Egy, egész Európára kiterjedő carVertical-felmérés szerint a sofőrök 75 százaléka aggódik a rejtett problémák miatt, és mivel a válaszadók több mint harmada (35 százaléka) korábban már átverés áldozata volt, ezek az aggodalmak teljesen indokoltak.

A 2024 szeptemberétől 2025 augusztusáig, a Szerbiában vásárolt járművek történeti jelentéseinek elemzése során kiderült, hogy a vizsgált autók 4,1 százalékánál visszatekerték a kilométerórát. Az összesített statisztika azonban nem tükrözi teljesen a kilométeróra-manipuláció valós mértékét.

Az importált autóknál 4,6 százalék esetében találtak visszatekert kilométerórát, míg a kizárólag Szerbiában használt autóknál ez az arány 2,3 százalék. Tehát importált jármű vásárlásakor kétszer nagyobb az esély arra, hogy visszatekert órával találkozzunk – áll a felmérésben, amelyet a Nova Ekonomija ismertetett.

A több mint 10 000 európai sofőrt érintő felmérése szerint a használt autót vásárlók 46,3 százaléka egyáltalán nem bízik az eladókban. Sok vásárlót korábban már becsaptak, ezért a használt autó vásárlása gyakran stresszes élmény.

Mivel a kilométeróra-adatok, a baleseti előzmények és más fontos járműinformációk az eredeti országokban maradnak, előfordulhat, hogy az eladók vagy kereskedések nincsenek tisztában azzal, hogy a jármű kilométeróráját visszatekerték, vagy hogy a jármű részt vett-e súlyos balesetben.

„Az egyes országok eltérő törvényekkel rendelkeznek a kilométeróra-manipulációt illetően, ami megnehezíti az ilyen típusú csalások nemzetközi ellenőrzését. Mivel az országok nem cserélnek adatokat a járművek történetéről, az autók története importálás után újrakezdődik. Emiatt az importált autóknál mindig többszörös a kockázata annak, hogy visszatekert kilométerórás járművet vásároljunk” – magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autós szakértője.

Az import mértéke Európa-szerte jelentősen eltér. A legtöbb importált autó Lettországban, Litvániában, Szerbiában és Ukrajnában található. A carVertical platformon Szerbiában ellenőrzött járművek 76,6 százaléka importált, míg 23,4 százaléka helyi, országon belül használt.

Minél több autót importálnak egy országba, annál nagyobb az esély a rejtett hibás jármű vásárlására.

„Az autókat általában Nyugat-Európából kelet- és közép-európai országokba szállítják. Ezek a járművek gyakran baleset után vagy visszatekert kilométerórával érkeznek. Az, hogy egy autó Németországból, Franciaországból vagy más országból származik, nem jelenti automatikusan, hogy jó állapotban van. Minden autónak megvan a maga története, és nem minden történet szép” – mondja Buzelis.

Ha egy autót egy országban használtak a gyártástól kezdve, a helyi hatóságok általában bőséges adatot gyűjtöttek a történetéről. Az importált járművek esetében viszont az előzmények nem mindig „utaznak” az autóval.

Az európai felmérés résztvevőinek 83,2 százaléka szerint a vásárlóknak hozzá kellene férniük az autók történeti adataihoz, és 61,5 százalék támogatta, hogy a nem érzékeny adatokat megosszák ennek érdekében.

Bár egyes országok a jármű alvázszámát személyes adatnak tekintik, a felmérés szerint a „beleegyezem” és „teljesen egyetértek” válaszokat összeadva a résztvevők több mint 70 százaléka nem tartja érzékeny adatnak az alvázszámot, azaz bíznak abban, hogy nyilvánossá tétele nem jelent veszélyt a magánéletre.

A kutatás szerint a tisztességtelen eladók a vásárlók 35 százalékát csapták be visszatekert kilométerórával vagy rejtett hibákkal. A járműtörténeti adatok nagyobb átláthatósága csökkentené az átverések számát, és egyértelműséget hozna a használt autók európai piacára.