A mai felgyorsult világban gyakran hallani, hogy „nincs idő” az egészséges táplálkozásra, elegendő mozgásra vagy az egészség megőrzésére. Azonban gazdasági szempontból az egészség elhanyagolása nemcsak egyéni probléma, hanem komoly költség is az egyén, a munkáltató, az állam és a társadalom egésze számára.
Egy átlagos szerbiai munkavállaló évente 12–18 napot hiányzik a munkahelyéről olyan betegségek miatt, amelyek a táplálkozással és a stresszel állnak összefüggésben. Ha a napi nettó átlagkereset 4500 dinár, a munkáltató a betegszabadság első 30 napját a bér 65–100 százalékában fizeti. Egyetlen, 15 napos betegszabadság tehát mintegy 67 500 dinárjába kerül a munkáltatónak dolgozónként.
Ioanna Batsialou professzor asszony, a regeneratív és esztétikai orvoslás szakorvosa szerint a legnagyobb hiba a mai szerbiai egészségügyi szemléletben az, hogy az emberek többsége csak akkor reagál, amikor már megjelennek a tünetek. A leggyakoribb tünetek a fáradtság, a magas vérnyomás és a magas vércukorszint.
„A megelőzés helyett a kezelés költségeivel szembesülünk, és ez az egészségügy hibás formája. Ha korábban lépéseket teszünk – helyes táplálkozás, rendszeres mozgás, a stressz csökkentése –, nemcsak az egészségünket védjük, hanem fenntartjuk a szervezet megfelelő működését, és elkerülhetjük a költségek nagy részéz” – mondta a Nova Ekonomijának.
Hozzátette, hogy ha egy 2-es típusú cukorbeteg vagy szív- és érrendszeri beteg költségeit vesszük alapul, azok gyógyszerekben, kórházi ellátásban, betegszabadságban és munkaképesség-veszteségben több százezer dinárra rúgnak.
„Ha a költségvetés egy részét korai beavatkozásra – oktatásra, táplálkozási tervek kidolgozására, egészséges fogyasztói kosarak kialakítására – fordítanánk, csökkenthetnénk a betegségek előfordulását, és hosszú távon tehermentesíthetnénk az egészségügyi rendszert” – mondta Ioanna.
Kenan Mandra táplálkozási szakértő szerint sok embernek sajnos olyan étrendi költségvetése van, amely pékárukat, gyorsételeket és ipari nassolnivalókat tartalmaz, de nem fordítanak pénzt tápanyagdús ételekre.
„Gyakran hallom: ‘Miért főzzek, ha megvehetem készen?’ De ha kiszámoljuk, mennyi ideig tart a betegség és mennyibe kerül a kezelés, kiderül, hogy az egészséges étkezés olcsóbb. A mi feladatunk megmutatni a családoknak, hogy egy táplálkozási terv, bevásárlólista és receptek segítségével a költségvetésen belül is lehet jobban, de nem drágábban étkezni. Például ha 500 dinárért a pékségben szendvicset és chipset veszünk, ugyanennyiért vehetünk teljes kiőrlésű kenyeret, zöldséget, tojást vagy hüvelyeseket, és máris sokkal jobb ételhez jutunk. Az eredmény sokszorosan megtérül – jobb egészség, kevesebb gyógyszer, több energia, kevesebb betegszabadság” – mondta.
Ha az egészségtelen „fogyasztói kosarat” nézzük, az így néz ki: péksütemény, gyorsétel, szénsavas ital – napi kb. 500 dinár értékben. Kalóriában gazdag, tápanyagban szegény.
Ezzel szemben az egészséges kosár: teljes kiőrlésű kenyér, tojás, idényzöldségek, gyümölcs – napi 600–700 dinárért, de sokkal magasabb tápértékkel és kevesebb kalóriával.
Ha egy négytagú család heti öt napon egészségesebben étkezik, a havi többletköltség mindössze néhány ezer dinár, miközben az egészségben és energiában elért nyereség felbecsülhetetlen.
„A kulcs az étkezések megtervezésében, a bevásárlólistában és a családi étkezések ésszerű szervezésében rejlik – az egészséges nem jelent egyben drágát, ha ésszel tervezünk” – hangsúlyozza Mandra.
