A „Svoj na svome” akció keretében több mint egymillió kérelmet nyújtottak be a polgárok, de sok esetben szükségtelenül olyan objektumokat is bejelentettek, mint a melléképületek, a nyári udvari előtetők és a tető alatti kutakat is.
A Szerbiában jelenleg zajló ingatlan-nyilvántartási folyamat kapcsán egyre több ellentmondás és gyakorlati probléma merül fel. Gordana Mihailović ügyvédnő szerint a szükségtelenül bejelentett épületek mellett nem egyszer ugyanarra az ingatlanra gyakran több tulajdonos – örökösök vagy házastársak – külön-külön nyújtottak be kérelmet, ami tovább bonyolítja az adminisztrációt.
Mihailović hangsúlyozta, hogy az illegálisan épült objektumok nyilvántartásba vétele nem azonos a legalizálással. A mostani eljárás csupán adminisztratív regisztrációt jelent, amely semmilyen garanciát nem ad az épületek stabilitására vagy biztonságára. A valódi legalizálás ezzel szemben komplex vizsgálatot feltételezne: ellenőrizni kellene az építési, városrendezési, tulajdonjogi, statikai, tűzvédelmi és egyéb műszaki feltételek teljesülését is.
Az állam a jelenlegi törvény alapján nem vállal felelősséget a nyilvántartásba vett épületek biztonságáért. Ugyanakkor, ha egy régi épület összeomlik, mint például nemrég Belgrádban, egy másik jogszabály értelmében az állam mégis felelősségre vonható, ha az építésügyi felügyelőség nem látta el megfelelően ellenőrzési kötelezettségét.
Az ügyvédnő élesen bírálta az építésügyi felügyelet munkáját. Szerinte a hatóságok gyakran még bejelentések esetén sem intézkednek, a terepi ellenőrzések ritkák, és sok esetben csak jelentős nyomásgyakorlás hatására lépnek fel. Elméletileg a felügyelőknek hivatalból kellene fellépniük minden olyan épület esetében, amelynek stabilitása megkérdőjelezhető, a gyakorlatban azonban ez alig történik meg.
Közben az illegális építkezések továbbra is nagy ütemben folytatódnak, még a jelenlegi nyilvántartási időszak alatt is. Előfordul, hogy új építkezésekkel szomszédos házak ablakait zárják el, mégsem lép közbe a felügyelőség. Mihailović szerint ez azt mutatja, hogy a rendszer működésképtelen: a törvényi keretek ugyan léteznek, de azokat nem alkalmazzák következetesen.
A bejelentési határidő lejárta után mintegy 4,8 millió ingatlan maradhat nyilvántartásba vétel nélkül. Az ügyvédnő nem tartja valószínűnek, hogy az állam ezeket tömegesen lebontaná – egyrészt mert erre eddig sem volt hajlandó, másrészt mert a bontás gyakran többe kerülne, mint maga az építés. A legalizálási programokat Szerbia többször is megpróbálta végigvinni az elmúlt harminc évben, de egyik sem hozott végleges megoldást.
Bár az illegális építkezés 2003 óta bűncselekménynek számít, ez a gyakorlatban nem rettentette el az építtetőket. A felelősségre vonás szelektív, az eljárások ritkák és következetlenek. A mostani törvény ráadásul sem bűncselekménynek nem minősíti az illegális épület bejelentését, sem amnesztiát nem ad az érintetteknek, így jogilag bizonytalan helyzetet teremt.
Összességében a szakértő szerint a jelenlegi rendszer nem oldja meg az évtizedek óta fennálló problémát. A nyilvántartásba vétel önmagában nem ad jogbiztonságot, az ellenőrzés gyenge, az illegális építkezések folytatódnak, a jogi következmények pedig kiszámíthatatlanok maradnak.
Az illegális építkezések továbbra is nagy ütemben folynak (Fotó: freepik)
