Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetését – és az alaszkai kudarcot – követően a két elnök ismét találkozhat. Az előkészületek már folyamatban vannak Budapesten, ahol 1994-ben a nagyhatalmak, közöttük az Orosz Föderáció, garantálta Ukrajna függetlenségét és területi integritását. Ezúttal miért kellene jobban hinni nekik!? A magyar főváros lakossága soha nem látott lezárásokra készülhet, amit Orbán „ajándékként” kínál népének („minden magyar család számára fontos”). – Átlapoztuk a világsajtót Bakutól Budapestig és Varsótól Washingtonig .
Egy újabb csúcstalálkozó Putyin ízlésének megfelelően? Teszi fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Volodimir Zelenszkij csütörtökön már megérkezett Washingtonba, amikor házigazdája, Donald Trump, saját Truth Social nevű kapcsolati hálóján bejelentette, hogy éppen telefonon beszél Putyinnal, sőt hosszas beszélgetést folytat vele. Röviddel ez után az amerikai elnök egy második bejegyzést is közzétett, amelyben az orosz hatalmassággal folytatott eszmecserét »nagyon produktívnak« nevezte és egy hamarosan esedékes találkozót javasolt, amelyre a magyar fővárosban, Budapesten kerülne sor.
Később Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov is dicsérte az Oroszország kezdeményezésére indított »rendkívül nyílt és bizalommal teli« tárgyalásokat, bár a lehetséges helyszínnel kapcsolatban továbbra is fenntartásokkal kezelte a csúcstalálkozót, csak annyit mondott, hogy arra »például Budapesten« kerülhet sor.
De több okból is nyilvánvaló, hogy Putyin és Trump négyszemközti találkozója a magyar fővárosban a Kreml kedvére való lenne. A Trumppal folytatott legutóbbi alaszkai találkozó után Budapest már egy »békecsúcsról« tárgyalt Putyin és Zelenszkij között. Trump akkoriban nyomást akart gyakorolni az orosz elnökre, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson ukrán kollégájával, de Moszkva láthatóan kevés érdeklődést mutatott iránta, és soha nem tett konkrét előkészületeket. Az, hogy Putyin most az amerikai elnökkel találkozhat Zelenszkij helyett Budapesten, amely egy EU- és NATO-tagállam, nagyon pozitív fordulat az oroszok számára.
A Kreml örömmel veszi tudomásul, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök soha nem adta fel jó kapcsolatait Moszkvával, és ehelyett minden lehetőséget megragad, hogy az EU-t az ukrajnai háború hajtóerejeként mutassa be, ahelyett, hogy az »diplomáciai megoldást« keresne. Orbánt Trump legközelebbi bizalmasának tartják Európában, aki még nehéz időkben is hű maradt az amerikai elnökhöz, például Trump 2020-as választási veresége után. Az augusztusi alaszkai találkozó előtt Trump bemutatta Orbán befolyásának mértékét, amikor egy sajtótájékoztatón elárulta, hogy Ukrajnával kapcsolatban egy »nagyon, nagyon okos embertől« kért tanácsot, egy olyan embertől, akit egyesek szeretnek, mások pedig nem: Orbán Viktortól». A magyar kormányfő azonban jelenleg küzd az ellenzéki Tisza Párt erős közvélemény-kutatásipozíciójával, ezért neki is mindenképpen jól jönne egy globális csúcstalálkozó csillogása. Pénteken Orbán a magyar rádióban méltatta jó kapcsolatait Oroszországgal és az Egyesült Államokkal egyaránt. Magyarország – mondta – az egyetlen európai ország, amely következetesen kiáll a béke mellett és ezért különösen alkalmas erre a Trump és Putyin közötti »történelmi találkozóra«. »Ha minden jól megy, két hét múlva itt lehetnek Budapesten.« Magyarországnak az is előnye Putyin számára, hogy garantálni tudja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által körözött elnök biztonságos átutazását. Budapest tavasszal kilépett a hágai bíróság római szerződéséből, tiltakozva a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni elfogatóparancs ellen. Bár ez a kilépés a nemzetközi jog értelmében ténylegesen csak jövőre lép hatályba, a magyar kormány már április elején, Netanjahu budapesti fogadásakor jelezte, hogy a továbbiakban nem érzi magát elkötelezettnek a statútumban foglalt kötelezettségeket illetően.
Egy másik, nagyon is gyakorlati kérdés további viszályokhoz vezethet az európai partnerek között: hogyan utazhatna Putyin egyáltalán Magyarországra? A Moszkvából Budapestre vezető közvetlen útvonal Ukrajnán keresztül fut, de egy háborús övezet feletti repülés rendkívül kockázatos lenne. Kijev megpróbálhatná lelőni a gépet. Ezért csak kerülőút lehetséges, amely mindenképpen egy uniós országon, Románián vagy Bulgárián keresztül vezetne. Az orosz átrepüléseket azonban az EU szankciói általánosságban tiltják. »Nagyon örülök, hogy nem vagyok felelős Putyin utazási terveiért« – nyilatkozta egy EU-diplomata pénteken az F.A.Z.-nak.
