Autokrata kollégái – Putyin, Milo Đukanović, Orbán, Erdoğan – tapasztalataiból kiindulva Aleksandar Vučić két elnöki mandátum után ismét a miniszterelnöki pozícióra tör, írja cikkében a Vreme.

Amíg Aleksandar Vučić bármilyen állami tisztséget betölt, addig nem merül fel komolyan az adott poszt új várományosának kérdése. Így volt ez 2014 és 2017 között is, amikor két mandátumban miniszterelnök volt, az akkori előrehozott választásokat pedig pusztán azért tartották meg, hogy a haladók bebetonozzák pozíciójukat, és jobban pozicionálják magukat koalíciós partnereikkel szemben – írja a Vreme hetilap.

Amióta azonban Vučić már nem miniszterelnök, hanem köztársasági elnök, Szerbiának nyolc év alatt öt kormányfője volt. Részben kormányzati válságok és diáktiltakozások miatt, részben Vučić személyi elégedetlensége okán, vagy egyszerűen azért, hogy fenntartsa a rendkívüli állapot légkörét, amely eltereli a figyelmet a lényegi kérdésekről.

„Szerbia 2035”

Đorđe Vukadinović politológus a Nova portálnak nyilatkozva elmondta: véleménye szerint Aleksandar Vučić a jövőben miniszterelnök szeretne lenni, és korábbi, politikából való visszavonulásról szóló bejelentései nem voltak őszinték. Úgy vélte, a Szerbia 2035 program bemutatásának bejelentése egyértelműen arra utal, hogy Vučić új tisztséget kíván betölteni.

„Teljesen mindegy, minek hívják a tisztségét, lehet akár portás is a kormányban, a “karmesteri pálca” akkor is nála lesz” – fogalmazott a politológus.

Vučić bejelentette, hogy „az évfordulók lezárulta után”, márciusban egy belgrádi politikai nagygyűlésen mutatják be Szerbia 2035-ig szóló fejlesztési programját. Elmondása szerint a rendezvényt március 20-án, 21-én vagy 22-én tartják meg, a parlament épülete előtt vagy a Köztársaság téren.

Miniszterelnöki fejek hullása

Vučić 2014-ben a miniszterelnöki posztról „eltávolította” Ivica Dačićot, mert úgy vélte, nem a szerb választók akarata volt, és hogy neki kell kormányfőnek lennie.

Miután 2017-ben átadta a miniszterelnöki stafétát, Szerbiának összesen öt miniszterelnöke volt. Ivica Dačić ideiglenesen látta el a feladatot, majd Ana Brnabić vette át a posztot. Miután kiderült, hogy Vučić elnök rendkívül elégedetlen volt Brnabić választási szereplésével, különösen a belgrádi eredményekkel, ismét előrehozott parlamenti választásokat tartottak.

Az egyik legrövidebb mandátum Miloš Vučevićé volt, aki 2025 januárjában mondott le, miután az előző éjszaka Újvidéken diákokat értek támadások.

Aleksandar Vučić 2017-ben a „rossz társadalmi légkörre” hivatkozva rövidítette le a mandátumot, valamint azért, hogy indulhasson a választásokon és köztársasági elnök lehessen.

Élethosszig tartó uralkodók

Azáltal, hogy kitalálja, miként maradhat minél tovább hatalmon a demokratikus folyamat látszatának fenntartása mellett, Vučić Szerbiát „hibrid rezsimként”, vagyis részben szabad státuszú országként tartja fenn.

Például a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan több mint három évtizede folyamatosan hatalmon van. 2003-ban lett Törökország miniszterelnöke, 2014 augusztusa óta pedig megszakítás nélkül az államfői tisztséget tölti be.

Európában a leghosszabb ideje Fehéroroszország elnöke, Alekszandr Lukasenkó van hatalmon, aki 1994 júliusa óta folyamatosan tölti be ezt a posztot. Hétszer nyert elnökválasztást, az első alkalmat kivéve minden esetben már az első fordulóban. Népszavazást is szervezett, amelyen a fehérorosz választók mintegy 80 százaléka az elnöki mandátumok számának korlátozásának eltörlésére szavazott.

A média Lukasenkó 2026 januári újabb győzelméről ezzel a címmel számolt be: „Lukasenkó és Fehéroroszország: míg a halál el nem választja őket.”

Vučić minden bizonnyal Vlagyimir Putyinra is példaképként tekint, aki a szovjet diktátor, Joszif Sztálin óta a leghosszabb ideig van hatalmon Oroszországban. 1999 vége óta megszakítás nélkül irányítja az országot, váltogatva a miniszterelnöki és az elnöki posztot. 2000-ben lett először Oroszország elnöke, 2004-ben újraválasztották, majd 2008 és 2012 között miniszterelnök volt, miközben az elnöki poszton „megfelelő helyettest”, Dmitrij Medvegyevet ültette, hogy a törvény módosítása után ismét ő lehessen az állam vezetője.

Ebben a körben mindenképpen ott volt Montenegró egykori elnöke, Milo Đukanović is, akit először 1991. február 15-én, 29. születésnapján választottak meg, így akkor Európa legfiatalabb kormányfője volt. Ezt követően még hatszor állt a montenegrói kormány élén, politikai pályafutásában pedig két köztársasági elnöki mandátum is szerepel.

A „csapatban” még kiemelkedik a Boszniai Szerb Köztársaság egykori elnöke, Milorad Dodik, valamint Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, Orbán Viktor is, ám ők hatalomra kerülésük után egy időszakot az ellenzékben is eltöltöttek. Dodik távozása után a Boszniai Szerb Köztársaságban a hatalom ma is az ő „pálcája” szerint működik.

A jelenlegi magyar miniszterelnök – akit Putyin és Trump is kedvel, Vučić pedig kifejezetten támogat – első, 1998 és 2002 közötti miniszterelnöki mandátuma után nyolc évet töltött ellenzékben. Orbán 2010-ben tért vissza, és azóta nem engedi ki a hatalmat a kezéből.