Múlt szombaton az Egyesült Államokban mintegy hétmillióan tüntettek Donald Trump politikája ellen, ám az elnök szerint ez csak egy vicc – és egy mesterséges intelligenciával videóban személyesen leszarbombázta az országot. És ez nem vicc, hanem történelmi botrány – lenne, ha nem szoktuk volna meg. Annak a híre is bejárta a világot, hogy Orbán nagy reményei ellenére az amerikai elnök lemondta a Budapestre tervezett Putyin-csúcsot, sőt olyan szankciókat jelentett be orosz pajtása ellen, amelyeket magyar barátja eddig sem tartott be. Trump Kínával szemben is eszkalálta a vámháborút, Kanadával meg megszüntette a vámtárgyalásokat, mert az egyik ottani tartomány „megsértette”. Egyéb: Izrael és a Hamász terrorszervezet egymást vádolja a Gázai övezetben érvényben lévő tűzszünet megsértésével. Kirabolták a párizsi Louvre-t, ahol a világ legértékesebb műtárgya egy nejlonzacskóban csupán annyit ér, amennyit fizetnek érte – az eszmei kár az, ami igazán felbecsülhetetlen. Szintén párizsi hír, hogy börtönbe került Nicolas Sarkozy volt francia államfő, de cellájában saját zuhanyzója és vezetékes telefonja is van, sőt tévéje és hűtőszekrénye is lehet. – Átlapoztuk a világsajtót Varsótól Rámalláhig és Washingtontól Tokióig.
Trump és a tüntetők
A brüsszeli de TIJD című gazdasági és politikai napilap így ír erről:
„Trump támogatói »Gyűlölet Amerika ellen« eseményeknek nevezték a tüntetéseket, és a résztvevőket radikális baloldali Antifa aktivistákként írták le. Ezek a vádak jól mutatják az Egyesült Államokat elsöprő hihetetlen polarizációt. A valóságban a »Nincs Király« tiltakozó mozgalmat különféle szervezetek támogatják, a pedagógusok szakszervezetétől a polgárjogi csoportokon át a klímaaktivistákig.”
A bécsi Der Standard című szociálliberális napilap szerint:
„A tüntetők között számos elkötelezett antifasiszta volt – amerikai veteránok leszármazottai. Trump sokszor bizonyította, hogy nem törődik az ilyen emberekkel. Közösségi-média csapata készített egy mesterséges intelligencia által vezérelt videót, amelyen Trumpot egy »Trump király« feliratú vadászgép koronás pilótájaként ábrázolják. Felszáll, hogy hatalmas mennyiségű ürüléket szórjon azokra a tüntetőkre, akik az első alkotmánykiegészítést ünneplik, amelyet a republikánusok [mindeddig] oly szentül tiszteltek: a szólásszabadsághoz és a sajtószabadsághoz való jogot. Még ha Trump ismét azt állítja is, hogy nem volt tájékoztatva a »vicces« bejegyzésekről – egy ilyen provokatív videóval ez egyszerűen nem hiteles [hiszen az ő neve alatt ment ki]. Trump azt akarja, hogy a tüntetések elmérgesedjenek, hogy kiterjessze a »belföldi háborút«.”
A Washington Post véleménye szerint:
„2009-ben az akkor kormányzó demokraták figyelmen kívül hagyták a Teadélután mozgalmat és arrogánsan elutasították a Barack Obama elnök politikájával szembeni népi ellenállást, mint természetelleneset és kizárólag a konzervatív milliárdosok, mint Charles és David Koch finanszírozása által motiváltat. Most a vezető republikánusok ugyanezt a hibát követik el, és országszerte több millió tüntetőt Soros György, a milliárdos demokrata finanszírozó és adományozó bábjának tekintenek. A jobb- és baloldali milliárdosok valóban olyan csoportokat finanszíroznak, amelyek segítenek megszervezni és felerősíteni a közösségi hangulatot. Ezt senki sem vitatja. De egy olyan polarizált országban, mint az Egyesült Államok, politikailag veszélyes a valódi szenvedélyt a propagandára vagy a rosszindulatú külföldi befolyásokra fogni.”
