Évek óta tartó szárazság, katasztrofálisan alacsony földművesnyugdíjak, tartozásokat felhalmozó termelők, bizonytalan gazdasági helyzet, gyomorforgató pártfoglakoztatás – a felsoroltak azt eredményezték, hogy a földművesek gondjai hatványozódtak, és a kis-, valamint a középtermelők helyzete tovább romlott, olyannyira, hogy egyre többen adják ki vagy el a földjeiket.

A Sándor Józseffel, a felsőhegyi Napredak Földműves-szövetkezet igazgatójával készült interjúban áttekintettük az elmúlt évet, s a beszélgetés során szóba került a hatalom elhibázott mezőgazdasági és szociális politikája, valamint az is, hogy a nehézségek ellenére hosszú távon lát arra esélyt, hogy a mezőgazdaság ismét a régi önmagára emlékeztessen. Tőke János írása Eladó, kiadó most a földem címmel olvasható a Családi Kör decemberi számában.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Szerbiában tavaly minden negyedik 65 év feletti személy a szegénység küszöbén élt – derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet adataiból. Nyilvánvaló: ennek oka a nyugdíjak alacsony összege. A legalacsonyabb a földműveseké, akik csaknem 40 éve várnak egy arányos és igazságos befizetési rendszerre. A témával Méltányos nyugdíjat érdemelnek a mezőgazdasági termelők is című írásban Fehér Rózsa, Évről évre rosszabb a helyzet című cikkében pedig Takács Magda foglalkozik.

Továbbra is óriási tabu Vajdaságban akár a családon belüli erőszak, akár az, ha valaki valamilyen lelki vagy mentális nehézséggel küzd. Elfordítjuk a fejünket, hallgatunk, mert nem a mi dolgunk, vagy egyenesen megbélyegezzük azt, akinek problémái vannak. Márpedig gondjai, nehézségei csaknem minden embernek vannak, ha bevallja, ha nem. Az adai Sóti Juli nem hallgatta el, a vele készült interjú Tómó Margaréta tollából „Nem élhetünk sokáig ebben a látszatvilágban” címmel jelent meg.

Mennyire határozzák meg az egyéni cselekvést a társadalmi viszonyok, mennyire a genetika vagy a személyiség, esetleg a személyes döntés? – ezt a kérdést járja körbe Mengyán Pletikoszity Ildikó Lélektani kétharmad, avagy Milgram, Asch és Zimbardo című cikkében.

Nem marad el a többi állandó rovatunk és cikksorozatunk sem.

HíRHÁTTÉR: Mi, Nemecsekek – Öreg Dezső kommentárja

ARANYKOR: Az elnöki ígérgetések sorsa – Németh János jegyzete

KÖZÉLET: Szarajevó-szafari egykor és ma – Kocsányi Pálma cikke

TÖRTÉNELEM: Az emlékekkel való manipulálás politikája– Wilhelm József sorozata

ELMÉLKEDÉSEK: Pragmatisták és fallibilisták– Balla Lajos írása

ASZTALIZENE: Ne hallgassatok, ne tűrjetek!– Radics Viktória interjúja Mina Delić riporterrel, aktivistával

TÖRTÉNETEK A BÁCSKAI TANYAVILÁGBÓL: A géppisztolyos katonától az egyetemalapításig – Pecze Árpád sorozata

MAGYAR SORSOK VAJDASÁGBAN: Dona Margit útlevele – Szabó Palócz Attila sorozata

HINTASZÉK: Elégedettek lehetnek-e a nyugdíjasok? – Takács Magda összefoglalója

NEM A GÓLYA HOZZA: Ne a tökéletességre törekedjünk az ünnepekkor

EGÉSZSÉG: A hideg segíthet az egészség megőrzésében

KÉPHISTÓRIÁK: Tükrözés és tükröződés – Szabó Palócz Attila írása

KULTÚRSZíNPAD: A hibázás nem kudarc, hanem természetes része a fejlődésnek –Tóth Nikoletta szenttamási tudósítása

Ezen kívül irodalmi, színházi, vallási, horgász- és sportrovat, sudoku, kisrejtvény, óriás keresztrejtvény, fejtörő, sakkrovat, kuriózumkvíz, műveltségi teszt, horoszkóp, gyereksarok, receptek, apróhirdetések, társkereső és viccek várják az olvasókat.