A Balkáni Oknyomozó Újságírói Hálózat (BIRN) átfogó vizsgálata szerint egyre több jel utal arra, hogy Szerbia és Észak-Macedónia között kiterjedt, határokon átnyúló marihuána-kereskedelmi hálózat működhetett, amelyben hivatalosan gyógyászati célú kannabiszt termesztő cégek is érintettek. A nyomozások kiindulópontja az a rendkívüli nagyságú, öt tonnás marihuána-fogás volt Szerbiában, Kruševac környékén. A drogot egy olyan raktárban találták meg, amely kapcsolatban állt a Szerb Haladó Párt (SNS) egyik helyi tagjával, Rade Spasojevićtyel. A szerb ügyészség szerint a lefoglalt kábítószer Észak-Macedóniából származott, és onnan szervezetten szállították át Szerbiába.
A BIRN cikkét az N1 portál adta közre.
Nem sokkal a szerbiai akció után Észak-Macedóniában is nagyszabású rendőri műveletek indultak. A hatóságok bejelentették, hogy több helyszínen összesen mintegy 40 tonna marihuánát, kannabiszolajat és biomasszát foglaltak le különböző cégeknél. Bár a macedón belügyminisztérium hivatalosan nem nevezte meg az érintett vállalatokat, a BIRN oknyomozása alapján az egyik kulcsszereplő a szkopjei székhelyű Alphapharm nevű cég lehet, amely legálisan, gyógyászati célra termesztett kannabiszt. Ennek a vállalatnak társtulajdonosa Ivan Dragnić, akit Szerbiában letartóztattak az öttonnás szállítmány ügyében, és akit a szerb ügyészség a szállítások megszervezésének egyik fő felelősének tart.
A vizsgálatok szerint az Alphapharm tulajdonosi körében több szerb állampolgár is található, főként Kruševac városából. A cégben korábban részt vett több olyan személy is, akik közül néhányan közvetlenül a szerbiai nyomozás gyanúsítottjaihoz köthetők. Az Alphapharm mellett a BIRN azonosított egy másik észak-macedón vállalatot is, a valandovói Green Life-ot, amely szintén kannabisztermesztéssel foglalkozik, és amelynek tulajdonosi háttere ugyancsak szerb cégekhez és magánszemélyekhez vezet. A Green Life jelenlegi tulajdonosa egy kruševaci bejegyzésű cég, a Bio Naturals, amelynek egyik társtulajdonosa Aleksandar Mijajlović – az a személy, akit a szerb ügyészség a bűnszervezet állítólagos vezetőjeként nevez meg, és aki jelenleg szökésben van.
A szerb hatóságok szerint a bűnözői hálózat úgy működött, hogy Észak-Macedóniában, látszólag legális körülmények között megtermelt marihuánát szervezetten juttatták át Szerbiába. A drogot teherautókkal szállították Kruševac közelébe, ahol raktárakban tárolták, majd kisebb tételekben továbbértékesítették, főként Belgrád irányába. A rendőrségi akciók során nemcsak hatalmas mennyiségű kábítószert, hanem fegyvereket, csomagolóeszközöket és jelentős készpénzt is találtak, ami jól szervezett illegális tevékenységre utal.
A cikk rámutat arra, hogy a két ország közötti üzleti és személyi összefonódások rendkívül kiterjedtek. Több, hivatalosan kannabisztermesztéssel foglalkozó észak-macedón vállalat tulajdonosai szerb állampolgárok, akik közül többen üzleti érdekeltségekkel rendelkeznek Kruševacban. Egyesek közülük közvetlen kapcsolatban állnak azokkal a személyekkel, akiket a szerb ügyészség a drogcsempészet szervezőinek tart. Az is feltűnő, hogy az Alphapharm tulajdonosi struktúrája éppen a szerbiai razzia előtti napokban változott meg, ami arra utalhat, hogy a résztvevők megpróbálták eltüntetni nyomaikat.
A politikai szál sem elhanyagolható. Szerbiában felmerült, hogy az ügyben érintett egyik raktár tulajdonosa, Rade Spasojević közeli kapcsolatban állhat Bratislav Gašić szerb védelmi miniszterrel. Bár Gašić tagadja, hogy bárkit is védene, neve korábban más marihuána-ügyekben is felmerült. Észak-Macedóniában eközben heves politikai vita bontakozott ki: a jelenlegi kormány az előző vezetést vádolja azzal, hogy szemet hunyt a kannabisz-cégek visszaélései felett, míg az ellenzék szerint a hatalom inkább a politikai felelősség elhárítására törekszik.
Érdekes ellentmondás, hogy míg a szerb ügyészség határozottan állítja: a Kruševacnál lefoglalt marihuána Észak-Macedóniából érkezett, addig Hristijan Mickoski macedón miniszterelnök ezt nyilvánosan kétségbe vonja, és kijelentette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az öt tonna drog valóban onnan származna. A macedón hatóságok ugyanakkor rekordmennyiségű lefoglalásokról számolnak be, ami arra utal, hogy az országban jelentős méretű, részben illegális kannabiszpiac működhetett a legális termesztés álcája mögött.
A BIRN elemzése szerint a legnagyobb kérdés az, hogy a gyógyászati kannabisz legális rendszere mennyiben szolgált fedősztoriként a feketepiac számára, és hogy ilyen volumenű műveletek végrehajthatók lettek-e volna a két ország egyes hatósági és politikai köreinek hallgatólagos támogatása nélkül. Egyelőre mindkét oldalon zajlanak a nyomozások, de kevés a hivatalos információ arról, pontosan hogyan tudott ekkora mennyiségű kábítószer átjutni a határokon és a különböző ellenőrzési rendszereken.
A Szerbia és Észak-Macedónia közötti gazdasági kapcsolatok egy része valószínűleg jóval túlmutatott a legális kereteken, és a gyógyászati kannabisz iparága mögött egy szervezett, nemzetközi marihuána-csempész hálózat bontakozhatott ki. A további vizsgálatok feladata lesz feltárni, kik voltak a valódi irányítók, milyen csatornákon keresztül zajlott a kereskedelem, és milyen mértékben érintettek benne politikai vagy állami szereplők.
A legális termesztés fedősztori lehetett
