Legalább 79 esetben regisztrált verbális támadást kritikus újságírók és médiumok ellen Szerbiában 2025 decemberében a Slavko Ćuruvija Alapítvány. A támadásokat 18 magas rangú állami tisztségviselő és országgyűlési képviselő, valamint egy minisztérium követte el nyilvános megszólalásokban és közösségimédia-bejegyzésekben.
Az előző év utolsó öt hónapjában az Alapítvány összesen 673 verbális támadást jegyzett fel újságírók és médiumok ellen.
Decemberben ismét aktiválódott az a dezinformáció, miszerint az N1 televízió hírt adott volna egy valjevói fiú haláláról, aki állítólag rendőri brutalitás következtében vesztette életét a 2025 augusztusi tüntetések idején. Bár az állítás a közösségi médiából indult, a kormánypárti bulvárlapok és a hatalom képviselői az N1-nek tulajdonították, az ismételt cáfolatok ellenére.
2025 decemberében a támadások és becsmérlések célpontjai elsősorban konkrét médiumok voltak: N1 (22 alkalommal), NovaS (17), KRIK (8), Radar (7), Danas (5), Vreme (3), RTS (2) és CINS. Támadás érte a kormánypárti TV Happy csatornát is – mint „olyan médiumot, amely már régen átállt a másik oldalra” (Szerbia elnöke szerint). Emellett konkrét újságírókat és médiamunkásokat is célba vettek: Mladen Savatović, Ana Novaković, Žaklina Tatalović, Danica Vučenić, Draža Petrović, Dinko Gruhonjić, Nedim Sejdinović, Aleksandar Dikić, Dušan Petričić karikaturista és Ivan Plavšić.
A támadások többségében, pontosabban 64 esetben az újságírók és médiumok szakmai autonómiájának lejáratására irányult. Ezen túlmenően tizenhárom alkalommal a kritikus újságírókat és médiumokat bűncselekmények elkövetésével vádolták, nyolcszor személyes tulajdonságaik alapján megbélyegezték, hét esetben árulóként és fizetett ügynökökként címkézték, négyszer dehumanizálták, illetve öt alkalommal fasiszta és náci jelzőkkel illették.
A magas rangú tisztségviselők a médiáról szólva olyan kifejezéseket használtak, mint: „antiszerb újságírói kések és vérszomjasok”, „nyugati ügynökségek szövegeinek továbbítói”, „oligarcha-klik”, „idióta blokádmédia”, „álújságírók”, „szemétmédia”, „ügynökhálózat”.
A decembert az is jellemezte, hogy letartóztatták Aleksandar Dikićet, a KTV újságíróját, miután egy nyilatkozatát manipulatívan értelmezték, és felhasználták a független médiumok kriminalizálására, valamint arra a narratívára, hogy veszély fenyegeti a köztársasági elnök fizikai biztonságát. A letartóztatást követően összehangolt lejárató kampány indult, nemcsak Dikić, hanem Danica Vučenić újságírónő ellen is, aki nyilvánosan kommentálta a vitatott kijelentést.
Szintén december elején elmarasztaló ítélet született a kormánypárti bulvárlap, a Novosti honlapjának főszerkesztője ellen rágalmazás miatt, magánvád alapján, gyűlöletbeszédtől hemzsegő cikkek sorozata miatt. Ugyanazok a szereplők, akik rendszerint hallgatnak a kritikus médiumok és újságírók elleni fizikai és verbális támadásokról – sőt gyakran maguk is vezetik azokat –, nyilvánosan elítélték ezt az ítéletet, „az igazságszolgáltatás politikai célú visszaélésének”, „a sajtószabadság elleni nyílt támadásnak” és „az igazmondó újságírás elhallgattatására irányuló kísérletnek” nevezve azt.
Az ítéletet a Tájékoztatási és Távközlési Minisztérium is elítélte, amely korábban nem reagált a független médiumok elleni támadásokra, miközben az illetékes miniszter rendszeresen részt vett az ilyen támadásokban.
A minisztérium közleménye szerint „drákói büntetésről” van szó, „amilyenre a második világháborús bűnös NDH időszaka óta nem volt példa”, és sértő minősítésekkel illette a Szerbiai Újságírók Egyesületét és a Független Újságírók Egyesületét.
A támadások leggyakoribb kiváltó okai többek között az aktuálpolitika, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség munkája, a médiatudósítások, az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület tagjainak lemondása, vagy a helyhatósági választások volt.
Árulónak, fasisztának és nácinak is nevezték az újságírókat (Fotó: freepik)
