A világsajtó legfontosabb témái az elmúlt napokban: az Egyesült Államok Igazságügy-Minisztériuma nyilvánosságra hozta az Epstein-akták második töredékét, abból is egész oldalakat teljesen kifeketítve. Donald Trump neve több százszor szerepel a szövegekben, de új fotók is megjelentek róla. – Az Európai Tanács elhalasztotta a kereskedelmi megállapodást a Mercosurral [Mercado Común del Sur, Dél-amerikai Közös Piac, amelynek célja a tagországok – Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay, Uruguay és a 2016 óta felfüggesztett Venezuela – közötti szabad kereskedelem, valamint az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad mozgásának elősegítése], miután Olaszország nem volt hajlandó beleegyezni. A „halasztás” azonban nem feltétlenül jelent elutasítást. – Az EU 90 milliárd eurós hitelt nyújt Ukrajnának. – Az ausztráliai Bondi Beach-en elkövetett antiszemita támadás politikai következményei. – Az EU jövője kockázatokkal teli. – Trump ismét megerősítette igényét Grönlandra. – Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Sydneyig és Londontól Pekingig.
Az Epstein-akták
A moszkvai Nyezavisszimaja Gazeta című ellenzéki napilap egy „valóban bizarr incidensről” számol be:
„Úgy tűnik, kevesebb mint 24 órával a közzététel után 16 dokumentum tűnt el az igazságügy-minisztérium weboldaláról. Újságírók megjegyezték, hogy az iratok többsége Trumphoz kapcsolódott. Különösen az a fotó tűnt el, amelyen ő és felesége, Melania, Epstein bűntársával, Ghislaine Maxwell-lel látható. Trump soha nem tagadta, hogy kapcsolatban állt Epsteinnel, de kategorikusan elutasította az újságírók azon felvetéseit, hogy a milliárdos pedofil mutatta be neki Melaniát. Minden körülmény, valamint a dokumentumok kitakarítása arra utal, hogy Donald Trumpnak van rejtegetnivalója az Epstein-üggyel kapcsolatban.”
A pekingi Xinjing Bao című állami napilap így ír:
„Ahogy azt valószínűleg mindenki észrevette, nemcsak számos anyagot takartak ki a felismerhetetlenségig, de Trump elnök is alig látható bennük. Ehelyett viszont Clinton volt elnök látható. Sok jel utal arra, hogy az Egyesült Államok republikánus kormánya a politikai ellenfelei, a demokraták kárára akarta elferdíteni az ügyet. Nyilvánvaló, hogy sem Donald Trump, sem Bill Clinton nem fogja soha kitörölni a foltokat az önéletrajzából. De még rosszabb a kár, amit ők az országnak okoztak. Ez ugyanis arra világít rá, hogy a hatalmon lévők az amerikai igazságszolgáltatási rendszert egyre inkább eszközként használják.”
Károly király testvéréről is megjelentek új fotók. A londoni The Guardian című független napilap beszámolója szerint:
„András herceg Sandringhamben, öt elegánsan öltözött nő lábán fekszik, miközben Jeffrey Epstein barátnője, Ghislaine Maxwell figyeli őt; Maxwell és Epstein pedig egy fotón látható Balmoral közelében. A látszólag ártalmatlan pillanatképek a legelőkelőbb helyeken további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy Károly királynak nem volt más választása, mint kiközösíteni ellentmondásos testvérét. Úgy tűnik, hogy ezek a képek azt mutatják, hogyan biztosított az akkori York hercege hozzáférést ennek a romboló párnak a brit társadalom legfelsőbb köreibe … és ez minden bizonnyal nagyon kellemetlen a királyi család számára.”
Bill Clinton is reagált az Epstein-aktákra. Szerinte ez az ügy nem róla szól, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Az amerikai igazságügyi minisztérium további dokumentumokat tett hozzáférhetővé az Epstein-akták közül vasárnap, ezúttal egy bírósági vádesküdtszéki jegyzőkönyvet, miközben Bill Clinton volt elnök is reagált az őt ábrázoló fotókra.
