Nekem nem tetszik Orbán Viktor külpolitikája, ami Bosznia-Hercegovina felé van. Én köszönöm neki, hogy magyar állampolgár lettem, de nem szavazok rá, mert én nem adózok ott. Büszke vagyok rá, hogy magyar állampolgár lehetek, de a külpolitikájára nem vagyok. Nem egyformán gondolkozunk, hála Istennek! – mondja Vég Zoltán szarajevói idegenvezető az ilidžai idősotthonban a nepszava.hu riporterének.
Harminc évvel ezelőtt ért véget Boszniában a legvéresebb háború, amelyet 1945 óta Európában vívtak. A 1995 novemberében kialkudott daytoni békeszerződés lezárta ugyan az öldöklést, de a bosnyák-horvát Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság etnikai alapú összeabroncsozása máig feszültségekkel teli.
A daytoni szignók évfordulója után két nappal választáson erősítette meg a szeparatista Dodik-párt kormányzását a szerb entitás. A balhés populista ezúttal nem indulhatott, bíróság tiltotta el a közügyektől, mert semmibe vette a nemzetközi főképviselő döntéseit. Olajat a magyar diplomácia öntött a tűzre még tavasszal, amikor a magyar terrorelhárítás Banja Lukában gyakorlatozó erői kerültek kínos gyanúba, miszerint az akkoriban börtönbüntetéssel fenyegetett Dodik kimenekítésére készültek – írja a portál.
A szintén vajdasági születésű Juhász-Pašić Éva egykor az egyetem állatorvos-tudományi fakultására érkezett Szarajevóba. Azért oda, mert alig tudott szerbül, itt viszont csak a kivételes tanulmányi eredménye számított. Csaknem negyven év élettanoktatás után ugyanerről a tanszékről ment nyugdíjba tavaly. Ha szavazás volt, minden évben ő kapta a legjobb tanár díjat. Boszniai magyarként a nyugalmazott élettanprofesszor sem híve az orbáni külpolitikának.
– Orbán Viktor a legnépszerűbb külföldi politikus volt a daytoni szerződés megalkotója, Bill Clinton elnök után. Szerbek, horvátok, bosnyákok, makedónok, montenegróiak – mindenki tisztelte. Most jelentősen megnehezíti az életünket, hogy a politikája 2017 óta olyan, amilyen. Nekem sosem volt nehéz magyarnak lenni Szarajevóban. Lehet, hogy nehéz volt embernek, polgárnak, munkavállalónak lenni, de magyarnak nem. Minket elfogadtak, szerettek. Most magyarázkodnom kell. Először életemben. Száz évre visszamenőleg most a legnehezebb a magyarok helyzete a föderációban – komorodik el Éva.
Asim Mujkić muszlim szociológus szerint a a magyar álláspontváltás egybeesik az ukrajnai háború kitörésével.
– Orbán ekkor nyíltan Vučić és Dodik oldalára állt – mutat rá a professzor. – Mindketten radikális nacionalisták, és ahogy a szerb radikális nacionalizmus lerombolta Jugoszláviát, úgy ássa alá most Boszniát. Feltételezem, hogy Orbán Viktor az Európai Unió elleni küzdelme során az általa szívelt szerb nacionalizmust hasznos eszköznek tekinti a bajkeverésre – mondja.
A mesterlövész sikátorról, az etnonacionalista rémálomról, a Dayton-évfordulóról szóló riportot ITT lehet elolvasni.
Fotó: Pixabay
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
