Az elmúlt években Belgrád városvezetése számos, a lakosság számára kedvezőnek tűnő intézkedést vezetett be: több mint egy éve ingyenes a tömegközlekedés, díjmentes az angol nyelvoktatás az óvodákban, az általános iskolások egyszeri 20 000 dináros támogatást kapnak, a 18 év alatti gyerekek pedig 10 000 dinár értékű ajándékutalványban részesülnek. Ezek az intézkedések Aleksandar Šapić főpolgármester politikájának látványos elemei, amelyeket egyes közgazdászok populista lépésekként értékelnek, írja a Danas.
A támogatások hosszú listája azonban komoly pénzügyi következményekkel jár. Szakértők szerint „nincs ingyen ebéd”: mindaz, amit a város ingyenesként hirdet meg, előbb-utóbb más csatornákon keresztül megfizetteti a polgárokkal. Az év elejétől emelkedett az ingatlanadó, nőtt a fűtés, a parkolás, a víz- és a temetkezési szolgáltatások ára is, vagyis a lakosság közvetve már most megfizeti az „ingyenes” szolgáltatások árát.
A városi költségvetés helyzete évről évre romlik, és a helyzetet tovább súlyosbítják a hatalomhoz közeli cégeknek odaítélt, vitatott közbeszerzések. A tömegközlekedési vonalak egyre nagyobb részét magánvállalatok üzemeltetik: idén májusban ismét egy, a Strela és a Lasta cégekből álló konzorcium nyert el több mint egymilliárd euró értékű szerződést. Emellett a jagodinai Oxford Akadémia kilencmillió eurót kapott két tanévre az óvodai angoloktatás lebonyolítására. Civil szervezetek szerint sok hasonló szerződés születik átláthatatlan feltételek mellett.
A „Belgrád mozgásban” nevű szervezet becslése szerint évente 150–200 millió euró tűnik el a városi költségvetésből, amely kiváltságos vállalatok magánzsebében landol. Eközben Belgrád városa és közvállalatai egyre nehezebben fizetik ki a beszállítóikat, az adósságok halmozódnak, új hitelekhez pedig mind nehezebb hozzájutni. Emiatt projektek késnek vagy el sem indulnak, sok esetben pedig az állami költségvetésből kell kisegíteni a várost.
Bár mindez eddig nem váltott ki határozott állami beavatkozást, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmét már felkeltette a helyzet. Az IMF kérésére a szerb kormány elfogadta, hogy Belgrád és közvállalatainak pénzügyi működését külső audit alá vonják. A felülvizsgálat célja a legfontosabb fiskális kockázatok feltárása, különösen a beszállítók felé fennálló tartozások és a közlekedés finanszírozása terén. Az audit jelentésének határideje az idei augusztus, még a 2027-es költségvetés tervezése előtt.
Szakértők szerint előre látható volt, hogy az ingyenes tömegközlekedés súlyos terhet ró a városra: a becslések szerint évente mintegy 400 millió euróba kerül. A probléma azonban nemcsak a jegybevétel kiesése, hanem az is, ahogyan a közszolgáltatásokat egyre nagyobb arányban magáncégekhez szervezik ki, gyakran módosított szerződéses feltételekkel, amelyek végül a szolgáltatók számára kedveznek.
Az IMF-vizsgálat kimenetele több forgatókönyvet vetít előre: a városi kiadások drasztikus visszafogását, adó- és díjemeléseket, vagy az állami költségvetési támogatások további növelését. Civil szakértők szerint azonban már az is jelentős előrelépés lenne, ha sikerülne megállítani a pénzek elfolyását a gyanús közbeszerzéseken keresztül – ez önmagában közelebb vihetné Belgrádot egy fenntarthatóbb költségvetéshez.
A milliók magáncégekhez vánorolnak (Fotó: Politika)
