Miközben közel két és fél millió állampolgár várja a tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatokat, az állam a folyamat felgyorsítását ígéri a mesterséges intelligencia segítségével, hiszen az összes dokumentációt át kell vizsgálni, rendszerezni kell, majd meg kell kezdeni a határozatok meghozatalát, ez pedig hatalmas munka. Az ígéret szerint hat hónap alatt 300-500 ezer kérelmet fognak feldolgozni.
Bár a polgároknak hatékonyságot ígérnek, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása az adatok feldolgozásában komoly kockázatokkal járhat – az átláthatatlanságtól egészen az állampolgári jogok veszélyeztetéséig, írja a Danas.
Ranko Šekularac, az Építésügyi, Közlekedési és Infrastruktúra-fejlesztési Minisztérium államtitkára a köztévében vendégszerepelve bejelentette, hogy az állampolgárok már a következő napokban számíthatnak az első határozatokra, s hogy az egész folyamatban segítségükre lesz a mesterséges intelligencia is, amely nagymértékben részt vesz majd az adatok összepárosításában.
„A meglévő adatokat mesterséges intelligencia segítségével keresztezik, és ezek alapján olyan dokumentumok készülnek, amelyeket a Köztársasági Területrendezési Ügynökség továbbít az illetékes kataszteri hivatalnak bejegyzésre” – magyarázta.
Elmondta azt is, hogy a mesterséges intelligencia nagymértékben elvégzi majd a munkát, vagyis az előző időszakban gyűjtött felvételekből származó adatokat, valamint a korábbi nyilvántartások adatait fogja összepárosítani.
A mesterséges intelligencia ugyan sok folyamatot megkönnyíthet, de időnként problémás is lehet, különösen akkor, ha összetett és érzékeny területekről van szó. Mivel itt tulajdonjogi viszonyokról és gyakran hiányos, elavult vagy egymással nem összehangolt dokumentációról van szó, kérdéses, hogy a mesterséges intelligencia mennyire alkalmas egy ilyen feladatra.
Ez a téma számos kérdést vet fel: a mesterséges intelligencia felkészültségétől kezdve az ilyen dokumentáció kezelésére, egészen az érzékeny adatok kezeléséig és azok biztonságáig.
Dušan Vukotić ügyvéd a Danasnak elmondta, hogy ennek lehetnek pozitív és negatív oldalai is.
„Jó dolog, ha automatikusan ellenőrzik majd, hogy a kérelmező valóban tulajdonosa-e annak a teleknek, amelyen az objektum található, fizeti-e az ingatlanadót, illetve be van-e jelentve azon a címen – és az ilyen ügyeket soron kívül veszik elő, mivel ezek a legegyszerűbben eldönthetők” – magyarázta.
Másrészt – mutat rá – nem lenne jó, ha ezekben az esetekben automatizált módon születnének meg a határozatok és a díjak megállapítása anélkül, hogy azokat az ügynökség munkatársai ellenőriznék.
„Valakinek el kell olvasnia a kérelmet és meg kell nyitnia a csatolt dokumentumokat annak érdekében, hogy megállapítsa, pontosan mi áll a beadványban” – hangsúlyozta Vukotić.
Andrijana Ristić, a SHARE Alapítvány munkatársa a Danasnak nyilatkozva azt mondta, mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy nem tudunk sokat arról, hogyan működnek ezek a folyamatok, sem arról, hogyan illeszkedik a mesterséges intelligencia ezekbe.
Hozzáteszi, hogy a legnagyobb probléma ezeknek a rendszereknek az átláthatatlansága, miközben olyan adatokat dolgoznak fel és olyan döntésekben vesznek részt, amelyek jelentős hatással vannak az állampolgárokra és jogaikra.
„A tulajdonjog bejegyzéséhez benyújtott dokumentáció mindig tartalmaz személyes adatokat, más személyekre vonatkozó adatokat, pénzügyi információkat és vagyoni adatokat is. Az ‘adatok összepárosítása’ alatt feltételezhetjük azt is, hogy a benyújtott dokumentumok adatait összevetik a releváns intézmények adatbázisaival, például az ingatlan-nyilvántartással, ami tovább növeli a mesterséges intelligencia által feldolgozott adatok körét” – figyelmeztet Ristić.
Mindez arra utal, hogy az „adatok összepárosítása” kifejezés valószínűleg nagyszámú, különféle – köztük érzékeny – személyes adat mesterséges intelligenciával történő, nagymértékű feldolgozását jelenti, anélkül, hogy világos magyarázat lenne a feldolgozás céljára, terjedelmére és jogalapjára.
„Amit tudunk, hogy a múltban az algoritmusok használata a közigazgatásban kifejezetten átláthatatlan volt, és számos problémához vezetett. A Szociális kártyákról szóló törvény esetében egy algoritmus döntése miatt több mint 60.000 ember veszítette el a szociális segélyhez való jogát a törvény elfogadása óta – vagyis az összes segélyben részesülő mintegy 40 százaléka –, és többségében a roma közösség tagjai voltak érintettek, ami az algoritmusok és a mesterséges intelligencia használatából fakadó diszkrimináció problémájára utal” – jegyzi meg.
Hozzáteszi, hogy a mesterséges intelligencia alkalmas lehet automatizált döntéshozatalra, bár nem tudjuk, hogy jelen esetben erről van-e szó.
Fotó: pixabay
