A szerb munkaerőpiacon 2025-ben enyhe, 0,2 százalékos foglalkoztatáscsökkenést mértek, ami számszerűen 887 fővel kevesebb alkalmazottat jelent. Bár a visszaesés nem drámai, a szerkezet átalakulása komoly figyelmeztető jel: az ipar és több termelő ágazat gyengül, miközben a szolgáltatások – különösen az adminisztratív és biztonsági területek – erősödnek.
A Danas átfogó cikkében arról számol be, hogy legnagyobb vesztes a feldolgozóipar volt, ahol egy év alatt 11 510 munkahely szűnt meg. Különösen súlyos a helyzet a bőriparban (–14,6 százalék, 1701 fő) és a textiliparban (–13,1 százalék, 4189 fő). Jelentős csökkenést mértek az építészeti és mérnöki szolgáltatásokban is, ahol 7530 fővel kevesebben dolgoznak, valamint a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek területén, itt a csökkenés 4672 fő. A nagykereskedelemben 2435 fővel lett kevesebb az alkalmazottak száma, miközben a kiskereskedelemben – a kormányzati árréskorlátozás ellenére – enyhe növekedés történt.
Ezzel szemben az adminisztratív és kiegészítő szolgáltatásokban 11 135 fős bővülés volt tapasztalható. Ebből 7934 új munkahely a biztonsági és vagyonvédelmi ágazatban jött létre, ami 27 százalékos ugrásnak felel meg. Növekedés történt az informatikai és információs szektorban, az építőiparban, valamint egyes szolgáltatási területeken is.
A statisztika mögött azonban mélyebb strukturális problémák húzódnak. A feldolgozóipart különösen sújtja az európai autóipar válsága, amelyhez Szerbia az elmúlt évtizedben erősen kapcsolódott jelentős állami támogatások révén. A szakszervezetek szerint 2025-ben több mint 12 600 munkavállalót küldtek hosszabb ideig csökkentett bérű fizetett szabadságra, és több mint 6000 főt el is bocsátottak. A negatív tendencia idén is folytatódik.
Közgazdászok szerint a foglalkoztatás stagnálása részben a gazdasági modell korlátaira vezethető vissza. Az elmúlt években a bérek gyorsabban nőttek, mint a termelékenység, ami emelte az egységnyi munkaerőköltséget, és rontotta a szerb export versenyképességét. A fix árfolyam-politika miatt a dinárban emelkedő bérek euróban is azonnal megjelennek, tovább növelve a munkáltatók költségeit. Ez különösen az alacsony hozzáadott értékű, munkaintenzív ágazatokat érinti hátrányosan, amelyek számára Szerbia egyre kevésbé számít olcsó termelési helyszínnek.
Regionális különbségek is kirajzolódnak: miközben Belgrádban nőtt a foglalkoztatottak száma, Dél- és Kelet-Szerbiában több mint 10 ezer munkahely szűnt meg, ami súlyos csapás a helyi gazdaságokra. A déli régiókban főként az úgynevezett „csavarhúzó-gyárak” zártak be, amelyek az állami támogatások kifutásával kivonultak az országból. A textiliparban mintegy 5000, a faiparban 1400, a kábelgyártásban pedig körülbelül 4000 munkás veszítette el állását.
A bérek szerkezete ugyanakkor jelentősen átalakult. Az 50 ezer dinár alatti havi jövedelemmel rendelkezők aránya egy év alatt 18,3 százalékról 3,2 százalékra csökkent, ami elsősorban a minimálbér emelésének köszönhető. A minimálbér 2024-ben még körülbelül 47 ezer dinár volt, 2025-ben viszont már átlagosan 55 ezer dinár körül alakult. Emiatt sok munkavállaló magasabb jövedelmi kategóriába került. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek: a nominális béremelkedés nem jelent automatikusan arányos életszínvonal-növekedést, és inflációs nyomást is okozhat.
A jövő kilátásai vegyesek. A feldolgozóipar, a pénzügyi szektor és a kereskedelem további létszámcsökkentéssel nézhet szembe, különösen azok a cégek, amelyek erősen függnek az európai piactól vagy egyetlen nagy megrendelőtől. A digitalizáció és az online szolgáltatások terjedése a banki és ügyfélszolgálati munkahelyeket is érinti, miközben a mesterséges intelligencia alkalmazása hosszabb távon alapjaiban formálhatja át a munkaerőpiacot.
Összességében a 2025-ös adatok nem jeleznek drámai összeomlást, de egyértelműen mutatják: a korábbi, támogatásokra és olcsó munkaerőre épülő növekedési modell elérte határait. A szakértők szerint a kiút a termelékenységet növelő beruházásokban, az innovációban és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek erősítésében rejlik. Enélkül az ipari munkahelyek további csökkenése és a regionális különbségek mélyülése várható.
Számos ipari ágazatban csökkent a munkahelyek száma