Helyzet Szerbiában: statisztika és gazdasági háttér
A túlsúlyos felnőttek aránya Szerbiában a férfiaknál kb. 23,6%, a nőknél 23,9%. Az egy főre jutó cukorfogyasztás meghaladja az évi 15 kilogrammot, miközben a nem megfelelő táplálkozáshoz köthető betegségek – mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás – folyamatosan emelkednek.
A 2-es típusú diabétesz kezelésének becsült éves költsége Szerbiában több mint 4,6 milliárd dinár, és az ország egészségügyi kiadásai elérik a GDP közel 10 százalékát. Ezek a számok világosan mutatják, hogy a rossz táplálkozás nemcsak egészségügyi, hanem súlyos gazdasági probléma is.
Mennyibe kerül a betegszabadság az egészségtelen táplálkozás miatt?
Ha egy dolgozó az egészségtelen étrend, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az elhízás vagy a szívbetegségek miatt elveszíti munkaképességét, az gazdasági gondot okoz a munkáltatónak és az államnak egyaránt.
Egy 100 főt foglalkoztató vállalatban, ha a dolgozók 10 százalékának táplálkozással összefüggő egészségügyi problémái vannak, az éves betegszabadság költsége meghaladja a 670 000 dinárt, a valós gazdasági hatás – a termelékenység csökkenését és a munkaidő-kiesést is beleszámítva – pedig akár háromszorosa is lehet ennek.
Az Egészségbiztosítási Alap (RFZO) és az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint a rossz táplálkozással összefüggő betegségek az összes betegszabadság több mint 25 százalékát teszik ki Szerbiában. A krónikus, nem fertőző betegségek kezelése évente több mint 60 milliárd dinárjába kerül az államnak.
Egy betegszabadságos nap átlagosan 2800 dinárba kerül az államnak alkalmazottanként, ami éves szinten több százmillió dinár közvetlen és közvetett veszteséget jelent.
Prof. dr. Ioanna Batsialou hangsúlyozza:
„A megelőzés és az egészséges táplálkozás nem luxus, hanem a legjövedelmezőbb befektetés a munkaképességbe és a nemzet hosszú távú egészségébe.”
Hozzáteszi: ha az állam és a társadalom most fektet be parkokba, fizikai aktivitásba, oktatásba és megfelelő táplálkozásba, azzal hosszú távon takarékoskodik. A munkaerő produktív marad, az egészségügyi kiadások csökkennek, a rendszer tehermentesül.
Mennyit veszít a társadalom évente az egészségtelen életmód miatt?
Az egészségtelen életmód – helytelen táplálkozás, mozgáshiány, stressz, dohányzás és alváshiány – ma már makrogazdasági probléma, amely hatással van a termelékenységre, az egészségügyi rendszerre és a közpénzekre.
A Világbank, az OECD és a „Batut” Intézet becslése szerint Szerbia évente a GDP 4–6 százalékát veszti el az egészségtelen életmód következményei miatt – ez 2–3,5 milliárd eurót jelent.
Az egészségtelen szokásokkal élő munkavállalók 10–20 százalékkal kevésbé produktívak, és évente 15–25 munkanapot veszítenek. Ez évente több mint 30 millió elveszett munkanapot és mintegy 800 millió eurós gazdasági veszteséget jelent.
A szerbiai egészségügyi kiadások több mint 70 százaléka a helytelen életmóddal összefüggő betegségekre megy el. Egyetlen 2-es típusú cukorbeteg kezelése évente 200 000–250 000 dinárba kerül az államnak, míg a cukorbetegség, szív- és anyagcsere-betegségek összesített éves költsége meghaladja a 600 millió eurót.
A rokkantsági nyugdíjak 35 százaléka szintén az egészségtelen szokások következménye. Minden olyan polgár, aki idő előtt elveszíti munkaképességét, akár 15 évnyi produktív munkát veszít, ami több mint 100 000 eurónyi kiesést jelent a gazdaság számára.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint minden 1 euró, amelyet a megelőzésbe és az egészséges életmód népszerűsítésébe fektetnek, 3–7 euró megtakarítást hoz a kezelés költségeinek csökkenése és a termelékenység növekedése révén.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