A 119 oldalas bírósági dokumentum a korábbinál kevesebb részlet kitakarásával vált elérhetővé. A minisztérium a közösségi médiában kiemelte, a fényképeket és egyéb anyagokat további felülvizsgálatnak vetik alá, így a törvény alapján bizonyos részek kitakarva válnak elérhetővé.
A novemberben elfogadott, az iratok teljes nyilvánosságáról szóló törvényben megszabott határidő pénteken lejárt, az igazságügyi minisztérium a következő napokra ígért további dokumentumokat az Epstein-üggyel összefüggésben.
Pénteken, a törvényes határidő lejártának napján az amerikai kormányzat több tízezer oldalt hozott nyilvánosságra a szexuális bűncselekményekkel vádolt Jeffrey Epstein büntetőügyével összefüggésben, köztük amerikai közéleti személyiségeket és hírességeket ábrázoló fotókat. Ezeken feltűnik Donald Trump jelenlegi elnök, valamint több fényképen látható Bill Clinton volt elnök. A hírességek közül szerepel rajtuk Michael Jackson és Diana Ross énekes, valamint Kevin Spacey színész.
Bill Clinton szóvivője útján tett közzé nyilatkozatot, ebben az áll,
„akárhány 20 évnél régebbi szemcsés fotót nyilvánosságra hozhatnak, ez az ügy nem Bill Clintonról szól”.
A korábbi elnök a róla szóló fényképeken többi között látható egy medencében egy nem azonosítható nő társaságában, illetve egy másik képen egy ugyancsak kitakart arcú nő ül a térdén.
A pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumok közül szombaton 16 képet az igazságügyi minisztérium elérhetetlenné tett, köztük egyet, amelyen Donald Trump jelenlegi elnök látható. Ezzel kapcsolatban Todd Blanche igazságügyi miniszterhelyettes vasárnap az NBC televíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy a dokumentumokat átmeneti időre vonták vissza, nem Donald Trump miatt, hanem az Epstein-ügy áldozatainak védelmével foglalkozó csoportok kezdeményezésére, ugyanis a fényképeken azonosítható módon szerepeltek nők. Hozzátette, hogy a személyiségi jogok védelmére vonatkozó módosításokat követően minden kép ismét hozzáférhető lesz.
[…] Az iratok pénteki nyilvánossá tételét követően több kongresszusi képviselő fejezett ki elégedetlenséget amiatt, hogy a nevek egy részét kitakarták a jelentésekből. A republikánus Thomas Massie kifogására az igazságügyi minisztérium azt közölte, hogy minden politikai szempontból releváns név olvasható. Alexandria Ocasio Cortez demokrata képviselő Pam Bondi igazságügyi miniszter lemondását követelte az akták nyilvánossá tételének körülményei és módja miatt.
Jeffrey Epstein 2019-ben a börtönben vesztette életét, miközben a bírósági tárgyalásra várt, a vizsgálatok szerint öngyilkos lett.”
Nincs megállapodás a Mercosurral
A bécsi Die Presse című keresztény-demokrata konzervatív napilap így ír:
„Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét bírálni kell a jóvátételi kölcsön rossz előkészítése miatt. A rendkívül vitatott Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás kezelése, udvariasan szólva, ügyetlen volt. Mindez azonban nem vonhatja el a figyelmet az Unió által most tett fontos geopolitikai kötelezettségvállalásról. Egyértelművé teszi, hogy a »Támogatni fogjuk Ukrajnát, ameddig szükséges« mantra nem csupán üres frázis.”
Az elhalasztott EU–Mercosur kereskedelmi megállapodással kapcsolatban a montevideoi El País című konzervatív liberális napilap ezt írja:
„Egy újabb határidő lejárt és ismét világossá vált, hogy a probléma kevésbé velünk, hanem inkább az EU-val van. Amikor egy kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalás több mint negyed évszázadon át elhúzódik anélkül, hogy a kitűzött célokat elérnék, az okok egyértelműen politikaiak és stratégiaiak, nem pedig technikaiak vagy gazdaságiak. Franciaország és Olaszország még mindig erős mezőgazdasági ágazattal, valamint jelentős exportkapacitással rendelkezik, ezért félnek a brazil és argentin versenytől. Szembe kell néznünk a valósággal: a Mercosur versenyt jelent Európa számára, ezért Európa nem áll készen piacának megnyitására. Tehát már nem az EU-ra, hanem más, velünk baráti viszonyban álló országokra kell összpontosítanunk.”
