A Mezőgazdasági Minisztérium sürgős konzultációt kért Európai Bizottságtól a tej- és tejtermékpiacon tapasztalható aktuális zavarok miatt, hangsúlyozva, hogy az uniós intézményekkel folytatott egyeztetések kulcsfontosságúak.
„A cél az, hogy partnerségi párbeszéd keretében áttekintsük a jelenlegi piaci trendeket, és megvizsgáljuk a lehetséges megközelítéseket az esetleges további piaci zavarok esetére” – áll a közleményben.
Az illetékes minisztérium reakciója a gazdák tiltakozásainak sorát követően érkezett. A hazai termelők az ellenőrizetlen import és egyes tejüzemek felvásárláscsökkentési döntései miatti elégedetlenségüknek adtak hangot: a tiltakozásokon utakat zártak le, és figyelmeztetésként mintegy öt tonna tejet öntöttek ki.
A közép-szerbiai szarvasmarha-tenyésztők egyesületei sürgős intézkedéseket követelnek a szerb kormánytól: az EU-ból érkező olcsó, kemény sajtok importjára kivetendő védőilletéket, amelyek szerintük elfojtják a hazai piacot, továbbá egy nemzeti sajtmárka létrehozását, amely Száva kenyérhez hasonlóan kötelezően jelen lenne minden üzletben, szabályozott maximális árakkal és minimális árréssel – ez lenne a Kačkavaj.
Szerbiában évente mintegy 1,34 milliárd liter tej és 60 ezer tonna sajt készül
Branislav Gulan agrárközgazdasági elemző a Biznis.rs-nek elmondta: Szerbiában évente körülbelül 1,34 milliárd liter tehéntejet állítanak elő, amely a tejtermelés szerkezetében 97,7 százalékos aránnyal dominál. Az éves juhtej-termelés mintegy 11 millió liter, a kecsketejé körülbelül 21 millió liter.
„Valamivel több mint 797 millió liter tejet vásárol fel a tejipar, ez a mennyiség a legális csatornákon halad át, míg a fennmaradó, mintegy 600 millió litert a gazdaságokban használják fel fogyasztásra és feldolgozásra; a háztól történő értékesítés a szürke zónába tartozik” – emelte ki Gulan.
A Biznis.rs megszólalója szerint Szerbiában évente mintegy 60 ezer tonna sajtot állítanak elő; ebből körülbelül 15 600 tonnát olcsón exportálnak, miközben mintegy 12 500 tonnát drágán importálnak.
„A 2026-os agrárköltségvetés 147,5 milliárd dinár, ami azt jelenti, hogy az ágazat kétszer annyi forrást kap, mint amekkora a GDP-hez való hozzájárulása. Ugyanakkor bejelentették, hogy 2026-ban a tejprémium kifizetése a minőség alapján történne, így a magas színvonalon termelő gazdák kapnák a legtöbbet. Batajnicában már egy évtizede működik egy nemzeti nyerstej-minőségellenőrző laboratórium, ám az ígéretek ellenére soha nem kezdte meg a munkát” – mutatott rá Gulan.
Felidézte azt is, hogy korábban ígéretek hangzottak el: ha a piacot dömpingáron történő túlzott import okozta súlyos zavarok érik, az állam védőilletéket vezet be, amely kiegyenlítené az importált termék alacsonyabb ára és a hazai termelés magasabb költsége közötti különbséget.
Mint mondta, ez azonban – sok más ígérethez hasonlóan – mindeddig csak ígéret maradt.
„Noha Szerbia kedvező természeti feltételekkel rendelkezik az állattenyésztés fejlesztéséhez – mindenekelőtt 469 ezer hektár legelővel és kaszálóval, valamint számos kihasználatlan állattartó épülettel –, az egy hektárra jutó állategységek száma az elmúlt tíz évben 0,50-ről 0,30-ra csökkent, ami jóval elmarad az EU 0,7-es átlagától” – tette hozzá Gulan.
Az elmúlt évtizedben 62 ezer gazdaság szűnt meg
Az üzleti portál megszólalója szerint az országos statisztikai adatok aggasztóak: Szerbiában a mintegy 4 720 település közül 1 200 a kihalás szélén áll, mivel kevesebb mint 100 lakosuk van.
„Aggasztónak kell lennie a miniszter és mindazok számára, akik az ország agrárgazdasági politikáját alakítják, hogy egy olyan országban, ahol jelenleg mintegy 4 720 falu van, 600-ban már egyetlen tehén sincs. Az elmúlt tíz évben 62 ezer gazdaság szűnt meg, az állatállomány pedig az elmúlt száz év legalacsonyabb szintjére esett vissza – mindössze 698 871 szarvasmarhára –, ami a hosszú éveken át folytatott rossz agrárpolitika következménye” – vonta le a következtetést Gulan.
