Az Európai Parlament megfigyelő delegációja pénteken Szerbiába érkezett és a délutáni órákban találkozott a Szerbiai Rádió és Televízió, a Vajdasági Rádió és Televízió, az N1, a Nova, a Tanjug, a Független Elektronikus Médiumok Egyesületének (ANEM) és a Független Újságírók Szövetségének képviselőivel.
Tamara Filipović, a Független Újságírók Szövetségének (NUNS) főtitkára az N1-nek nyilatkozva – az európai parlamenti képviselők és a szerbiai médiumok képviselőinek találkozója előtt – elmondta: bár a médiahelyzet már korábban is az EP-képviselők vizsgálatának tárgya volt, és az erről szóló megállapítások bekerültek az Európai Parlament határozatába, nincsenek tisztában azzal, mi történt az elmúlt néhány hónapban, sem azzal, hogy mennyire hatástalan a jogi védelem. Jelenleg ugyanis 134 újságírókat érintő incidens ügyében folyik eljárás az ügyészségen, ám mindössze egyetlen jogerős elmarasztaló ítélet született.
Hangsúlyozta, a média dolgozóit napi szinten érik fenyegetések és támadások. Felidézte a Sajtótanács tegnapi jelentését is, amely a prokormányzati bulvárlapok, elsősorban az Alo, az Informer és a Kurir által elkövetett etikai kódexsértésekről számolt be.
Rámutatott arra is, hogy az európai parlamenti képviselők nem rendelkeznek a legfrissebb statisztikai adatokkal az újságírók elleni támadásokról és fenyegetésekről, amelyeket a találkozón ismertetni fognak velük. Elmondása szerint az elmúlt egy évben 380 esetben érte nyomásgyakorlás, fenyegetés vagy támadás újságírókat.
Hozzátette: a megbeszélések egyik témája várhatóan az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) helyzete is lesz, hiszen több mint egy éve tartó jogi vákuumról van szó, mivel nem létezik a REM tanácsa.
Szólt a médiumok tulajdonosi koncentrációjának további erősödéséről is, különösen az állami tulajdonú vállalatok, például a Telekom szerepéről, amely mintegy 35 médium tulajdonosa Szerbiában. Mint fogalmazott, ezeknél a médiumoknál „nincsenek kellő garanciák arra, hogy a szerkesztői politika valóban független a tulajdonostól”.
Mint fogalmazott, reméli, hogy minden, a tagjelölt országból érkező információ bekerül az EU jelentéseibe, amelyek kijelölik, hol tart Szerbia és milyen irányba kellene haladnia.
„Remélem, világos, hogy nem azért beszélünk ezekről a problémákról, mert gyűlöljük ezt az országot, hanem mert azt szeretnénk, hogy fejlődjön. A feltárás és a folyamatos megfigyelés iránymutatást ad arra, mit kell megoldanunk a társadalomban, nem pedig arra szolgál, hogy bárkit megbélyegezzünk” – értékelte Filipović.
Az EP-képviselők péntek reggel elsőként Kovács Elvirával, a parlament alelnökével és az európai integrációs bizottság elnökével találkoztak, majd megtekintették a jasenovaci táborról szóló kiállítást a parlament épületében. Ezt követően egyeztettek a parlamenti ellenzék, majd a kormány, valamint az akadémiai közösség képviselőivel.
A tervek szerint a médiaképviselőkkel folytatott megbeszélések után az európai parlamenti delegáció a hallgatókkal, illetékes miniszterekkel és a civil társadalom képviselőivel is találkozik.
Az EP delegációja a média képviselőivel is találkozott (Fotó: 021.rs)
