A magyar kormány jóváhagyta a magyar–osztrák határátkelőkről szóló megállapodás módosítását és kiegészítését. A változások célja a közúti és vízi határforgalom ellenőrzésében folytatott együttműködés korszerűsítése és a határátkelőhelyek listájának pontosítása. A módosítások jogi „forgatókönyvet” biztosítanak az ideiglenes határellenőrzések esetére, például Schengen-szabályok szerinti visszaállításkor. Az intézkedés előzménye a 2014-es együttműködési megállapodás, illetve a gyakorlatban tapasztalt ideiglenes átkelőhely-lezárások indokolták a frissítést, írja az Index.
A december 30-án közzétett Magyar Közlöny szerint a magyar kormány jóváhagyta a Magyarország és az Osztrák Szövetségi Kormány közötti, a közös államhatáron lévő határátkelőhelyekről és határátlépési pontokról szóló megállapodás módosítását és kiegészítését.
A döntés értelmében a belügyminisztert vagy általa kijelölt személyt felhatalmazták a módosító megállapodás végleges szövegének elfogadására, míg a külgazdasági és külügyminisztert arra kérték, hogy a szükséges meghatalmazási okiratot adja ki a véglegesítéshez.
A kormány egyben elfogadta a módosító megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendelte annak benyújtását az Országgyűléshez, a törvényjavaslat előadójának pedig a belügyminisztert jelölte ki.
Az Orbán Viktor kézjegyével ellátott határozatban szereplő változások célja, hogy frissítsék a közúti és vízi határforgalom ellenőrzésében történő együttműködést, pontosítsák a határátkelőhelyek listáját és a határátlépési pontok működését, valamint szabályozzák a közös ellenőrzési eljárásokat.
Miért van erre szükség?
A 2025. december 30‑i határozat nem teljesen új irány, hanem egy régebbi egyezmény frissítését, pontosítását folytatja. 2014‑ben Magyarország és Ausztria között már létrejött egy határforgalmi együttműködési megállapodás, amely a közös határátkelőhelyekről, határátlépési pontokról és a közúti/vízi határforgalom ellenőrzésében folytatott együttműködésről szólt. Ennek a megállapodásnak a módosítását és kiegészítését terjesztették most a kormány elé.
A tervezett módosítások fő célja a kétoldalú jogi keretek korszerűsítése volt, különösen azokra az esetekre, amikor a schengeni szabályok alapján ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzést a magyar–osztrák határon.
Ebben az esetben fontos, hogy előre meghatározott eljárások és lista legyen arra, mely határátkelők tekinthetők hivatalos ellenőrzési pontoknak.
Erre pedig azért volt szükség, mert az utóbbi években nemzetközi helyzetek, például a Schengen‑szabályok szerinti ideiglenes belső határellenőrzések vagy váratlan külpolitikai, biztonsági helyzetek miatt egyértelműbb jogi keretekre volt szükség. A módosítás tehát nem állandó határellenőrzést vezetne be, hanem jogi „forgatókönyvet” adna arra az esetre, ha a határellenőrzést részben vagy időlegesen vissza kell állítani.
Az utóbbi időben voltak gyakorlati jellegű határforgalmi változások is, például ideiglenes átkelőhely‑lezárások egészségügyi okokból (száj‑ és körömfájás vírus miatt), ami miatt több kisebb határátkelőt ideiglenesen zártak. Ez a gyakorlatban rávilágított arra, hogy fontos a határátkelők jogi státuszának és a határforgalom ellenőrzésének világos nemzetközi háttere.
Az osztrák-magyar határ (Fotó: MTI)
