Egyes bejelentések ellenére az újévtől semmi sem változik a használt autók Európai Unióból Szerbiába történő behozatalát illetően. Ugyanakkor tény, hogy Európa valóban afelé halad, hogy betiltsa az olyan használt járművek Unión kívüli exportját, amelyek nem felelnek meg bizonyos műszaki és környezetvédelmi előírásoknak. Az Európai Bizottság úgynevezett ELV (End of Life Vehicle – azaz az élettartamuk végén járó járművek) kezdeményezéséről van szó, amelynek célja az EU határain túli hulladékexport megállítása – ebben az esetben a hulladékot az öreg és elhasználódott járművek jelentik.
A Polovni automobili oldal a téma kapcsán készített összefoglalójából kiderül, az elmúlt napokban számos médiumban megjelent az az információ, hogy 2026. január 1-jétől hatályba lép egy európai uniós rendelet, amely szigorúbb szabályokat ír elő a használt járművek EU-n belüli értékesítésére és exportjára vonatkozóan. A rendelet kötelezné az eladókat arra, hogy minden egyes járműhöz vagy egy érvényes műszaki vizsgáról szóló igazolást, vagy egy független igazságügyi szakértő által készített hivatalos állapotfelmérést csatoljanak. E két dokumentum egyikének igazolnia kellene, hogy a jármű nem minősül hulladéknak.
Bár Szerbiában egyelőre senki nem kér további igazolásokat a járművek műszaki állapotáról (az import során kötelező, a Közlekedésbiztonsági Ügynökség által felhatalmazott laboratóriumokban végzett vizsgálaton kívül), az EU egyértelműen egy új irányelv elfogadására készül. Ennek megerősítése az Európai Parlament közleményéből kiderül, hogy „ideiglenes politikai megállapodás” született az EU-n kívüli export tilalmáról azon járművek esetében, amelyek nem műszakilag megfelelő állapotúak, és az irányelv alkalmazásának kezdetétől a vámtisztviselők műszaki alkalmassági tanúsítványt fognak kérni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legfrissebb bejelentések szerint a rendelet hatálybalépése már 2026 elején várható, azonban a tényleges alkalmazás csak teljes öt évvel később kezdődne, mivel a gyakorlati előkészítés még időt igényel. Ez azt jelenti, hogy a használt autók exportjának ellenőrzése a határokon várhatóan csak 2031-től indulna meg.
Az Európai Tanács korábbi közlése szerint évente mintegy 3,5 millió jármű „tűnik el” nyomtalanul az európai utakról, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezeket az autókat leggyakrabban úgynevezett harmadik országokba, köztük Szerbiába exportálják, vagy illegális módon bontják szét és ártalmatlanítják. Éppen ezért már 2023-ban elfogadták az említett ELV-szabályozást, amely meghatározza, mely járművek minősülnek hulladéknak, illetve melyek vannak életciklusuk végén, és ezért újrahasznosításra kell kerülniük.
Röviden: a dokumentum nem tartalmaz korlátozásokat a jármű életkorára vagy futásteljesítményére vonatkozóan. Ehelyett egyértelmű kritériumokat határoz meg annak megállapítására, hogy egy használt jármű műszakilag vagy gazdaságilag egyáltalán helyreállítható-e. A jármű elhasználtnak, azaz élettartama végén járónak minősül, ha súlyosan sérült, ha nem lehetséges a kulcsfontosságú alkatrészek – például a futómű, a kormány- vagy fékrendszer, a karosszéria és az alváz, a biztonsági elemek vagy más szerkezeti részek – biztonságos cseréje, illetve ha nem megszüntethető műszaki hibák, például súlyos korrózió áll fenn. ELV-státusz akkor is megállapítható, ha a javítás a motor, a váltó vagy magának a jármű szerkezetének olyan cseréjét igényelné, amely az eredeti identitás elvesztéséhez vezetne.
Időközben a legutóbbi módosításokkal a feltételek tovább szigorodtak. A rendelet bevezeti a gazdaságilag nem javítható jármű fogalmát is: a jármű hulladéknak minősül, ha piaci értéke alacsonyabb, mint azoknak a javításoknak a költsége, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az exportáló országban (az EU-ban) műszakilag megfelelő állapotba kerüljön. Emellett az új rendelet a magára hagyott járművekre is kiterjed, amelyeket olyan autóként határoznak meg, amelyeket több mint két éve nem helyeztek forgalomba, vagy amelyek tulajdonosa ismeretlen. Ezeket is újrahasznosításra kell küldeni.
