Szerbia népessége 2052-re a forgatókönyv szerint 1,5 millió lakossal csökken a 2022-es adatokhoz képest. Ekkorra a gyermekek (0–14 évesek) száma kétszer kisebb lesz, mint a nyugdíjasoké (65 év felett).
A Köztársasági Statisztikai Intézet népesség-előrejelzései szerint Szerbia 30 év múlva „idős társadalomként” írható le. A természetes szaporodás várható alakulásából az következik, hogy az átlagos szerbiai polgár nyugdíj előtt fog állni. Az is előre látható, hogy 2052-re 1,5 millió lakossal lesz kevesebb az országban.
A Köztársasági Statisztikai Intézet(RZS) legutóbbi, 2025 január–augusztus közötti időszakra vonatkozó adatai szerint 24.736-tal több haláleset történt, mint amennyi születés volt. Az előző év azonos időszakához képest 1.544-gyel (3,9%-kal) kevesebb gyerek született, míg az elhunytak száma 3.077-tel (4,7%-kal) csökkent.
A születési arány Szerbiában rendkívül alacsony és tovább csökken. 2024-ben 60.845 gyermek született.
Az RZS 2024 októberében közzétett harmincéves népesedési előrejelzése a 2022-es népszámlálástól 2052-ig tartó időszakra vonatkozik. Az előrejelzés szerint gyakorlatilag Szerbia harminc év alatt, ha a mostani tendencia folytatódik, egy Belgrádnyi lakost veszít.
A nők egyre később szülnek
A gyermekvállalás elhalasztásának tendenciája folytatódik, leginkább a 30–34 éves korosztályban érhető tette. Az 1990-es évek elején a 20–24 éves nők voltak a legaktívabbak, ma viszont ez már ritka.
Szerbia egyre öregebb nemzet lesz
Az előrejelzések szerint 2052-re a 0–14 évesek száma fele annyi lesz, mint a 65 év felettieké. A 15–64 évesek számának csökkenése miatt a dolgozó korú lakosságra háruló eltartási teher több mint 25%-kal nő 2022-höz képest. A 65 év felettiek aránya a teljes népességen belül 21,9%-ról (2022) 28,5%-ra (2052) emelkedik.
A statisztikai öregedési index szerint 2022-ben 60 év feletti 3 ember jutott 2 fő 0–19 évesre. 2052-re ez az arány közel 4:2 lesz.
A várható élettartam is nő: a 65 éves nők 2022-ben még 17 évre, a férfiak 14 évre számíthattak, ez 30 év múlva kb. 3 évvel hosszabb lesz.
A munkaképes korú népesség 4,3 millióról (2022) 3 millióra (2052) esik vissza. Az arányuk 64%-ról 58%-ra csökken a teljes lakosságon belül. A teljes eltartottsági ráta (az eltartottak aránya a munkaképesekhez viszonyítva) 2052-re 73%-ra nő.
A legnagyobb vesztesek: Bor és Zaječar térsége
Az RZS szerint a következő 30 évben a népesség területi különbségei tovább mélyülnek. Az emberek közel fele öt nagyvárosban – Belgrád, Újvidék, Novi Pazar, Kragujevac és Niš – fog élni. Közben nő a kistelepülések száma: a korábban ritka, 5.000 fő alatti községek egyre gyakoribbak lesznek.
A legnagyobb népességcsökkenést Bor és Zaječar környékén várják – mintegy 50%-ot –, míg Belgrád és Dél-Bácska térsége kevésbé érintett lesz (kevesebb mint 10%-os csökkenés).
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
