Arra a kérdésre, hogy a szerb társadalom számára mit jelentene, ha valóban bekövetkezne az, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségen (TOK) belül a legfontosabb ügyeken – mint az újvidéki előtető, a Vezérkar vagy a Jovanjica-ügy – dolgozó, tapasztalt ügyészeket máshová helyeznék, az Újvidéki Fellebbviteli Bíróság ügyésze, Radovan Lazić az N1-nek azt mondta: ebben az esetben olyan válságba sodródnánk, amelyben „a maffia legyőzi az államot”.
„Először is azért kerülünk válságba, mert a legsúlyosabb bűncselekmények, amelyek elbírálása a TOK hatáskörébe tartozik, büntetlenekké válnának. Egy olyan válságba, amelyben a maffia legyőzi az államot, amelyben az állam saját maga vágja le a kezét, és elveszi magától mindazokat az eszközöket és módszereket, amelyek a maffia elleni küzdelemhez rendelkezésre állnak. Ilyen helyzetben arra számíthatunk, hogy maffiaállammá válunk, egyes dél-amerikai rezsimekhez hasonlóan. Ha létezne felelősség minden oldalon – a politikai oldalon és a végrehajtó hatalom részéről is –, ezt nem lenne szabad megengedni. Sajnos mindaz, amit az utóbbi időben láthattunk, arra utal, hogy ilyen felelősség nem létezik” – jelentette ki Radovan Lazić az N1 Dan uživo című műsorában.
A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség dolgozóinak keddi tiltakozásáról beszélve – amelyet az úgynevezett Mrdić-féle törvények miatt tartottak – Lazić elmondta, hogy kollégái úgy döntöttek, egyértelműen megmutatják álláspontjukat az ügyészség önállósága elleni támadásokkal szemben.
„Ami teljesen elkeserítő, az az, hogy olyan helyzetbe jutottunk, amelyben a jogállamiság, maga az állam és az alkotmányos rend annyira veszélybe került, hogy a bíráknak és ügyészeknek az utcára kell vonulniuk” – fogalmazott.
Lazić szerint, ami most történik, az a jogállamiság teljes elfojtása.
Hozzátette, hogy ezért zajlik most „lázadás egy olyan folyamat ellen, amely már régóta rombolja az államot, és most rosszindulatú formákat ölt”.
„A hatalom nyilvánvalóan úgy döntött, hogy ezzel a lázadással más módon száll szembe. Nemrég a Legfelsőbb Alkotmánybíróság elnöke, Petrov professzor kijelentette, hogy el kell mozdítani azokat a bírákat, akik a rezsim ellenfelei, és szankcionálni kell őket. Ha figyelembe vesszük, hogy Petrov, mint az Alkotmánybíróság elnöke, illetékes az elmozdításról szóló döntések elleni fellebbezések elbírálására, akkor felmerül a kérdés: mire számíthatnak a bírák és ügyészek? Ez a kijelentés a megfélemlítést és annak a helyzetnek a lecsillapítását szolgálja, amely az igazságszolgáltatásban egyre súlyosabbá válik” – mondta.
A Jovanjica ügyben tapasztalható eljárási késedelmekről szólva Lazić azt mondta, ezt a védelem egyik taktikájának tartja, amellyel az eljárás akadályozásán keresztül időt akarnak nyerni.
„Az a kolléga, aki a Jovanjica ügyet vezeti, azok közé az ügyészek közé tartozik, akiket az úgynevezett Mrdić-féle törvények érintenek, és a hatálybalépéstől számított 30 napon belül megszűnik a TOK-hoz való kirendelése. Így a ‘Jovanjica 1’ és ‘Jovanjica 2’ ügyek ügyész nélkül maradnak. Mivel hatalmas mennyiségű anyagról van szó, minden ügyésznek, aki átveszi az ügyet, rengeteg időre lesz szüksége ahhoz, hogy beleássa magát” – mondta.
Lazić hangsúlyozta: már régóta a nyilvánosság jelenti az egyetlen védelmet az ilyen helyzetekben.
