Csaknem két és fél millió bejelentés érkezett az illegálisan épített objektumok nyilvántartásba vételére. Aleksandra Sofronijević építésügyi miniszter a Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta, hogy ebbe a számba nem tartoznak bele a köztulajdonban lévő épületek, amelyekből a becslések szerint egymillió és másfél millió között lehet. Azokkal együtt a bejegyzésre váró épületek megközelítik a mintegy négymillió olyan nyilvántartott objektum számát.. Az objektumokat a bejelentések beérkezésének sorrendjében jegyzik be.
Azoknak az állampolgároknak, akik a „Saját a sajátomon” elnevezésű törvény alapján benyújtották kérelmüket az engedély nélkül épült objektumok bejegyzésére, már meg is érkeztek az első bejegyzések az ingatlankataszterbe. Eddig mintegy 200 kérelmet dolgoztak fel, az elsőként bejegyzett ingatlan pedig egy barajevói családi ház volt.
Vasárnap éjfélig, amikor lejárt az ingatlanokon fennálló tulajdonjog, illetve az engedély nélkül épült objektumok bejegyzésének határideje, összesen csaknem 2,5 millió bejelentést nyújtottak be.
Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter elmondta, hogy most a kifogások benyújtásának szakasza következik, elsőbbséget élveznek a rendezett és vitamentes ügyek, és az állam folyamatos ellenőrzést vezet be az új építkezések felett.
Szavai szerint az eljárás első szakasza sikeresen lezárult. „A két és fél millió benyújtott bejelentés önmagáért beszél. Ebbe a számba nem tartoznak bele a köztulajdonban lévő objektumok, amelyekből a becslések szerint egymillió és másfél millió között van, így megközelítjük a négymillió olyan nyilvántartott objektum számát, amelyek e törvény alapján bejegyzés tárgyát képezik” – mondta Sofronijević.
A kifogások szakasza következik – 30 napos határidő
Hétfőtől megkezdődött az eljárás második szakasza – a bejelentésekkel szembeni kifogások benyújtásának lehetősége.
„Kifogást nyújthat be minden olyan személy, aki úgy véli, hogy valamely joga sérült vagy megfosztották tőle. Ezeket azonnal elbírálják, és az Ügynökség attól függően folytatja az eljárást, hogy a kifogás megalapozott-e” – magyarázta a miniszter.
Ugyanakkor – tette hozzá – a törvény mind az első, mind a második szakaszban lehetővé teszi, hogy a vitamentes esetekben igazolásokat adjanak ki.
Az eljárást a Köztársasági Földmérő Intézet támogatásával hajtják végre, az ügyeket rendeltetés, alapterület és egyéb kritériumok szerint osztályozzák, a bejelentések elemzésénél pedig mesterséges intelligenciát is alkalmaztak.
Ki kerül először a kataszterbe?
Arra a kérdésre, hogy ki kerül elsőként bejegyzésre az ingatlankataszterbe, Sofronijević hangsúlyozta: az alapvető kritérium a bejelentések benyújtásának időrendi sorrendje.
„Az kerül bejegyzésre elsőként, aki időrendben előbb nyújtotta be a kérelmet, feltéve, hogy az ügy minden törvényben előírt feltételnek megfelel. Ha nem felel meg, a következőre térnek át” – mondta.
Az eddigi elemzések szerint az összes bejelentés 74 százaléka családi lakóépületekre, valamint mellék- és gazdasági épületekre vonatkozik.
„Ebben a kategóriában adják ki elsőként a vitamentes igazolásokat az Ügynökségnél, amelyeket továbbítanak a Köztársasági Földmérő Intézetnek a tulajdonjog bejegyzésére” – emelte ki.
„Ez a káosz vége, nem a kezdete”
Egyes ügyvédek azon értékelésére, miszerint az eljárás „jogi káoszhoz” vezethet, Sofronijević azt válaszolta, hogy éppen ellenkezőleg.
