Bár a kereskedelmi árrésekről szóló rendelet március 1-jén hatályát veszti, a beszerzési árak egy részét már feloldották, és a Delhaize vállalat bejelentette, hogy pert indít Szerbia ellen.
Az árréskorlátozás eredményeiről szólva Dragovan Milićević közgazdász, a Kereskedelmi Minisztérium egykori államtitkára úgy értékelte, hogy az egyenleg negatív, írja az Insajder.
„Így, első pillantásra azt gondolom, hogy inkább veszítettünk” – mondta az Insajdernek, hozzátéve, hogy az ármozgásokról szóló adatok szerint „gyakorlatilag valamennyi kulcsfontosságú, alapvető élelmiszer – amelyek lényegében az egész intézkedés középpontjában álltak – nem tapasztalt semmilyen jelentősebb árcsökkenést”.
Hozzátette: az alacsonyabb árak elsősorban az üzletláncok saját márkás termékeinél és az akciós áruknál voltak érzékelhetők, míg a választék többi részének ára lényegében változatlan maradt. Magyarázata szerint a nagy kereskedelmi láncok a befagyasztott árrésekkel szembesülve saját márkáik értékesítését erősítették, hogy megőrizzék nyereségüket.
„Az alacsonyabb árak kizárólag a nagy kereskedelmi láncok saját márkás termékeire és az akciós árukra korlátozódtak.”
A Delhaize perével kapcsolatban Milićević elmondta: a bírósági eljárás lehetőségére már korábban is figyelmeztetett, mert állítása szerint a rendelet ellentétes volt a kereskedelemről szóló törvénnyel.
„Olyan helyzet állt elő, hogy egy olyan végrehajtási rendeletet fogadtak el, amely ellentmond a kereskedelemről szóló törvénynek, amelynek 4. cikke kimondja, hogy Szerbiában a kereskedelem szabad.”
Megítélése szerint a következmények kedvezőtlenebbek lehetnek az állam számára, mint a polgárok számára.
„Arra számítok, hogy az államot nagyobb kár éri majd, mint a fogyasztókat. A fogyasztók ugyan kaptak némi árcsökkenést, de ez ismét csak az akciós termékeknek és a saját márkáknak volt köszönhető.”
Áremelkedési hullám várható?
Arra a kérdésre, hogy a rendelet lejárta után áremelkedési hullámra számíthatnak-e a polgárok, Milićević azt válaszolta: nem vár jelentősebb változásokat. Kulcstényezőként az év eleje óta növekvő munkaköltségeket és az októberi villamosenergia-drágulást nevezte meg.
„A három fő input közül – alapanyagok, energia és munkaerő – kettő az állam döntése nyomán egyértelműen megdrágult” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalatok megpróbálják majd pótolni a romló profitráta okozta veszteségeket, ugyanakkor a lakosság fizetőképessége nem olyan, hogy ekkora drágulást elbírjon.
Kiemelte azt is, hogy az importtermékek esetében nincs alap az áremelésre, mivel az euró árfolyama stabil, az esetleges nyomás elsősorban a hazai energia- és munkaköltségek növekedéséből fakad.
A nagy kereskedelmi láncok piaci helyzetéről szólva Milićević az Insajdernek elmondta: a piacon több erős rendszer működik, amelyek ugyan formálisan nincsenek monopolhelyzetben, de jelentős piaci erővel rendelkeznek.
„Ma elméletileg és gyakorlatilag is három vállalat lefedheti az egész piacot anélkül, hogy azmonopóliumnak minősülne. Amikor azonban három ilyen nagy kereskedelmi lánc működik, nem monopolistákról, hanem oligopolistákról beszélünk” – mondta, hozzátéve, hogy ez a struktúra lehetővé teszi a beszerzési és értékesítési feltételek összehangolását.
Az árréskorlátozás alternatívájaként egyes alapvető termékekre vonatkozó maximált árak bevezetését említette.
„Az államnak azt kellett volna tennie, hogy maximálja az árakat. Például a hús ára nem lehetne több 500–600 dinárnál. Az árrés lehet akármekkora, de ezen az áron felül nem lehetne értékesíteni” – magyarázta, megjegyezve, hogy Horvátország ezt a modellt alkalmazza.
Arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy Szerbiában az árak az európai szinthez közelítenek a jóval alacsonyabb jövedelmek ellenére, Milićević kulcstényezőként a devizaárfolyamot emelte ki.
„A válasz az árfolyam” – mondta, kifejtve, hogy az elmúlt években az infláció emelkedett, miközben az árfolyam stabil maradt, ami – szavai szerint – hatással volt az import növekedésére és az árak alakulására.
Ugyanakkor figyelmeztetett: az árfolyammal „nem szabad játszani”, mert a hirtelen változások súlyos zavarokat okozhatnak.