Az új rendelet megváltoztatja az eredetileg, 2023-ban elképzelt eljárást is. A bizonyítás terhe – vagyis annak igazolása, hogy egy használt jármű nem hulladék – nem a vámtisztviselőt, hanem az exportőrt terheli majd. Az exportőrnek érvényes műszaki alkalmassági tanúsítványt kell beszereznie. E dokumentum nélkül a jármű automatikusan gyanúsnak, azaz potenciális hulladéknak minősül, függetlenül attól, hogyan néz ki, vagy mennyire olcsón lenne javítható az EU-n kívül.
A hazai használtautó-piac számára ez első ránézésre egyáltalán nem jó hír, különösen annak fényében, hogy az EU a fő beszerzési forrásunk: évente 130–150 ezer használt autót importálunk onnan. Ennek oka elsősorban az, hogy az olcsó használt autók behozatala gyakorlatilag ellehetetlenülhet. Ha például Németországban egy 2000 eurót érő autó esetében a szükséges javítások 1500 euróba kerülnének ahhoz, hogy megkapja a tanúsítványt, nagy valószínűséggel az ilyen jármű papíron hulladéknak minősülne, és nem hagyhatná el legálisan az EU-t – még akkor sem, ha Szerbiában jóval olcsóbban javítható és később továbbértékesíthető lenne. Vagyis a „külföldön olcsón megveszem, rendbe hozom és Szerbiában eladom” modell minden jel szerint megszűnik. Emellett egyes német médiumok szerint drasztikus, akár 100 000 eurós bírságokat is fontolgatnak az illegális export esetére, így aligha fog bárki kockáztatni.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ha egy jármű műszakilag megfelelő állapotú, az új szabályok alkalmazásának kezdetét követően sem lesz akadálya az EU-n kívüli exportnak. Sok esetben elegendő lesz egy érvényes műszaki vizsga, amely például Németországban 100–150 euróba kerül, viszont azoknál a járműveknél, amelyek nem rendelkeznek műszaki vizsgával egyetlen EU-tagállamban sem, a tanúsítvány egyáltalán nem lesz olcsó. Mivel alapos ellenőrzést jelent, a Focus német magazin akár 2000 eurós díjról is spekulál. Egy ilyen forgatókönyv esetén a tanúsítvány költsége meghaladná az idősebb autók értékét, így ezek behozatala Szerbiába gazdaságtalanná válna, és végül újrahasznosításra kerülnének. Mivel azonban nálunk leginkább a 10–15 éves, még mindig bizonyos értéket képviselő járműveket importálják, ezek esetében a tanúsítvány kiállítása továbbra is megtérülhet.
Az új rendelet elfogadása mindenképpen változásokat hoz a szerbiai használtautó-piacon. Elképzelhető az árak emelkedése is, különösen akkor, ha a műszaki alkalmassági tanúsítvány valóban ilyen drága lesz. Ebben az esetben az eladók várhatóan az eladási árba építenék be ezt a költséget. Aggodalomra ad okot az is, hogy egyelőre nem világos: a tanúsítványt minden alkalommal kérni fogják-e, amikor egy jármű tulajdonost vált az EU-n belül. Ugyanakkor a szabályok csak öt év múlva lépnének életbe, ami elegendő időt adhat a piac alkalmazkodására.
Végül meg kell jegyezni, hogy a környezetvédelem nemes célja mögött – ahogyan a Focus is írja – valószínűleg az EU azon törekvése is meghúzódik, hogy felgyorsítsa az elektromos autókra való átállást. Az elektromosítás ellenállásba ütközik még a gazdagabb uniós országokban is, ezért érthető, hogy ilyen módon is ösztönözni kívánják a benzines és dízelautók lecserélését.
Ez azonban nem az egyetlen intézkedés az elektromosítás felgyorsítására: jelenleg arról is tárgyalnak, hogy Németországban a benzines és dízelmotoros járművek műszaki vizsgájának gyakoriságát kétévről egy évre csökkentsék, ami ezen a vidéken már régóta ismert gyakorlat. Hogy mindez hogyan valósul meg, az még kérdéses, mivel a rendeletet egyelőre nem fogadták el, és jelentős ellenállásba ütközik.
Ha a jármű műszakilag nem megfelelő, újrahasznosítják (Fotó: SZMSZ)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
