj.

Az ügynökségnek haladéktalanul ellenőriznie kell a dokumentációt, és értesítést kell kiadnia arról, hogy a tulajdonjog bejegyzésének feltételei teljesülnek-e.