„Ez a törvény egy több mint 30 éve fennálló káoszt számol fel. Amikor milliónyi be nem jegyzett objektum van, és emberek nem tudják eladni, örökölni, bővíteni vagy jelzáloggal megterhelni ingatlanjaikat, akkor egyértelmű, hogy rendszerszintű megoldásra volt szükség” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a benyújtott bejelentések nagy száma a polgárok bizalmát mutatja a folyamat iránt.
„A folyamatot úgy alakították ki, hogy egyszerű, központosított és digitalizált legyen. Itt nincs sem hazugság, sem csalás” – üzente a Híradó vendége.
Mi történik, ha a dokumentáció nem teljes?
Szabálytalan kérelem esetén az Ügynökség értesíti a kérelmezőt, és 30 napos határidőt ad a dokumentáció pótlására.
„Mindenkinek egyenlő esélyt akartunk adni. Ha hiányzik egy bizonyíték, az ügyfél értesítést kap a pótlásra, ezt követően pedig az eljárás folytatódik” – mondta Sofronijević.
Ugyanakkor vannak olyan objektumok is, amelyek nem lehetnek a bejegyzés tárgyai – ezek a védett természeti és kulturális övezetekben található építmények.
„Az ilyen objektumok tulajdonosai értesítést kapnak arról, hogy nem jegyezhetők be, és határozat születik az eltávolításukról vagy a tulajdonjog bejegyzéséről a Szerb Köztársaság javára” – magyarázta a miniszter.
Becslés: fél év alatt akár félmillió bejegyzés
A minisztérium becslése szerint a törvény alkalmazásának első hat hónapjában 300 000 és 500 000 közötti objektumot jegyeznek majd be.
Mi történik, ha az objektumot nem jelentik be?
Amennyiben a tulajdonos nem jelenti be az objektumot, az Ügynökség először a benyújtott kérelmeket dolgozza fel, majd összeállítja a be nem jelentett objektumok jegyzékét, és azt megküldi a Köztársasági Geodéziai Intézetnek.
„Nem automatikusan a Szerb Köztársaság kerül bejegyzésre tulajdonosként, hanem annak a földterületnek a tulajdonosa, amelyen az objektum épült. Ez a superficies solo cedit, vagyis az ingatlan egységének elve” – magyarázta a miniszter.
Zéró tolerancia az új illegális építkezésekkel szemben
Az állam zéró toleranciát vezet be az új engedély nélküli építkezésekkel szemben.
Az ellenőrzést Szerbia teljes területének éves felvételezésével, az építésfelügyeletek folyamatos munkájával, valamint korszerű technológiák alkalmazásával végzik.
„Drónokat szereztek be, amelyek valós időben szolgáltatnak adatokat a terepen bekövetkező minden változásról. Első alkalommal valósul meg a teljes országra kiterjedő folyamatos monitoring” – hangsúlyozta a miniszter.
Az engedély nélkül épült objektumok esetében előjegyzést vezetnek be az ingatlankataszterben, a jogokat a Szerb Köztársaság javára jegyzik be, a végkimenetel pedig az eltávolítás vagy – kormánydöntés alapján – a közérdekű hasznosítás lehet.
„Kinek kell félnie? Mindenkinek, aki engedély nélkül épít. Nincs jutalom, nincs utólagos legalizáció” – üzente Sofronijević, emlékeztetve arra, hogy az illegális építkezés 2002 óta bűncselekmény.
Új esély október 24-ig
Azoknak az állampolgároknak, akik indokolt okokból nem tudták időben benyújtani kérelmüket, további határidőt biztosítottak október 24-ig.
„Ezek objektív okok – betegség, közeli családtag halála, vis maior. Ez az intézmény már létezik a közigazgatási és bírósági eljárásokban” – mondta Sofronijević miniszter.
Illusztráció (Fotó: Freepik)
