Januárban 15 rühességgel fertőzött személyt regisztráltak Belgrádban, köztük egy járványos esetet is egy óvodában.
A Városi Közegészségügyi Intézet adatai szerint január folyamán összesen kilenc elszórtan jelentkező esetet jelentettek két általános iskolából, két középiskolából, egy óvodából és egy középiskolai diákotthonból. Ezen kívül egy óvodában rühjárványt is regisztráltak, ahol hat személy – öt gyermek és egy dolgozó – fertőződött meg.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A rüh egy olyan fertőző bőrbetegség, amelyet a rühatka (Sarcoptes scabiei) okoz. A betegség fő tünetei a viszketés, valamint a rühös kiütések és jellegzetes rühjáratok megjelenése a bőrön.
A viszketés általában az első tünet, és legintenzívebben az éjszaka első felében jelentkezik. Úgy tartják, hogy a viszketés a szervezet allergiás reakciója a parazita váladékaira és ürülékére.
Azoknál, akik először fertőződnek meg, a betegség első jelei általában négy–hat héttel a fertőzés után jelennek meg, míg azoknál, akik korábban már átestek rajta, a tünetek egy–három napon belül is jelentkezhetnek. Leggyakrabban három–négy hét telik el a fertőzött személlyel való érintkezéstől az első tünetek megjelenéséig.
A rühös kiütések változatos megjelenésűek: főként bőrpír, csalánkiütésszerű elváltozások, papulák, hólyagocskák és vakarás okozta sérülések figyelhetők meg.
Az elváltozások leggyakrabban az ujjak közötti területeken, a csukló és könyök elülső felszínén, a hónalj elülső részén, a deréktájon, a lábakon, férfiaknál a külső nemi szerveken, nőknél pedig a mellbimbók környékén, a hason és a combok alsó részén jelennek meg.
Csecsemőknél és kisgyermekeknél az elváltozások a fejen, nyakon, tenyéren és talpon is megjelenhetnek, míg felnőtteknél ezeken a területeken szinte soha nem fordulnak elő.
A diagnózis felállításánál gyakran fontos információ, ha a családban vagy a közösségben hasonló megbetegedések fordultak elő.
A fertőzés forrása az ember – mind a tünetes beteg, mind az a személy, akinél a tünetek még nem jelentkeztek. A beteg mindaddig fertőző, amíg élő paraziták találhatók a bőrében.
A betegség közvetlen bőrkontaktus útján terjed.
A fertőzés átviteléhez szoros vagy hosszan tartó bőr-bőr érintkezés szükséges a beteg vagy fertőzött személlyel – például kézfogás, szexuális érintkezés vagy közös ágyban alvás. Lehetséges a fertőzés terjedése ágynemű, ruházat vagy törölköző útján is, ha azokat röviddel előtte fertőzött személy használta.
A rühességgel szembeni fogékonyság általános, a betegség nem alakít ki tartós immunitást.
A betegség világszerte előfordul, minden társadalmi réteget érinthet, függetlenül az életkortól, nemtől, rassztól vagy a személyes higiénia szintjétől. Leggyakrabban az őszi és téli időszakban jelenik meg.
Rendkívül fontos a betegek korai felismerése a kezelés időben történő megkezdése érdekében. A kezelést bőrgyógyász által előírt, speciális rühellenes szerekkel kell végezni.
A hatékony kezelés érdekében a gyógyszert a teljes bőrfelületre fel kell vinni, kivéve a fejet és a nyakat. Szükséges a személyes higiéniai intézkedések szigorítása, valamint az ágynemű, fehérnemű és ruházat kimosása forró vízben és mosószerrel, majd vasalása – különösen azoké, amelyeket a kezelés megkezdése előtti 48 órában viseltek.
A kezelés megkezdése előtt a betegnek meleg vízzel és szappannal meg kell fürdenie, alaposan meg kell szárítania a bőrét, valamint tiszta ágyneműt és ruhát kell használnia. Az utolsó kenőcsös kezelés utáni napon ismét fürdés és ágyneműcsere szükséges.
A rühesség gyakran családi betegség, ezért a legtöbb esetben elengedhetetlen, hogy egyszerre kezeljék az egész családot.
A hatékony kezelés érdekében a gyógyszert a teljes bőrfelületre fel kell vinni (Fotó: freepik)
