Az elmúlt napokban Szerbiában hullott hó az ország számos részén ugyan problémákat okozott, a termelők és a szakértők szerint azonban a mezőgazdaság szempontjából kifejezetten kedvező, hogy végre télen is van hó. A jelenlegi alacsony hőmérsékletek eddig nem okoztak károkat a szántóföldi, zöldség- és gyümölcskultúrákban.
Nagy Csaba mezőgazdasági termelő fóliasátrak alatt mintegy 1500 négyzetméteren gazdálkodik. Jelenleg spenótot és karalábét termeszt, egy részét pedig zeller tárolására használja.
Mint a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS) elmondta, a növényeket fóliával takarták le, amely megvédi őket a fagyástól, de a fóliasátrakat nem fűtik, mivel a rovarok behúzódnak a talajba, így jobb, ha hidegebb van, mert így nehezebben vészelik át a telet.
Az alacsony hőmérsékletek miatt az öntözőrendszerek befagytak, de a növényeknek most nincs is szükségük öntözésre, mivel hideg van. A fóliasátrak fűtésére a palántanevelés megkezdésekor van szükség, de ennek még nincs itt az ideje, magyarázta Nagy.
„A paradicsomot és az uborkát február elején vetjük, és a palántanevelés idején ráfűtünk. Kiültetésre március végén, április elején kerül sor, akkor pedig már nincs szükség fűtésre. Nem is tudom, mennyire kifizetődő nagyon korán ültetni és fűteni, hiszen az energiahordozók rendkívül drágák” – mondja.
Több év után végre hó borítja a Közép-Bánátban lévő földeket, ami rendkívül kedvező a búza számára, amely ősszel fejlődött.
Serđo Okolišan, a törökbecsei „Yuko Begejci” Mezőgazdasági Szövetkezet termelési vezetője elmondta, hogy az elmúlt napokban a hőmérséklet mínusz 11 fokig is süllyedt, a hó azonban megvédte a búzát a fagyástól.
„Nálunk átlagosan körülbelül 25 centiméter hó volt. Jó lett volna, ha még több esik. Az előző időszakban jelentős nedvességhiány volt a talajban. Télen bármennyi csapadék esik, az jó minden szántóföldi növénynek, mind az őszi, mind a tavaszi vetéseknek” – mondta Okolišan.
Amint megszűnnek az erős fagyok, a szövetkezet parcelláiról talajmintákat vesznek elemzésre, majd következik a búza fejtrágyázása következik. Ha az időjárás engedi, a jövő héten meg is kezdik a fejtrágyázást, s mint kiemelte, az alacsony hőmérséklet várhatóan csökkenti a kártevők számát is.
„A lucernásokban sok volt az egér. A hó és a fagy után meglátjuk, szükség van-e védekezésre” – tette hozzá.
Az év eleje óta Közép-Bánátban átlagosan több mint 42 liter csapadék hullott négyzetméterenként. A napi középhőmérséklet átlaga –2,3 Celsius-fok volt, az átlagos napi maximum 0,4 fokot, a minimum pedig –5,09 fokot ért el.
A hó hőszigetelő és nedvességforrás a talajban
A hó kiváló hőszigetelő az őszi káposztarepce és a búza számára, emellett megakadályozza, hogy a búza gyökerei kifagyáskor kiemelkedjenek a talajból, ami hó nélküli fagy esetén gyakori jelenség.
„A hó alatti hőmérséklet néhány fokkal magasabb a levegő hőmérsékleténél, a hótakaró vastagságától függően. Ha a levegő hőmérséklete –3 fok, és a hó vastagsága 10–20 centiméter, a növények zónájában a hőmérséklet 1 és 3 fok között alakul, ugyanakkor mivel a hó alatt melegebb van, egyes rovarokat éppen megvédi a külső környezet kedvezőtlen hatásaitól.” – magyarázta Snežana Parađenović, a nagybecskereki Mezőgazdasági Szaktanácsadó Szolgálat munkatársa.
A fóliasátrakban jelenleg olyan növényeket termesztenek, amelyek jól tűrik az alacsony hőmérsékletet, például salátát, spenótot, karalábét és fiatal vöröshagymát.
A kapásnövények későbbi termesztése szempontjából a hó jelenléte rendkívül fontos. Az olvadás során a víz fokozatosan a mélyebb talajrétegekbe szivárog, és a vegetáció későbbi szakaszában tartalékot képez a növények gyökerei számára, ami sokkal kedvezőbb vízeloszlást biztosít, mint az esőzések.
A hó kiváló hőszigetelő (Fotó: freepik)