[…] A telefonhívást követő Truth Social bejegyzésben Trump azt írta, hogy Putyinnal találkozik, »és meglátjuk, hogy véget tudunk-e vetni ennek az ‘alantas’ háborúnak Oroszország és Ukrajna között«. Azt mondta, hogy a pénteki találkozón tájékoztatni fogja Zelenszkijt a beszélgetésről. Úgy érezte azonban, hogy »nagy előrelépés történt«. Később hozzátette, hogy a Közel-Keleten sem hite senki, hogy békét tudna teremteni.”
A londoni Times című konzervatív napilap közbeszól:
„Trump elnök bejelentése, miszerint Budapesten találkozik Putyin elnökkel, hogy megvitassák az ukrajnai »dicstelen« háború befejezését, új megvilágításba helyezi az ország jövőjéről szóló párbeszédet. Sok minden még homályos. Kapott-e Trump bármilyen jelzést arra vonatkozóan, hogy az orosz elnök esetleg nyíltabb vagy őszintébb lesz, mint az alaszkai csúcstalálkozón, amelyet széles körben sikertelennek tartottak az orosz elkötelezettség biztosításában a háború befejezése mellett?” – kérdezi a Times.”
A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap a budapesti találkozóra való tekintettel arra számít, hogy:
„ … ez a Trump közvetítésére tett kísérlet is csalódással és valószínűleg Putyin iránti újabb haraggal fog végződni. Az orosz vezetőnek nincs oka befejezni a három és fél éve vívott háborút. De Putyin már elért egy célt: a Tomahawk cirkálórakéták Ukrajnába szállítása, amely lehetőséget adna Kijevnek arra, hogy még fájdalmasabban sújtsa az orosz infrastruktúrát, nem lehetséges. Trump fejében az inga Moszkva felé lendül vissza.”
Az amszterdami de Telegraaf című, legnagyobb, konzervatív-populista napilap rávilágít a magyar stratégiára:
„Orbán Viktor miniszterelnök évek óta ellenzi az Oroszország elleni szankciókat és az EU Ukrajnának nyújtott segélyeit. Magyarország azon kevés európai országok egyike, amelyek továbbra is importálnak orosz olajat és gázt, ami az orosz hadigazdaság fontos finanszírozási forrása. Mindenesetre lelkesedésről az EU-ban szó sem lehet.”
A bakui Müsavat című liberális napilap egy Fehér Ház-nyilatkozatra hivatkozik, amely szerint az orosz szankciók további szigorítása nem feltétlenül szükséges:
„Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálását részesíti előnyben. Azt is meg kell jegyezni, hogy Magyarország kiválasztása a Trump–Putyin találkozó helyszínére nem véletlen. Orbán Viktor miniszterelnök jó kapcsolatai mind a Kremllel, mind a Fehér Házzal tették Magyarországot az egyetlen európai platformmá az Egyesült Államok és a Nyugat, illetve Oroszország közötti párbeszédhez. E tekintetben a budapesti találkozó lehet a békediplomácia hivatalos kiindulópontja.”
A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap erre mutat rá:
„Nem világos, hogyan szándékozik Putyin eljutni Budapestre, mivel Magyarország szárazföldi állam, és minden környező ország valószínűleg megtagadná az orosz kormány repülőgépeinek a légteréhez való hozzáférést. A közösségi médiában találgatások keringenek arról, hogy Putyin felszállhat egy baráti Szerbiába tartó hajóra, majd átlépheti a határt Magyarországra. Egy ilyen út azonban alapvetően valószínűtlen, tekintettel Putyin aggályaira a biztonsága és a presztízsvesztés miatt. Az Egyesült Államok valószínűleg arra fogja kényszeríteni az európaiakat, hogy engedélyezzék Putyinnak a béketárgyalásokra való elutazást.”
„Továbbra is Trump kezében van minden kártya a Budapest felé vezető úton” – hangsúlyozza a Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap:
„Ukrajna továbbra is bombázni fogja az Oroszország mélyén található energetikai infrastruktúrát. Az olajárak közel öt éve nem látott mélyponton vannak, ami az ilyen támadásokat duplán fájdalmassá teszi Putyin hadigépezete számára. Az amerikai Kongresszus várhatóan a jövő héten szankciós törvényjavaslatot is elfogad, amely jelentős mozgásteret biztosítana az elnöknek az orosz gazdaság megszorítására.”
