A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kérdése közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes ellenőrzése alatt áll, ezért nagyon kevesen tudják, mi történik valójában. Ezt a szerb közszolgálati televíziónak (RTS) nyilatkozta Nadežda Kokotović a Brüsszeli Energia Klubt tagja.
Kokotović hangsúlyozta, hogy Szerbiának kötelessége megvédeni saját piacát, saját dolgozóit, és bizonyos jogi, diplomáciai kockázatokat és lépéseket kell vállalnia.
Elmondása szerint a NIS nem téma Brüsszelben, mert az EU már rengeteget feláldozott azért, hogy leváljon az orosz energiahordozókról – ez az első számú stratégiai céljuk. Ezért most csak szemlélők lehetnek, vállvonogatással.
„Ami a Washington, Belgrád és Moszkva közötti játékot illeti, az minden oldalról másképp néz ki. Az egész amerikai történet úgy is értelmezhető, mint a versenytárs vagyonának elvétele. A NIS csak egy apró része annak a tervnek, hogy ellenőrzésük alá vonják az európai és eurázsiai olaj- és gázpiacot. A oroszok ezt felismerték, és igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből” – mondta Kokotović.
Hozzátette, a médiából látható, hogy jelenleg különböző projektek kapcsán zajlanak egyeztetések egyfajta béketerv részeként: szó van amerikai vállalatok esetleges részvételéről az Arctic LNG 2 projektben, a Nord Stream megvásárlásáról, illetve a Lukoil iraki lelőhelyeinek felvásárlásáról.
A NIS kérdése Putyin személyes ellenőrzése alatt
Kokotović szerint már teljesen egyértelmű, hogy a NIS ügye Putyin közvetlen irányítása alatt áll, ezért nincsenek nyilvános információk.
Úgy véli, az amerikaiak kiváró helyzetben vannak. Stratégiai céljuk világos: el akarják távolítani az oroszokat a térségből, és az oroszok ezt már tudomásul vették.
A szerb elnök nyilatkozata alapján az oroszok nem készülnek eladni NIS-részesedésüket, bár korábban voltak információk folyamatban lévő tárgyalásokról.
Kokotović kiemelte, hogy rengeteg a spekuláció és az információszivárgás, amit az oroszok kifejezetten nem szeretnek.
„Ez az ügy közvetlenül Putyin személyes ellenőrzése alatt áll. Ezért nincs látványos mozgás, és csak nagyon kevesen tudják, mi történik. Szerintem a közvéleménynek fel kellene hagynia az olyan spekulációkkal, amelyek nem támaszkodnak a tárgyalások részleteinek és lehetséges lépéseinek ismeretére” – mondta.
Hozzátette: Szerbiának – akárcsak a környező országoknak és az EU-nak – kötelessége megvédeni saját piacát és dolgozóit, és ehhez jogi és diplomáciai kockázatokat is vállalnia kell.
„Úgy gondolom, hogy ha a Gaspromnyeft bezárná a pancsovai finomítót, az gazdasági és technológiai értelemben is komoly visszaesést jelentene az országnak” – mondta.
Azt is elmondta, hogy február 13-a után az oroszok elveszítik annak lehetőségét, hogy eladják részesedésüket, ami a Gaspromnyeftre és a NIS-re nézve is jelentős következményekkel járhat.
A NIS lehetséges jövőjét illetően úgy véli, a mozgástér nagyon szűk. Nem hisz a nemzeti államosítás lehetőségében.
„Szerintem más lehetőségek is vannak. Már nem opció az ideiglenes irányítás – az csak a licenc lejártáig volt elképzelhető. Szerintem a csődeljárás sem reális lehetőség.” Hangsúlyozta: a szakembereknek azt kell mérlegelniük, mi a legolcsóbb megoldás Szerbia számára jelenleg.
Románia már előkészítette a jogi keretet a Lukoil átvételéhez, Bulgária pedig korábban megtette ezt. Arra a kérdésre, hogy ez minta lehet-e Szerbiának, Kokotović úgy válaszolt, hogy a helyzet eltérő: a bolgár finomító sokkal nagyobb, jóval jelentősebb a nemzeti piac és a gazdaság szempontjából.
A gázról szólva elmondta: Brüsszelben már olyan információk keringenek, hogy Magyarország és Trump hatására enyhíteni fogják az orosz gáz importtilalmát a Török Áramlaton keresztül. Ugyanakkor szerinte – még ha a szerződés meg is hosszabbodna – a gáz ára magasabb lenne, mert a piaci feltételek megváltoztak.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
