Az állam jelzésértékűen semmitől sem riad vissza, hogy eltussolja az öt tonna marihuána Kruševac melletti felfedezésének ügyét, valamint a legnagyobb, magas szintű korrupciós ügyeket kezelő Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség felszámolását, írja a Danas.
Az elmúlt hetek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügye Szerbiában az a rekordméretű drogfogás, amely során öt tonna marihuánát találtak Kruševac környékén. A hatalmas mennyiségű kábítószert egy olyan raktárban foglalták le, amelynek tulajdonosa Rade Spasojević, a Szerb Haladó Párt egy helyi politikusa. Az eset azonban nem csupán bűnügyi szempontból vált jelentőssé: a körülötte kibontakozó politikai és intézményi reakciók legalább akkora figyelmet kaptak.
A nyomozást eredetileg a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (TOK) irányította, és hónapokon át tartó titkos megfigyelések, lehallgatások és operatív intézkedések előzték meg. Ennek ellenére a kormányközeli médiumok később azt állították, hogy az akciót a belgrádi Felső Ügyészség rendelte el – ez az információ azonban bizonyíthatóan valótlan volt. A hatóságok belső kommunikációja és a kiszivárgott adatok alapján egyértelművé vált, hogy a sikeres akció kizárólag a TOK irányítása alatt zajlott.
A történet igazi fordulata azonban nem maga a drogfogás volt, hanem az azt követő intézményi lépések sora. Az ügyön dolgozó ügyésznőt, Irena Bjelošt – aki számos nagy jelentőségű szervezett bűnözési ügyben is eljár – törvénymódosítások miatt gyakorlatilag eltávolítják pozíciójából. Hasonló sorsra jutottak a nyomozást végző rendőrségi vezetők is: leváltották a Kábítószer-ellenes Szolgálat vezetőjét, Raša Popovićot és helyettesét, Nikola Đokovićot.
Szakértők szerint mindez nem véletlen. A Danas és a Radar magazin elemzői úgy vélik, hogy a hatalom tudatosan próbálja gyengíteni azokat az intézményeket és személyeket, akik a legnagyobb korrupciós és szervezett bűnözési ügyeken dolgoznak. A közelmúltban elfogadott, úgynevezett „Mrdić-törvények” éppen ezt a célt szolgálhatják: megnehezítik a független ügyészségi munkát, és lehetővé teszik a politikailag kényelmetlen nyomozások leállítását.
A botrány tovább fokozódott, amikor kiderült: a helyszínen megjelent több magas rangú állami vezető is, köztük Ivica Dačić belügyminiszter és Marko Kričak, az Bűnügyi Rendőrség Igazgatóságának új vezetője is. Érkezésük időzítése és körülményei sokak szerint arra utalnak, hogy megpróbálták befolyásolni az események lefolyását és az azzal kapcsolatos kommunikációt.
Volt rendőri és igazságügyi szakemberek aggodalommal figyelik a fejleményeket. Marko Nicović ügyvéd szerint a rendszerben egyre nagyobb az elégedetlenség az operatív állomány és a politikai kinevezettek között. Úgy véli, a hatalom lépései hosszú távon alááshatják a rendőrség és az ügyészség működését, és akár belső ellenállást is kiválthatnak.
Hasonlóan vélekedik a nyugalmazott rendőrfelügyelő, Ljuba Milanović is, aki szerint a jelenlegi intézkedések valójában előre megtervezett menekülőutak lehetnek a politikai elit számára arra az esetre, ha egyszer számonkérésre kerülne sor. „Mindez arra szolgál, hogy a jövőben senkit ne lehessen felelősségre vonni” – fogalmazott.
A közvéleményben egyre erősebb az a benyomás, hogy az öt tonna marihuána ügye nem csupán egy bűnügyi történet, hanem próbakő is: megmutatja, mennyire függetlenek még Szerbiában az igazságügyi intézmények. Sokan attól tartanak, hogy az ügy sorsa hasonló lesz más nagy horderejű eljárásokéhoz, például a „Jovanjica”-ügyhöz, amely évek óta húzódik érdemi eredmény nélkül.
Egyelőre nyitott kérdés, hogy az eljárás valóban eljut-e a bírósági szakaszig, és hogy kiderül-e, kik álltak valójában a gigantikus drogszállítmány mögött. A jelenlegi jelek azonban inkább arra utalnak, hogy a politikai érdekek felülírhatják a jogállamiság szempontjait – és hogy szándékos időhúzás miatt az igazság kiderítése helyett az ügy inkább lassan feledésbe merülhet.
A marihuána ügy talán sosem jut el a végső jogi lezárásig (Fotó: MUP)
