Október 26-án jön az újabb óraátállítás, amikor átállunk a téli időszámításra: hajnali háromkor az órákat egy órával visszaállítjuk, ami plusz hatvan perc alvást jelent, de egyben korábbi sötétedést is, ami sokaknak nehézséget okoz.
Bár évek óta beszélnek ennek a gyakorlatnak a megszüntetéséről, úgy tűnik, hogy az óraállítás még egy ideig, legalább 2026-ig velünk marad.
Miért állítjuk még mindig az órát?
Az óraállítás az első világháború idejéből származik, a mai európai rendszert pedig 1996-ban egységesítették. Az Európai Unió akkor meghatározta, hogy a nyári időszámításra való átállás március utolsó hetében, a téli időszámításra való visszaállás pedig október utolsó hetében történjen.
Az évek során azonban nőtt az elégedetlenség. Fordulópont 2018 volt, amikor az Európai Bizottság óriási közvélemény-kutatást végzett: az EU állampolgárainak 84 százaléka a váltás megszüntetésére szavazott. Az Európai Parlament 2019-ben elfogadta a javaslatot a szezonális váltások megszüntetésére, de a tagállamok nem tudtak megegyezni – egyesek állandó nyári időt, mások téli időt szerettek volna.
Mivel nem született egységes döntés, az óraállítás továbbra is érvényben marad legalább 2026-ig.
Bár Szerbia nem EU-tag, évek óta követi az európai irányelveket. Hivatalosan megerősítették, hogy az óraállítás a következő években is folytatódik, és nincs terv arra, hogy Szerbia önállóan állandó időt vezessen be, amíg az EU nem hoz egységes döntést. Más szóval a lakosok továbbra is évente „elveszítenek” és „nyernek” egy órát.
Egészségügyi és társadalmi hatások
A szakértők régóta figyelmeztetnek, hogy az óraállítás negatívan befolyásolhatja a szervezetet, különösen gyerekek, idősek és krónikus betegek esetében.
„Már a legkisebb bioritmus-zavar is hatással lehet az alvásra, a koncentrációra és a hangulatra” – magyarázzák az orvosok.
A statisztikák szerint az óraátállítás utáni első napokban gyakoribbak a fejfájások, a koncentráció csökkenése, sőt közlekedési balesetek is.
Másrészt az az érv, hogy „energiát takarítunk meg”, ma már nem állja meg a helyét, mivel a modern életmód és az állandó eszközhasználat gyakorlatilag megszünteti az eredeti logikát.
Mit hozhat 2025 és 2026?
Lehetséges, hogy a téma újra felmerül a 2025-ös lengyel EU-elnökség idején, amikor a tagállamok megpróbálhatnak közös döntésre jutni. Ha egyezség születik, 2026 lehet az utolsó év, amikor óraátállítás történik.
Addig is követnünk kell a brüsszeli tárgyalásokat, és minden ősszel és tavasszal az időhöz igazítani a szokásainkat.
Hogyan könnyíthető az óraátálláshoz való alkalmazkodás?
- Kezdjük el tizenöt perccel előbb módosítani az alvás- és ébredési időt néhány nappal előtte.
- Kerüljük a koffeint és a képernyő nézését lefekvés előtt.
- Reggeli séták és a nappali fény segíti a test „újratervezését”.
- Az ugyanabban az időben történő étkezés és pihenés segít csökkenteni a stresszt.
_____________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