Nem lesz Trump–Putyin csúcs Budapesten
A barcelonai La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap ezt írja:
„A Trump és Putyin közötti magyarországi találkozó lemondása egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az ukrajnai háborúban még egy minimális tűzszüneti megállapodás sem elérhető. Trump nem engedheti meg magának, hogy még egy olyan kínos helyzetet kockáztasson, mint az alaszkai találkozó volt – egy második csúcs kézzelfogható eredmény, tűzszünet vagy békemegállapodás nélkül politikailag katasztrofális lenne. Széles körben elterjedt a vélekedés, hogy ez a háború a végtelenségig húzódik el.”
A londoni The Times című konzervatív napilap számára jelenleg értelmetlen egy Trump és Putyin közötti budapesti találkozó, mivel:
„…. a kezdetektől fogva világos volt, hogy Moszkva nem gondolja komolyan a tűzszünetről szóló tárgyalásokat, nemhogy egy állandó békemegállapodást Ukrajnával. Ez egyértelművé vált a Lavrov orosz és Rubio amerikai külügyminiszter közötti közelmúltbeli telefonbeszélgetésekben is. Lavrov egyszerűen megismételte Moszkva abszurd követeléseit, miszerint Ukrajna gyakorlatilag kapituláljon, mielőtt megkezdődhetnének a tárgyalások. Talán Trumpot még mindig rá lehet venni, hogy olyan fegyverekkel lássa el Ukrajnát, amelyek árthatnak Oroszországnak.”
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap így kommentálja a helyzetet:
„Putyin orosz elnök – egyetlen telefonhívással – ragyogó győzelmet aratott amerikai kollégája felett. Az Egyesült Államok nem ad Ukrajnának Tomahawk cirkálórakétákat, mert Putyin meggyőzte Trumpot, hogy ez »eszkalációhoz« vezetne. Az események menete nyilvánvaló. Az oroszok Ukrajnát akarják. Putyin hitelessége nulla. A kérdés csak az, hogy mikor jön rá Trump ismét arra, hogy a Kreml vezetőjével folytatott tárgyalások nem hoznak semmilyen gyümölcsöt.”
Vámkonfliktus az USA és Kína között
A dublini The Irish Times című, politikai szempontból liberális, de gazdasági álláspontja szerint progresszív-jobbközép napilap az USA és Kína közötti vámkonfliktussal foglalkozik:
„Trump amerikai elnök némi időt hagyott a tárgyalásokra, mivel a kínai termékekre kivetett új amerikai vámok várhatóan csak november 1-jén lépnek hatályba. Ennek ellenére a pénzügyi piacok riadalommal reagáltak a bejelentésre. Most attól tartanak, hogy ismét kirobbanhat egy teljes körű kereskedelmi háború, ami további kockázatokat jelentene a globális gazdaságra nézve. Az amerikai elnök félrevezető politikája már most is negatív hatással van a világkereskedelemre.”
„Miért mérgesedett el hirtelen újra a két ország kapcsolata?” – teszi fel a kérdést a tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja:
„Eléggé lehetséges, hogy Washington és Peking is rosszul mérte fel egymás reakcióját. Trump nyilvánvalóan nem számított arra, hogy Kína egyáltalán merészel új exportkorlátozásokat bevezetni a ritkaföldfémekre. A pekingi vezetés pedig a maga részéről szintén meglepődhetett az USA által kivetett 100 százalékos további vámokon. Trumpnak és Hszinek a lehető legnagyobb önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és közvetlen találkozásuk szükséges ahhoz, hogy megoldást találjanak a helyzetre.”
A pekingi Huanqiu Shibao című kínai állami napilap a következőképpen vélekedik:
„A kínai kormány egyszerűen csak javítani akart a ritkaföldfémek gyártását és forgalmazását szabályozó jogszabályok hiányosságain, ami régóta esedékes volt. Ez az anyag gyakran számos halálos fegyver alkotóeleme. Kína intézkedései átláthatóak és érthetőek. Washingtonnak nincs oka túlreagálni.”
Akadozik a gázai tűzszünet
A torinói La Stampa című, egyik legrégibb liberális, régebben fasiszta, antikommunista napilap így nyilatkozott erről:
„Miután kezdetben – nehézségekkel és szabálysértésekkel – kiállta a próbát a tűzszünet, az amerikai elnök béketerve most a Hamász akadályába ütközik. A terrorszervezet leszerelése elengedhetetlen, mert enélkül senki, sem nyugati, sem arab szereplők, sem palesztin technokraták nem mernek a Gázai övezetbe lépni, kivéve humanitárius célokból. A leszerelés hiánya stabilizációt sem jelent. A Hamász ellenőrzése alatt álló Gázai övezet továbbra is kormányozhatatlan marad.”
