Igencsak nagy vitát generált és heves reakciókat váltott ki – elsősorban a pedagógusok körében – az oktatási miniszter korábbi nyilatkozata, miszerint fontolóra vették a tanórák harminc percre történő rövidítését. Az Oktatási Dolgozók Szakszervezete szerint a döntés veszélyeztetheti a tanítás minőségét, és komoly elemzésekre épülő reformot sürgetnek. Đuro Macut miniszterelnök szerint bármilyen változtatásnak szakmai vitán és a tantervekhez való igazításon kell alapulnia.

Az emberek többsége kételkedik abban, hogy a tanórák minőségét percekben lehet mérni. Egy niši diák szerint a 30 perc túl rövid, különösen az érettségihez kapcsolódó órákon: „15 perc elég a régebbi anyag átismétlésére, de a másik 15 perc az új anyagra nagyon kevés.” Egy másik diák azt mondta, hogy az órák hossza tárgyfüggő, de nem minden tananyagot lehet 30 perc alatt átadni. A koncentráció csökkenését pedig a túl sok óra vagy az unalom okozza.

A tanárok szerint a figyelem lankadása valóban problémát jelent, de a rövidítés önmagában nem oldja meg.

„Ha 30 perces órák lennének, a diákok hány órát töltenének az iskolában naponta? Tízet, vagy a cél az, hogy fél 11-kor végezzenek?” – kérdezte Snežana Romandić a Szakszervezetek Szövetségéből.

Az oktatás szakmai szempontjai

Aleksandar Markov, az Edu Forum tanári egyesület képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a figyelem objektív fenntartása 30 perc alatt nehezen valósítható meg, főleg ha egy osztályban 30 diák van. Szerinte a figyelem javításához nem az órák rövidítése, hanem a tanítás minőségének javítása szükséges.

A szakszervezet kiemelte, hogy a problémát a túlzsúfolt tantervek és a nagy osztálylétszámok okozzák, és először ezeket kellene felülvizsgálni.

„Meg kell vizsgálni, mennyi anyagra van szükség, mennyit tudnak a gyerekek alkalmazni a modern technológiák segítségével, milyen felszereltségűek az iskolák, és csökkenteni kell a diákok számát az osztályokban” – mondta Romandić.

Az Oktatási Minőségértékelő Intézet szerint a döntést komoly kutatások nélkül nem szabad meghozni.

„Részletes elemzésre van szükség pszichológusok, pedagógusok, tanárok és iskolavezetők bevonásával” – mondta Boris Stojkovski, az intézet ügyvezető igazgatója.

Markov hozzátette, hogy logikusabb lenne hosszabb órákat tartani, ha a cél a diákok figyelmének fenntartása. Erre nyugat-európai példákat hozott fel, ugyanis Olaszországban és Franciaországban 45 percnél hosszabb órákat is alkalmaznak, rugalmas blokkrendszerben.