Október, hideg, nem forradalmi hónap. Ötödike, miért lenne forradalmi? 2000. október ötödike. Negyed évszázad elmúlott. Mi változott? Semmi. Nagyjából semmi. Igazából semmi.
Ennél sokkal kevesebbre volt szüksége Ferenc Józsefnek, (Franz Joseph of Austria) hogy megbocsásson a magyaroknak. A kiegyezésig. Pedig az nem tartott eddig, csak 19 évig. Volt esze a fiatal császárnak! Az utolsó (osztrák) császár leírása szerint, kizárólag három ember egyezkedése és tárgyalásai közepette született meg a kiegyezés:
„Deák, Andrássy és jómagam”.
A jómagamról, tudomásom szerint nincs tér, utca elnevezve. Sem Budán, sem Pesten. Annál inkább Deákról, Andrássyról. Mindegy. Magyar, német ügy, csak az osztrákokat meg a magyarokat érinti. (Meg a szlovákokat, meg a románokat, meg a horvátokat, meg a montenegróiakat, meg a cseheket, meg az ukránokat, meg a lengyeleket, meg a bosnyákokat, meg az olaszokat stb. Mit jelent egy birodalom!)
Tehát eltelt 25 év, egy emberöltő. A szó az ember és az ölt igéből képzett összetétel, és a nemzedékváltás idejét jelöli. Itt, Szerbiában nem változik a nemzedék. Maradunk olyanok, mint 25 éve. Balekok, gyanútlansága miatt könnyen becsapható személyek.
De menjünk vissza negyed évszázaddal korábbra!
Ülök, nézem a televíziót. A következő pillanatban már állok már és öltözöm. Mert ég már a parlament, a szkupstina, az országgyűlés, ki hogyan szereti. Idősebb lányom kérdezi:
– Hová mész?
– A Rádióba – felelem.
– Ma szabad napos vagy, miért?! – jön az újabb kérdés tőle.
A fiatalabbtól jön a válasz:
– Mert újságíró.
Ki gondolta volna akkor, hogy követi a politikát…
Nos, autóba be, irány a város, akkor még a régi helyén volt a Rádió, mondom az ügyeletesnek (csütörtök volt, ha jól emlékszem), mehet haza, maradok én. Utána reggelig maradtam. Böndör Pál lektorként és én (Pali, béke poraidra). És amikor elindultunk haza, az autóban azt mondta:
– Pukao je!
Nem tudom, hogyan fordítani, talán:
– Elment a fenébe.
Csak a név változott
Nos, Pali, sajnos nem ment el (a fenébe) a rendszere, az uralkodási módja, amelyek azóta is itt élnek velünk. Csak úgy hívják Aleksandar. Bár, a magyar a fejedelmeket, uralkodókat, királyokat is lefordítja: Sándor. Bár ilyen már volt, igaz nem a piciny Szerbia, hanem Jugoszlávia első királya, akit a Karađorđević-házból származó szerbek, horvátok és szlovének második királyaként 1929-től hívtak így, és egészen 1934-es meggyilkolásáig uralkodott. A király 1929-ben a január 6-i diktatúra bevezetésével minden politikai hatalmat magához vont, megszüntette a parlamentet, és az országot hat bánságra osztotta.
Igen, loptam három sort az internetről, mert ide illik, meg mert előrevetít sok mindent. Gondolom, itt se nem lesz kihirdetve, se nem lesz úgy alkalmazva, de már működik a diktatúra.
Merthogy: felpanaszolnám, hogy megtámadták az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karát. Azért fáj, mert én is ott szereztem diplomát, mert vonzódok a bölcsészet után. Mert én még a bölcsészetre a város (Újvidék) központjába jártam. Tanulni. Ott, ahol megállt a kettes busz, ahol szemben meredt rám, a neogótikus katolikus templom. Ma is mered, gyönyörű vitrázsaival. Ahol két burekos között volt az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara.
Egyetem a fenébe
Nos, ez az egyetem kiköltözött a Limán negyedbe. Kár, hogy negyed lett belőle, inkább egy városrész jellemét, intimitását, félénkségét, ájtatosságát érdemelné, de sem jelleme, sem intimsége, sem ájtatossága, nem feledtem a félénkséget, nos, az aztán nincs! Ja, a diplomavizsga már ott, a Limánon zajlott Bori tanár úrnál. Mindegy. Nem mindegy, mert mindenki nála diplomázott, több-kevesebb sikerrel. Én a még meglévő mechanikus írógépen legépelt dolgozatomat a folyosón adtam át a Tanár Úrnak, ott sikerült elkapni. Négybe hajtotta, bele tette a zakója zsebébe, a belsőbe, azt mondta, majd elolvassa. Biztos elolvasta, mert sikeresen diplomáztam.
Azért írok minderről, mert itthon ülve nézem a Bölcsészettudományi Kar, a limáni, természetesen, az egyetem előtti fölfordulást. És eszembe jut a Sziveri-ellenzék. Hogy mekkora ellenzéknek gondoltuk mi akkor magunkat! Hol is van közülünk bárki. Hadd ne soroljak neveket. Van, aki koszorús író lett, van aki meggazdagodott a könyvkiadásból, csak Jancsi (Sziveri) nincs. Nincs is a láthatáron hozzá méltó költő.
Nos, bevallom, a pár sort akkor írtam, éreztem így, amikor bántották az egyetememet. Valahol augusztus végén. Semmi sem változott. Sőt! Olyannyira, hogy a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveinek legrosszabbját éljük, nagyon elrontott kiadásban.
Ma is népszerű a lojális kifejezés
Igen, mi vagyunk az oka! Hagytuk magunkat becsapatni holmi nacionalista, még ma is úgy mondják, magyar szellemiségű hülyeséggel. Hagyva, hogy a szellemiségen valakik meggazdagodjanak, kinevessék a vajdasági magyar embert, meg a szerbet, meg a szlovákot, meg a ruszint, meg a horvátot meg a többit (is). Vajdaság, ahogy ott fenn mondják, Délvidék, de elfelejtik, hogy a Vajdaság megadatott a k. u. k. (Kaiserliche und königliche) Osztrák-Magyar Monarchiában. A szerbeknek, mert lojálisak voltak, természetesen az uralkodó nemzethez, a némethez. Nagyon elhallgatják. Mint ahogy a péterváradi születésű Jelašić bánt is. Ma is divat a lojális kifejezés…
Öreg Dezső
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
