Nyilvánossá váltak Vlagyimir Putyin orosz elnök és George W. Bush egykori amerikai elnök 2001 és 2008 közötti találkozóiról szóló leiratok, pontosabban három olyan memorandum, ami a két vezető közötti beszélgetéseket tartalmazza. A memorandumok azután lettek nyilvánosak, hogy a National Security Archive az információszabadságról szóló törvény alapján benyújtott pert indított és azt meg is nyerte – írja a telex.hu.
A most nyilvánosságra hozott dokumentumok azt igazolják, hogy 2001-ben az orosz elnök Bush közeli szövetségesének számított. A terrorizmus elleni harc hozta őket össze.
Az idő előrehaladtával a két politikus közötti beszélgetések egyre nehezebbé váltak, különösen az amerikai rakétavédelmi érveléssel szembeni orosz kritikák miatt, de Putyin is egyre bizalmatlanabb lett az amerikai szándékokkal kapcsolatban. Az orosz elnök úgy érezte, hogy az Egyesült Államok akar valamit Oroszország „közel külföldjén”, azaz a volt Szovjetunió azon térségeiben, amit Putyin mindig is magáénak érzett.
Putyin és Bush utoljára az orosz elnök Fekete-tenger partján fekvő bocsarovói rezidenciáján találkoztak, közvetlenül a bukaresti NATO-csúcs után. Ezen a találkozón Putyin részletesen kifejtette az orosz álláspontot a lengyelországi és csehországi rakétavédelmi telepítésekkel kapcsolatban. A Bush-kormány először tíz elfogó rakéta telepítését javasolta Lengyelországban, míg Csehországban helyezték volna el a célravezetésükhöz szükséges radarrendszert. Oroszország már akkor dühödten ellenezte a tervet és arra figyelmeztetett, hogy amennyiben folytatódik a terv kivitelezése, rakétáit Lengyelországhoz közel vonja.
Putyin határozottan ellenezte Ukrajna és Grúzia NATO-tagságát. „Szeretném hangsúlyozni, hogy egy olyan ország NATO-csatlakozása, mint Ukrajna, hosszú távon konfliktusmezőt hoz létre önök és köztünk, hosszú távú konfrontációt” – mondta Bushnak Putyin. Majd arról kezdett el beszélni, hogy Ukrajnában tizenhétmillió orosz él, ami a lakosság egyharmada. „Ukrajna nagyon összetett állam. Nem természetes módon kialakult nemzet. Egy mesterséges ország, amelyet még a szovjet időkben hoztak létre. A második világháború után Ukrajna területeket kapott Lengyelországtól, Romániától és Magyarországtól – ez nagyjából Nyugat-Ukrajna egésze. Az 1920-as és 1930-as években Ukrajna területeket kapott Oroszországtól – ez az ország keleti része. 1956-ban a Krím-félszigetet átadták Ukrajnának. Ez egy meglehetősen nagy európai ország, 45 milliós lakossággal” – mondta az orosz elnök, aki szerint Ukrajnát olyan emberek lakják, akiknek a gondolkodásmódja nagyon eltérő.
„Ha Nyugat-Ukrajnába megyünk, olyan falvakat látunk, ahol az egyetlen beszélt nyelv a magyar, és az emberek hagyományos fejfedőket viselnek. Keleten az emberek öltönyt, nyakkendőt és nagy kalapokat hordanak. A NATO-t az ukrán lakosság jelentős része ellenséges szervezetnek tekinti” – fejtegette Putyin az amerikai elnöknek.
Arról, hogy hogyan változott a két politikus kapcsolata és miről beszélgettek, bővebben ITT lehet olvasni.
Illusztráció: Freepik
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is