A ciszjordániai Rámalláhban megjelenő Al Ayyam című palesztin kormánypárti napilap így fogalmaz erről:
„Most már feltehetjük a kérdést, hogy valóban véget ért-e a háború a Gázai övezetben vagy más úton és fix célokkal folytatódik. Egyre világosabbá válik, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök és kormánykoalíciója csak vonakodva egyezett bele a békébe az amerikai kormány nyomására. Nyilvánvaló, hogy Izrael mégis eltökélt abban, hogy elérje céljait Gázában. Különösen az izraeli túszok holttestének Hamász általi késedelmes visszaadása tűnik üdvözlendő ürügynek a háború folytatására.”
A Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-jobboldali, konzervatív napilap a következőképpen kommentálja az izraeli túszok kedd reggel kezdődött szabadon bocsátását:
„Izrael két év után először lélegezhet fel, hálával és kimerültséggel vegyesen. A nemzet most lábal ki – megtépázottan, de rendíthetetlenül – történelmének egyik legsötétebb és legnehezebb fejezetéből. Az a nap, amelyben sokáig hittek, de kevesek tartották lehetségesnek, végre elérkezett. Két év gyötrelem után az izraeliek tanúi lehetnek a családjuktól elszakítottak visszatérésének – egy olyan pillanatnak, amely helyreállítja az igazságosságot és emlékezteti az országot saját rendíthetetlen kitartására. Egy rövid pillanatra úgy tűnik, mintha egy szörnyű igazságtalanságot orvosoltak volna.”
A Tel Aviv-i Haaretz című közép-balldali liberális napilap így reagált a Netanjahut ért kritikára:
„A közönség füttykoncertet tartott az úgynevezett Túsztéren, amikor Netanjahu nevét említették, két évi, a túszok visszaszerzéséért folytatott küzdelem végén. A füttyszó természetes reakció volt valakire, aki ismételten szabotálta a túszok kiszabadítására irányuló erőfeszítéseket, a visszaszerzésükért folytatott küzdelmet politikai ellenfelei harcaként ábrázolta, és támogatóit a tüntetők családjai ellen uszította. Ezeknek a füttyöknek a visszhangja valószínűleg kísérteni fogja Netanjahut éjszaka is és ébren fogja tartani. És miközben a túszok visszaszerzését ünnepeljük, nincs más választásunk, mint egyértelműen kijelenteni a miniszterelnöknek: »Jöttél, tönkretettél mindent – most menj el.«”
Kirabolták a párizsi Louvret
„Tudták, mit csinálnak”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Franciaország legismertebb műemlékvédője, Stéphane Bern a Louvre-ban történt »évszázados lopást« »nemzeti traumának« nevezte. »A szimbolikus hatás meglehetősen szörnyű. A forradalomra és a koronaékszerek ellopására emlékeztet« – mondta Bern. Ezek felbecsülhetetlen értékű ékszerek, amelyek örökre elveszhetnek. A világ leglátogatottabb múzeumának az eredeti tervek szerint hétfőn kellett volna újra megnyitnia, de zárva maradt. És mivel kedd pihenőnap, a múzeum csak szerdán nyit újra a nagyközönség előtt.
Vasárnap reggel betörők törtek be a híres Apollo Galériába, amelyet a versailles-i Tükörterem modelljének tartanak. Sarokcsiszolókkal feszegették fel az üvegvitrineket a megdöbbent látogatók előtt. Egy látogató lefilmezte az egyik elkövetőt, amint sárga mellényt viselt, amint a koronaékszereket tartalmazó vitrinnel babrál. A biztonsági őrök a Figaro szerint egyszerűen elmenekültek.
Mire a rendőrség kiérkezett, a négy feltételezett elkövető már elmenekült azzal a bútorlifttel, amellyel korábban felmentek a Louvre-szárny első emeleti erkélyére. Engedély nélkül, de látszólag akadálytalanul is, egy bérelt furgont parkoltak le az épület előtt. Az sem világos, hogy mikor parkolták a járművet, nem messze a Szajna partjától. Az elkövetők még figyelmeztető bójákat is elhelyeztek a teherautó köré. A nyomozók vasárnap elvontatták a járművet, hogy nyomokat találjanak benne.