A Mercosur reménye hal meg utoljára, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Az EU-csúcsot követően Friedrich Merz (CDU) német kancellár mindent megtett, hogy eloszlassa azt a benyomást, miszerint vereséget szenvedett volna a Mercosur körüli vitában. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egy kicsit több időt kért, mielőtt egyeztetne Argentínával, Brazíliával, Paraguay-jal és Uruguay-jal. Az, hogy a Mercosur hatályba léphet, most már biztos: »25 évi tárgyalás után két héttel több már igazán nem számít« – mondta Merz.
Alig néhány órával korábban a hangnem teljesen más volt. A kancellár a csúcstalálkozón való döntéshozatalt szorgalmazta. »Nagyon remélem, hogy ma és holnap elérjük ezt a megállapodást« – tűzte ki célul. Az Európai Bizottság és Luiz Inácio Lula brazil elnök is arra figyelmeztetett, hogy a döntést most vagy soha kell meghozni. Az utóbbi nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy a megállapodás összeomlik, ha Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke nem írja alá Brazíliában még ezen a szombaton a megállapodást, ahogy azt hetek óta tervezték.
Vajon a csúcstalálkozó eredménye Merz vereségét jelenti-e? Sőt, kettős vereséget is, tekintve az Ukrajnának nyújtandó segélyekről szóló vita kimenetelét? És vajon a Mersocur-megállapodás a végső összeomlás szélén áll? Vagy a »halasztás« ebben az esetben valóban csak »halasztásról« és nem »feladásról« szól? A dolgok tisztázása csak januárban fog bekövetkezni. Ezután, az új menetrend szerint a tagállamoknak zárószavazást kell tartaniuk. Ezt az Európai Parlament jövő évi első plenáris ülése előtt kell megtenni, hogy elkerüljék a további akadályokat. Ez azt jelenti, hogy még január 19-e előtt.
Addig Meloninak át kell állnia az ellenfelek táborából a szurkolók táborába.
[…] Ha hinni lehet a megállapodás híveinek, Meloni többé-kevésbé határozottan megígérte, hogy januárban beleegyezik.”
Ukrajna támogatása
A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap ezt írja erről:
„Az Európai Unió továbbra is pénzügyileg támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben. Ez azonban továbbra is az európai polgárok kárára fog történni, mivel nem merik az agresszor pénzét felhasználni az áldozat megsegítésére. Az EU döntése, hogy pénzügyileg támogatja Ukrajnát sürgős szükségleteiben Putyin orosz elnök számára vereséget jelent. Az EU állam- és kormányfőinek azon döntése azonban, hogy nem használják fel közvetlenül az orosz forrásokat erre a célra, a Kreml sikerének tekinthető. Ez lehetőséget ad Moszkvának arra, hogy visszaszerezze befagyasztott vagyonát, mivel senki sem tudja, mikor és milyen feltételek mellett ér véget az ukrajnai háború.”
A párizsi Le Figaro című liberális-konzervatív napilap ezt jegyzi meg:
„Az európaiak nem merték lefoglalni az amerikaiak által nyíltan áhított orosz vagyont. Az európaiak 90 milliárd eurós adósságot halmoznának fel. Ukrajnának ezt a pénzt csak az Oroszországtól fizetett hipotetikus háborús jóvátétel után kell majd visszafizetnie. Ha Moszkva nem fizeti a jóvátételt, a háborús helyzet miatt még nehezebb lesz megszerezni Putyin milliárdjait.”
A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap kijelenti:
„Putyinnak nem szabad abban reménykednie, hogy az EU elhagyja Ukrajnát és az ország hamarosan összeomlik. Az EU tagállamai fizetni fognak, ha a békemegállapodás után nem sikerül rávenni Oroszországot a jóvátétel fizetésére: az EU tagállamaiban jóval több mint 17 milliárd eurós hozzáadott értékkel ez nem jelent problémát. A békének és a szabadságnak Európában ára van.”
Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek a majdani ukrajnai békefenntartókkal kapcsolatos álláspontjáról a milánói Corriere della Sera című liberális napilap a következőket írja:
„A miniszterelnök megerősítette Kijev támogatását, miközben egyúttal hangsúlyozta, hogy Olaszország nem küld csapatokat Ukrajnába a tűzszünet érvényesítése érdekében. Mindazonáltal következetlenség elismerni, hogy Ukrajna függetlensége kulcsfontosságú Európa, és következésképpen Olaszország biztonsága szempontjából is, és aztán megtagadni az összes következmény vállalását. Küldjön-e az ENSZ csapatokat? De az európai biztonság az európaiakat aggasztja, és az ő felelősségük lenne gondoskodni róla. Ezek azok az európaiak, akiknek nap mint nap azt mondják, hogy az Egyesült Államok védelme nélkül kell gondoskodniuk a saját biztonságukról.“
Bondi Beach politikai következményei
A Sydney melletti Bondi Beachen megrendezett zsidó fesztivál idején elkövetett terrortámadás következményeivel kapcsolatban a Sydney-i The Daily Telegraph című konzervatív napilap ezt kérdezi:
„Mit tehetünk egy olyan kulturális ökoszisztéma behozatala ellen, amely nemcsak ezt a két állítólagos gyilkost, hanem dzsihádista prédikátorokat is adott nekünk? A bondi mészárlásra adott politikai választ legjobban Minn miniszterelnök megdöbbentő követelése illusztrálja, miszerint törölni kell a vasárnapi tüntetést – ez egy, az ausztrál értékek védelmében tartott tüntetés, amely bevándorlási korlátozásokat követelt az iszlamista radikalizmus megfékezése érdekében. Mennyire felháborító, hogy azok a politikusok, akik nem hajlandók elhallgattatni az iszlamista gyűlöletprédikátorokat és a halált dicsőítő palesztin tüntetőket, most ehelyett a békéseket próbálják elhallgattatni?”
A torinói La Stampa című, egyik legrégibb olasz liberális, régebben fasiszta, antikommunista napilap pedig ezt írja erről:
„Ami Sydneyben történt, nem véletlen, hanem jel. Megtörténhet ez a világ bármely városában, ahol az emberek még mindig meggondolatlanul hiszik, hogy a szavak csak szavak, hogy a szlogenek csak azokat érdeklik, akik skandálják őket, és hogy a gyűlölet, amelyet a szenvedő nép iránti állítólagos szeretet álcáz, elkerülheti a következményekért való felelősséget. A józan ész azt súgja, hogy ismerjük el, hogy vannak pillanatok, amikor a történelem figyelmeztetéseket ad ki. Sydney ezek közé tartozik. Ezeket tudomásul kell vennünk.”
Az EU jövője
Több újság is foglalkozik az EU helyzetével és jövőjével. Köztük az isztambuli Ekonomi című gazdasági napilap is:
„Európa második világháború utáni sikertörténete hanyatlásnak indult. A kritikus kérdésekben az egyhangú döntéshozatal elve az EU legnagyobb problémájává vált. A legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozón a tagállamok nem tudtak megállapodni a befagyasztott orosz eszközök felhasználásában. Olyan országok, mint Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság, amelyek Moszkvához közel állnak, ellenálltak. A tagállamok végül egy 90 milliárd eurós hitelben állapodtak meg Ukrajna részére. Ezzel a döntéssel az EU újabb csapást kapott a globális versenyképességére. Nem lesz képes ugyanis végrehajtani azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy lépést tartson az USA és Kína által a technológia és az energia területén elért hatalmas fejlődéssel. Ehelyett a pénzt Ukrajnára költik. Az ukrajnai háborút az európai adófizetők kárára finanszírozzák.”
Az oslói Verdens Gang című független napilap egyértelműen kijelenti:
„Az USA megvonta Ukrajna gazdasági támogatását. Kijev csak amerikai fegyvereket vásárolhat, amelyeket az európaiak fizetnek. Cserébe az európaiak megakadályozzák az ukrán államcsődöt és a befagyasztott orosz források később még tárgyalások tárgyát képezhetik. Az EU elismerte, hogy Ukrajna harca egyben Európa harca is. Az EU azonban továbbra is vonakodik fizetni Ukrajnának az EU védelméért – még akkor is, ha ez viszonylag kis összeg például a világjárvány költségeihez képest.”