Szijjártó Péter: Az EU-s politikusok többsége mindent meg fog tenni a budapesti Trump–Putyin-csúcs megakadályozásáért, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Orbán Viktor az egyetlenegy olyan politikus ma az Európai Unióban, aki a világ valamennyi nagyhatalmának vezetőjével egyszerre tud kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést és kapcsolatot fenntartani – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapesten tartandó csúcstalálkozójáról.
Szijjártó Péter azt mondta, Európa legbiztonságosabb országa és a nemzetközi békepárti tábor leghangosabb európai tagja ma Magyarország, amihez képest az európai uniós országok közül szinte mindegyik – Magyarország mellett Szlovákia a kivétel – háborús politikát folytat. A brüsszeli politikusok döntő többsége az orosz-ukrán háborút a saját háborújának állítja be, az Európai Unió háborúra készül, hadi üzemmódba akarja állítani az Európai Uniót, fel akarja fegyverezni Ukrajnát, finanszírozni akarja Ukrajnát az európai emberek pénzéből. Magyarország békecsúcsot szervez. Ez a különbség – jegyezte meg.
Ami a szervezést illeti, Szijjártó Péter elárulta, hogy Orbán Viktor még aznap este beszélt Donald Trumppal, majd másnap reggel Vlagyimir Putyinnal, ő maga pedig amerikai és orosz diplomáciai vezetőkkel egyeztetett. Tájékoztatása szerint a csúcstalálkozó előtt előkészítő megbeszéléseket szerveznek, ezek koordinálására a külügyminisztereket jelölték ki, amint ezek lezajlanak, világossá válhat a menetrend, majd a pontos dátum is.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy sikeres legyen a csúcstalálkozó, mindent meg fog tenni a béke érdekében. Demagóg propagandának nevezte azt a kijelentést, hogy Magyarország elszigetelődött volna, sokkal inkább az Európai Unió szigetelődött el a világpolitika színpadán a legerősebb politikai szereplőktől. Az elmúlt nyolc évben az európai politikusok versenyt rendeztek egymás között abban, hogy ki tud bántóbb, »bunkóbb« megjegyzéseket tenni Donald Trumpra. – Az Európai Unió elszigetelte magát Kínától azzal, hogy rendszerszintű riválisnak minősíti és a tagállamok akarata dacára vámokat vetett ki a kínai elektromos autókra. Az Európai Unió elszigetelte magát Oroszországtól a szankciókkal, azzal, hogy arra kényszeríti az európai országokat, hogy kétszeres, háromszoros, négyszeres árat fizessenek az energiahordozókért. Európa elszigetelte magát a jövő kontinensétől, Afrikától azzal, hogy mindenfajta genderőrülettel kapcsolatos feltételt támaszt a gazdasági, kereskedelmi együttműködés útjába – sorolta a miniszter, hozzáfűzve, az Európai Unió és az európai politikusok döntő többsége mást nem tesz, mint akadályozza a békefolyamatot.
– Biztosak lehetünk benne, hogy az európai uniós politikusok döntő többsége a következő hetekben vagy napokban mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez a csúcstalálkozó ne jöhessen létre, mert ha a csúcstalálkozó létrejön, az a béke esélyét kínálja fel, ők pedig a háború meghosszabbításában érdekeltek – jelentette ki a magyar diplomácia vezetője.”
A magyarországi Telex portál Buda Péter szakértővel beszélt, aki – Szijjártó dicsekvése után elmagyarázta Orbán „békeretorikájának“ lényegét:
„A szovjet/orosz szemlélet a békét csupán a nyugati demokráciákkal szembeni folyamatos politikai konfliktusuk egyik megnyilvánulásának tekinti, amely egy totalitárius, militarista és imperialista terjeszkedési politika leplezésére szolgál. Vagyis a győzelmet igyekszik mindig kisebb kockázat révén elérni. A „békestratégia” választása egyszerűen azt jelzi, hogy Moszkva számára az adott időszakban a fegyveres konfrontációból való visszalépés ígérete mozdítja elő a háborús célkitűzéseiket. […]
Putyin részéről ez tehát egy játszma. A „keresztény nacionalista” ideológia és a béke hangoztatása egyaránt. Mindkettő célja az ellenfél táborának megnyerése, ideológiai elbizonytalanítása vagy destabilizálása. Sajnos elfelejtette már a világ, de a hidegháborús szovjet hadviselés mai napig rendszerben tartott egyik nagyon fontos eszközéről van szó. […]
Nyilvánvalóan nagyon komplikált feladat lesz a helyszín biztosításának megszervezése, hiszen ezúttal harmadik országban találkoznak, és mindkét ország illetékes szolgálatai legendásak arról, hogy megvannak azon saját szakmai szempontjaik, amelyekből jottányit sem hajlandók engedni, akár a házigazda ország akaratával is szembemenve. A jelenlegi felfokozott helyzetben ez egyébként érthető is“ – magyarázta Buda Péter a Telexnek.
Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