[…] Összesen nyolc ékszert loptak el. Két, 2020-ban felújított vitrint törtek össze – jelentette Laure Beccuau nyomozó ügyész egy sajtótájékoztatón. Hiányzik egy smaragd nyaklánc és egy pár fülbevaló Marie-Louise császárné (1791-1847), Napóleon Bonaparte második feleségének gyűjteményéből. A tolvajok elloptak egy fülbevalót és egy zafír nyakláncot is, amelyek Marie-Amélie (1782-1866) és Hortense (1783-1837) királynők tulajdonában voltak, valamint két brossot és egy tiarát Eugénia császárné (1826-1920) gyűjteményéből. Különösen súlyos eset történt egy másik, Eugénia császárnéhoz tartozó bross ellopásával, amelyet XIV. Lajos, a Napkirály három nagy gyémántja díszít, és amelyet Marie-Antoinette királynő viselt.
Az ékszerek egy részét az elmúlt évtizedekben a Louvre Barátai Egyesület vásárolta vissza gazdag mecénások segítségével. A Louvre Barátait Gérard Araud volt washingtoni nagykövet vezeti. A lopást »jelentéktelen incidensnek« nevezte és elutasított minden olyan feltételezést, amely szerint az kormányzati kudarcot jelentene. Egy tiltakozáshullám után azonban törölte a tweetet. Hétfőn vita bontakozott ki Franciaországban a koronázási ékszerek biztosításának kudarcai miatt. A kritika célpontja Dominique Buffin, a 2024-ben kinevezett biztonsági igazgató volt. Őt üdvözölték első nőként, aki a 70.000 négyzetméteres múzeum biztonságáért felel. A Louvre igazgatója, Laurance des Cars Buffin a biztonsági szakmák »szükséges feminizációjával« indokolta előléptetését. Most Buffin felmondási idő nélküli elbocsátását követelik. Darmanin igazságügy-miniszter hétfőn a rádióban azt mondta: »El kell ismernünk a hibáinkat.«
Eközben a sajtó részleteket közölt az Állami Számvevőszék előzetes jelentéséből, amely súlyos biztonsági hiányosságokat kifogásolt a Louvre-ban. A múzeum videokamerás megfigyelése nem megfelelő. A Denon szárnyban, ahol az Apollo Galéria található, csak minden harmadik teremben van videokamera. A Richelieu-szárnyban a szobák háromnegyedében nincs kamerás megfigyelés. Ugyanakkor a múzeumi őrök számát folyamatosan csökkentették. A biztonsági személyzet legutóbb júniusban sztrájkolt, hogy tiltakozzon a létszámleépítés ellen, és felhívja a figyelmet a biztonsági hiányosságokra.”
Szerdától ismét látogatható a Louvre, írja a budapesti Magyar Hírlap című jobboldali napilap:
„A vasárnapi ékszerrablás által okozott gazdasági kár »valóban látványos összeg, de össze sem hasonlítható a történelmi kárral« – mondta kedd este Laure Beccuau államügyész. Az ügyész az RTL televíziónak nyilatkozva hozzátette, hogy a bűnözők nem kapják meg a várt összeget, ha »az a szerencsétlen ötletük támadt, hogy beolvasszák az ékszereket«.
A Louvre igazgatósága kedden védelmébe vette a tárlók minőségét, reagálva a Le Canard Enchainé című szatirikus hetilap cikkére, amely szerint »az új tárlók szemmel láthatólag gyengébbek voltak, mint a régiek.«
»A Louvre kijelenti, hogy a 2019 decemberében elhelyezett tárlók biztonsági szempontból jóval fejlettebbek voltak, a régi berendezések ugyanis annyira elavultak, hogy cseréjük nélkül a műkincseket nem lehetett volna tovább kiállítani« – közölte az AFP francia hírügynökséggel a világ egyik legjelentősebb múzeumának az igazgatósága.
A Le Canard Enchainé szerint a galériában az 1950-es években felállított páncélozott tárlók, amelyek az első riasztásra egy páncélszekrénybe süllyesztették a műkincseket, megakadályozhatták volna a lopást.
A múzeum igazgatósága szerint a régi rendszer, amelyet az 1980-as években újítottak fel, működésképtelenné és elavulttá vált, gyakran leblokkolt az oldalsó táblák leeresztésekor. »Több baleset is történt, amelyek veszélyeztették a műkincseket« a múzeum szerint.”