Pusztító szakadás az EU-ban. A madridi El Mundo című közép-baloldali napilap a következőket írja:
„Az Európai Tanács ülése egy olyan Unió komor képével zárult, amely képtelen volt két legfontosabb hatalmi eszközét – a befagyasztott orosz pénzeszközöket és a Mercosur-megállapodást – stratégiai előnyként felhasználni riválisaival szemben. Mindkét esetben a 27 tagállam a kevésbé bátor utat választotta, veszélyes üzenetet küldve a beletörődésről, a félelemről, a vezetés hiányáról és a gyengeségről Putyin imperializmusával és Trump kereskedelmi háborújával szemben. Ukrajna esetében az EU úgy döntött, hogy a kockázatot az adófizetőkre hárítja, ahelyett, hogy Moszkvának egyértelmű figyelmeztetést adjon. A Mercosurral kapcsolatban a belső költségektől tartva elhalasztott egy ambiciózus piacnyitást, amely segített volna enyhíteni az amerikai vámok okozta károkat. Az eredmény drámai: Európa nem egységes, nem képes saját hangját tömbként hallatni, hanem 27 kis államra tagolódik, amelyek rövid távú nemzeti érdekeik mögé bújnak. A következtetés egyértelmű: hiányoznak a politikai befolyással rendelkező vezetők, akik merész döntéseket tudnak hozni.”
Trump újra Grönlandot követeli
Az oslói Aftenposten című független konzervatív napilap emlékeztet:
„Donald Trump az elmúlt évben többször is kifejezte szándékát, hogy annektálja Grönlandot. Ez heves ellenállásba ütközött mind Dániában, Grönlandon, mind az EU-ban. De ez nem a képzelet szüleménye: Trump még katonai erő alkalmazását sem zárja ki és egy grönlandi különmegbízott kinevezése ismét azt mutatja, hogy nem feledkezett meg Grönlandról. Jeff Landry megérti, mennyire fontos Grönland az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából – írta Trump a Truth Social platformján. A helyzet komoly: az államok szuverenitását és határait a nemzetközi jog rögzíti, és nem lehet egyszerűen annektálni más országokat – még a nemzetközi biztonság ürügyén sem.”
Az esbjergi Jyske Vestkysten című liberális dán napilap ezt tanácsolja:
„Nem szabad engednünk a spontán késztetésnek, hogy szóbeli küzdelembe bocsátkozzunk a Fehér Házzal: túl nagy a katonai és gazdasági függőségünk az Egyesült Államoktól. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy egyértelműen állást kell foglalnunk Donald Trumppal szemben. Ellenséges cselekedet egy másik ország területének egy részére igényt tartani. Ezért teljesen helyénvaló, hogy Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter be akarja hívatni az amerikai nagykövetet. De ugyanakkor el kell ismernünk, hogy az Egyesült Államok Trump alatt már nem barát. Amíg az amerikai szavazók vissza nem térnek az észszerűségre, meg kell találnunk annak a módját, hogy jobban boldoguljunk önállóan. Ezt pedig Európa gazdasági és katonai megerősítésével érhetjük el.”
Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a koppenhágai Politiken című szociál-liberális napilap megjegyzi:
„Trump azt állította, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból van szüksége Grönlandra, annak ellenére, hogy már létezik egy megállapodás, amely lehetővé teszi katonai támaszpontok létesítését Grönlandon. A szakértők ezért azt gyanítják, hogy valami egészen más forog kockán: Trump, felfújt egójával, azok közé az elnökök közé akar tartozni, akik bővítették az Egyesült Államok területét – jelen esetben Grönland megszerzésével. A grönlandiak túlnyomó többsége ellenzi ezt, ezért a koppenhágai és a nuuki kormány soha nem fogja átengedni a szigetet az Egyesült Államoknak. De ez azt is jelenti, hogy a konfliktus Trumppal továbbra is fortyogni fog – és ő valószínűleg pontosan ezt akarja. És mivel elsődleges aggodalma az egója, nincs szüksége olyan különmegbízottra, aki különösen jártas Grönlandon.”
Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
