Egy friss kutatás szerint az éves influenzaoltás nemcsak a légúti megbetegedésekkel szemben jelenthet magas fokú védelmet, hanem hosszú távon összefüggésben lehet az idegrendszer egészségének megőrzésével is – írja a PsyPost cikke alapján a qubit.hu. Lorenzo Blandi, a milánói Vita-Salute San Raffaele Egyetem és Marco Del Riccio, a Firenzei Egyetem kutatója négy nagy epidemiológiai vizsgálat eredményeit elemezte azzal a céllal, hogy az influenzaoltás kognitív funkciókat megőrző potenciálját is bemutassák.
A bizonyítékok szerint az influenzaoltások segíthetnek megakadályozni a légzőszervi megbetegedés után kialakuló szív- és érrendszeri betegségek eszkalációját is, ami csökkenti az időskori demencia kialakulásának esélyét. A kutatók először egy 2023-as metaanalízist vettek alapul, amely a megfigyeléses kohorszvizsgálatok adatait egyesítette: összesen kb. 2,1 millió felnőttel, akiknek az egészségügyi állapotát 4-13 évig követték. Az eredményekből kiderült, hogy az oltottaknál 31 százalékkal alacsonyabb volt az újonnan kialakuló demencia kockázata.
Majd egy egészségbiztosítási adatbázison alapuló tanulmányban vizsgálták meg mintegy 10 ezer, legalább 65 éves ember egészségügyi adatait, amelyek alapján az influenzaoltást kapóknál körülbelül négy év alatt 40 százalékkal csökkent az Alzheimer-kór relatív kockázata.
A harmadik vizsgálathoz az amerikai Veterans Health Administration adatait használták fel: kiderült, hogy az oltottaknál 14 százalékkal csökkent a demencia kockázata, és nagyobb fokú rezisztenciát alakított ki azoknak a szervezete, akik több influenzavakcinát kaptak életük során. A kutatók ehhez hasonló következtetésre jutottak a brit UK Biobank egészégügyi adatainak elemzése során is.
A kutatók több biológiai mechanizmust is felvillantottak lehetséges magyarázatként. Egyrészt az oltással meggátolható, hogy az influenza kórokozói gyulladásos és véralvadási reakciót váltsanak ki a szervezetből, egy másik lehetséges indok – az állatkísérletek alapján – a neuroinflammáció megakadályozása lehet. Ilyenkor az influenza aktiválja a mikroglia sejteket (az agy immunsejtjeit), amely folyamat szinapszisvesztéshez, majd memóriaromláshoz és demenciához vezethet. Ugyanakkor a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy az ok-okozati összefüggések feltárásához további vizsgálatokra van szükség.