Sarkozy börtönbe került
A párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap ezt írja:
„Nicolas Sarkozy volt francia elnököt október 21-én, kedden börtönbe zárták, miután bűnösnek találták a 2007-es elnökválasztási kampányhoz felhasznált líbiai pénzadomány megszerzésére irányuló bűnszövetkezetben. Sarkozy az első francia vezető, akit bebörtönöztek Philippe Pétain, a náci kollaboráns államfő óta, aki a második világháború után került rács mögé.
A hetvenéves férfit a párizsi La Santé börtönben tartották fogva. Sarkozy egy dacos üzenetben, amelyet a közösségi médiában tett közzé átszállítása során, tagadta, hogy bármiféle szabálytalanságot követett volna el. »Nem egy volt köztársasági elnököt börtönöznek be ma reggel, hanem egy ártatlan embert« – írta az X-en közzétett bejegyzésében. »Nincsenek kétségeim. Az igazság győzedelmeskedni fog.«
Sarkozy, aki 2007 és 2012 között volt Franciaország jobboldali vezetője, szeptemberben öt év börtönbüntetést kapott bűnszövetkezetben elkövetett bűnügyi terv miatt, amelynek célja az volt, hogy választási kampányát Moammer Kadhafi néhai líbiai diktátor adományából finanszírozzák. Sárközy fellebbezett az ítélet ellen, és elítélte az »igazságtalanságot«. Az ítélet után azt mondta: »Ha feltétlenül azt akarják, hogy börtönben aludjak, akkor börtönben fogok aludni – de emelt fővel.«
Több tucat támogató és családtag állt a volt elnök otthona előtt kedd kora reggeltől kezdve, néhányan bekeretezett portréját tartották a kezükben. »Nicolas, Nicolas! Szabadítsátok ki Nicolast!« – kiabálták, miközben az elnök feleségével, Carla Bruni énekesnővel kézen fogva elhagyta otthonát. Korábban elénekelték a francia himnuszt, miközben a szomszédok az erkélyekről figyelték az eseményeket.
Valószínűleg egy kilenc négyzetméteres cellában fogják fogva tartani a börtön magánzárkájában. Így elkerülhető lenne, hogy Sarkozynek más rabokkal kelljen kommunikálnia, vagy hogy azok fényképeket készítsenek róla a becsempészett számos mobiltelefon egyikével – közölték a személyzet tagjai, akik névtelenséget kértek, mivel nem beszélhetnek a sajtóval. A magánzárkában a rabok naponta egyszer sétálhatnak ki a cellájukból, egyedül, egy kis udvaron.
Christophe Ingrain, Sarkozy egyik ügyvédje elmondta, hogy azonnal benyújtották a szabadon bocsátási kérelmet. A párizsi fellebbviteli bíróságnak elméletileg két hónapja van eldönteni, hogy szabadon engedi-e a tárgyalásig, de ez a halasztás általában rövidebb. »Legalább három hétig, de akár egy hónapig is bent lesz« – mondta Ingrain.
Két biztonsági tiszt kíséri majd Sarkozyt a börtönben, akik egy szomszédos cellában lesznek elhelyezve – közölte az Agence France-Presse (AFP), megerősítve a TF1 és az LCI műsorszolgáltatók jelentését.”
A budapesti Népszava című baloldali napilap a börtönviszonyokról ír:
A La Santé a közelmúltban teljes felújításon esett át, így a körülmények jobbak az átlagos francia börtönöknél. Minden cellában saját zuhanyzó és vezetékes telefon van; tévé és hűtőszekrény is elérhető havi díjért, de a rabok alapanyagokat is vásárolhatnak és a cellában főzhetnek, bár ahogy a Nicolas Sarkozyvel nagyon rokonszenvező lap, a Le Figaro írta, az élelmiszer minősége elviselhetetlen. A luxushoz szokott volt elnök számára mindenesetre biztosan az lesz.
A börtönszabályok szerint ugyanazok a jogosultságok illetik meg, mint másokat: heti három látogatás és napi két kültéri séta engedélyezett. Az intézmény belvárosi elhelyezkedése megkönnyíti a családi viziteket.
A francia közélet feszültségét jelzi, hogy az ügyben eljáró bírók online zaklatásról és fenyegetésekről számoltak be. A felmérések szerint a franciák nagy többsége megdöbbent a bírákat érő fenyegetéseken.”
Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
