Molnár Csilla Andrea, néhai magyar szépségkirálynő halálának körülményeit dolgozza fel a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulata A szépség meggyilkolása című előadásban, amelynek bemutatója pénteken, október 24-én 19:30-kor lesz.
Az idei évad új darabját Szenteczki Zita rendezi, a főszereplő pedig Hodik Annabella.
„A szépség meggyilkolása főleg Molnár Csilla Andrea magyarországi szépségkirálynőről szól. Ezt a történetet Horváth Panna írótársammal egybedolgoztuk Euripidész Iphigeneia Auliszban című darabjával” – mondta Szenteczki Zita rendező a hétfői sajtótájékoztatón és kiemelte, számára a darab központi kérdése az egyéni és kollektív felelősségvállalás, illetve az, hogy a politikai-társadalmi ügyek mennyire nem választhatók szét a személyes magánügyektől.
„Ez egy nagyon sok zenével, tánccal operáló mű, nem egy szöveges dokumentarista előadást kell elképzelni, hanem egy nagyon érzékletes színházi formát, ami a reményeink szerint bevonja a nézőket” – mondta a rendező.
Szenteczki Zita (Fotó: Tóth Imre)
Hodik Annabella főszereplő elmondta, az előadás a nők mindennapi életében jelen lévő, fontos témákat boncolgat.
„Például, hogy a női testet társadalom úgy kezeli, mint egy tárgyat, amit el lehet adni, értékesíteni. Ezt erősíti a reklámipar, a közösségi média, és természetesen a szépségversenyek. Ezek a szépségversenyek azt erősítik, hogy a nők értéke csak a szépségükben van és más célt nem is szolgálnak tulajdonképpen azon kívül, hogy a szervezők meggazdagodjanak. Miközben a nők értékét és önbizalmát ünneplik, pedig nagyjából egy átverés az egész” – mondta Hodik Annabella.
Hodik Annabella (Fotó: Tóth Imre)
Horváth Panna társíró, dramaturg hozzátette, az alkotófolyamat során sokat foglalkoztak a korabeli szépségábrázolással.
„Nagyon sok anyagot használtam a nyolcvanas évekbeli magazinokból, a női testről, szépségről, a nők helyéről való diskurzusról. Ehhez nagy olvasmányélményem volt Naomi Wolf nyolcvanas évekbeli feminista író A szépség kultusza című könyve, ebből sok szöveget használunk az előadásban, ami egy szép kontrasztot alkot az akkori női elnyomással szemben” – mondta Horváth Panna.
Pálfi Ervin színész vendégművészként csatlakozik a KDSZ társulatához, az előadásban a szépségkirálynő édesapját alakítja.
„Bizonyos olvasatok szerint, illetve a szájhagyomány alapján az édesapának igen nagy kanala volt a lánya halálában. De tudjuk, hogy semmi sem egyértelműen fehér, vagy fekete, mindig árnyalatokról és különböző nézőpontokról beszélünk. Színészként ilyenkor az ember megpróbálja megtalálni annak az embernek az igazságát, aki a külvilág számára csak egyértelműen negatív hős lehetne. Ez volt érdekes dolog, hogyan megtalálni azokat az apróságokat, azokat az egyszerű és világos pontokat, ahol megérthetjük, hogy ennek az embernek is van valahol igazsága, még ha nem is tud vele mindig egyetérteni a néző” – magyarázta Pálfi Ervin.
Kucsov Borisz, színművész emlékeztetett, hogy ez egy igaz történet, és nem ez az első igaz történet, amelyből a KDSZ-ben előadás készült. Mint rámutatott, az utóbbi időben a színházakban, a filmes világban és a videómegosztókon is sokan érdeklődnek a dokumentumfilmek, vagy dokumentum jellegű alkotások iránt.
Az előadás koreografikus nyelvezetének kialakításánál az alapvető koncepció az volt, hogy hűek maradjanak a korszakhoz, amelyben a cselekmény játszódik. Mezei Bence koreográfus elmondta, hogy az előadásban megjelennek a szovjet kommunista oldalról és a kapitalista berendezkedésű USA oldaláról érkező pop kultúra mellett a különböző irányzatok is.
Maróthy Zorka látványtervező kiemelte, a látvány kialakításában fontos szempont volt, hogy a tér megidézze a szépségverseny helyszínét, ugyanakkor hivatkozzon arra a balatoni közegre, ahol a szépségkirálynő felnőtt. Az előadásban a klasszikus kommunista esztétika találkozik a nyolcvanas évek nagyon kapitalista diszkó-kultúrájának esztétikájával. A jelmezekben és a kellékekben az ezek között húzódó ellentmondások jelennek meg.
„Ami talán fontos motívum, az egyrészt a szalagok, amik egyszerre idézhetik a szépségkirálynők szalagjait, a reklámhirdetések feliratait és Csilla halotti koszorújának a szalagjait. Másrészt a cigaretta és cigarettacsikkek, hiszen ennek a hirdetési felületként szolgált ez az egész verseny” – mondta a látványtervező és hozzátette, a szarvasokkal pedig az Iphigeneia-mítoszt is beemelték a történetbe.
Verebes Andrea színésznő úgy fogalmazott, hogy ez, habár egy nehezen emészthető történet, Szerda Árpád zeneszerzőnek és a koreográfiáknak köszönhetően olyan előadást láthat majd a közönség, amelynek üzenete: bármilyen tragédia történik is, menni kell tovább, és amíg van színház, addig mindenkit várnak szeretettel, hogy együtt ünnepeljék az életet.
1985. Budapest. A szépségverseny kezdetét vette. El se tudják képzelni mennyi történetből,
sikerből, kudarcból, mosolyból, könnyből áll össze egy ilyen verseny.
Felelősök keresése egy olyan halálesethez, ahol nincs gyilkos csak bűnösök. Egy lány, aki
nem készült a halálra. Magyarország Szépe életjelet akart adni. Észrevétetni magát. Jelenteni,
hogy semmi sincs rendben körülötte, holott mindenki, aki újságot olvas, nézi a tv-t, rádiót
hallgat, elhitte: Molnár Csilla Andreával fölfelé indult a sorskerék.
1986. Fonyód. A telexek egy fullasztóan meleg csütörtöki napon, július 10-én este fél tízkor
kopogták a halálhírt. „Drága fényem, üdv neked. Derülj, derülj!”
Író/Rendező: Szenteczki Zita
Író/Dramaturg: Horváth Panna
Koreográfus: Mezei Bence
Zene: Szerda Árpád
Látványtervező: Lázár Helga
Látványtervező munkatársa: Maróthy Zorka
A rendező munkatársa: Szerda Zsófia
Plakáttervező: Ónya-Oláh Dóra
Szerbre fordította: Orovecz Krisztina
Fény: Saša Bukvić
Hangmérnök: Dienes Ákos
Díszlet-kivitelező: Asztalos Erik
Öltöztető: Csonti Andrea
Bemutató: október 24. 19:30 (telt ház)
Repríz: október 26. 19:30 – jegyek még kaphatók
Online jegyvásárlás: www.kosztolanyi.org/hu/jegyek
Jegyfoglalás: 065/54-33-203, jegy@kosztolanyi.org
A szépség meggyilkolása című előadás alkotói csapata a Kosztolányi Dezső Színházban (Fotó: Tóth Imre)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
