A Kurir TV újság megvásárlásával a Telekom Szerbia összesen már 35 médium tulajdonosává vált, ebből 30 televíziócsatorna. Annak ellenére, hogy többségi állami tulajdonban lévő vállalatról van szó, amelynek költségvetése végső soron az állampolgárok pénzéből tevődik össze, a nyilvánosság továbbra sem tudja, mekkora összeget fizettek a Kurirért, illetve azt sem, hogy a Telekom évente mennyit fordít az általa birtokolt médiumok finanszírozására.
Ez különösen igaz egy olyan helyzetben, amikor egyértelmű, hogy gazdaságilag nem kifizetődő olyan médiumok felvásárlása, amelyeknek alacsony a nézettségük, ugyanakkor rendkívül drága műsorokat sugároznak és költséges gyártással dolgoznak.
A Danas megkeresésére a Telekom azt közölte, hogy a jövőben nem tervezi további helyi televíziók felvásárlását, és stratégiájuk szerint a hangsúly „a produkcióba való befektetésen van, azzal a céllal, hogy regionális Netflixet hozzanak létre”.
Arra azonban, hogy mennyibe került a Kurir és a hozzá kapcsolódó portálok legutóbbi megvásárlása, illetve hogy 2025-ben évente mennyit költ a vállalat a tulajdonában lévő médiumokra, a Telekom nem adott választ, üzleti titokra és titoktartási záradékra hivatkozva.
A Danas korábban már megírta, hogy ezekben a Telekom-féle felvásárlásokban nincs valódi gazdasági érdek vagy racionalitás. A médiapiaci szakértők szerint a motiváció kifejezetten politikai. E lépések célja a közelgő – minden bizonnyal még idén megtartandó – választások médiatámogatásának előkészítése lehet.
Minden jel arra utal, hogy a Telekom célja nem ezeknek a médiumoknak a megszüntetése, hanem inkább azok bekebelezése, majd – mindenekelőtt – olyan helyi televíziók létrehozása, amelyek a kormánypárti Informer mintájára működnének, különösen azokban a településekben, ahol a kormányzó Szerb Haladó Párt elvesztette korábbi támogatottságát.
A médiapiaci erő egy kézben történő „bebetonozásáról” van szó, nem pedig gazdaságilag indokolt tranzakciókról – ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Telekom hatalmas adósságállománnyal rendelkezik. A legutóbb nyilvánosan elérhető adatok szerint a Telekom beszállítókkal és állami vállalatokkal szembeni tartozásai 2024-ben mintegy 400 milliárd dinárt, azaz több mint 3,4 milliárd eurót tettek ki.
Zoran Gavrilović, a BIRODI (Társadalomkutatási Iroda) igazgatója hangsúlyozza: a közérdek azt diktálja, hogy az államelnök, illetve a Telekom vezetősége – akiknek elsődleges feladata a vállalat tőkéjének védelme – ismerje és nyilvánosságra hozza ezeket az adatokat, különösen abban a részben, amely az állam befektetéseit és a Telekomon keresztül realizált bevételeket érinti, a tulajdonrész arányában.
Hozzátette: az Állami Számvevőszéknek kellene felügyelnie e pénzek felhasználását, és megvizsgálnia, hogy az valóban az állam és a polgárok vagyonát szolgálja-e, vagy a Telekom a hatalmon lévő párt érdekeinek eszközeként működik, pártrendezvények, médiumok, civil szervezetek és a szórakoztatóipar finanszírozásán keresztül.
Gavrilović szerint a Telekomnak részvénytársaságként kötelessége lenne pénzügyi beszámolókat készíteni valamennyi részvényese számára – még az egyéni befektetőknek is – és tájékoztatni őket működéséről. Úgy véli, a folyamatos találgatások és viták elkerülése érdekében elengedhetetlen lenne, hogy a Telekom megjelenjen a tőzsdén, mivel ez a legjobb mechanizmus a vállalat valós értékének megítélésére. A tőzsdei jelenlét hiánya szerinte komoly gyanút ébreszt a Telekom bevételi és kiadási szerkezetével kapcsolatban.
Immár 35 médium tartozik a vállalat alá
