Harmath Károly, a Poverello Alapítvány elnöke (Fotó: SZMSZ)
Összesen több mint hatvan gyermekről gondoskodnak a vajdasági Lurkóházak, közülük 22-en a hajdújárási Lurkóház védencei. A közösség, ahol a szereteten, törődésen kívül meleg ételt, uzsonnát, ha szükség van ruhát is kapnak a gyerekek, nehéz helyzetben van. A minimumot ugyan biztosítani tudják, de mint Harmath Károly atya, a Poverello Alapítvány elnöke a Szabad Magyar Szónak elmondta, egyre nehezebb a helyzet. 
„Örömmel töltött el engem a felhívás, a bejátszás, amit a közösségi oldalakon közzétettek, másrészt viszont sokan ebből azt hitték, hogy bezárás előtt áll a Poverello Alapítvány és a Lurkóházak. Ez ebben a formában nem igaz, viszont tény, hogy igen nehéz helyzetbe kerültünk, a penge élén mozgunk, de eddig voltak és vannak támogatóink. Nemcsak a béreket kell kifizetnünk, hanem étkeztetni kell, a rezsit kell fizetni, biztosítani kell dolgokat a gyermekeknek, de a minimumot teljesíteni tudjuk.
Együtt könnyebb tanulni
A Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően az alkalmazottaknak minimálbért fizetünk, ami igencsak jelképes összeg, hiszen az itteni gyermekekkel a foglalkozás több odafigyelést igényel, mint amit egy egészségesen, jól szituált családban felnövő gyermek követel meg. Ha otthon rosszak a körülmények, a család szétesőben van, vagy szegénységben szenved, nagyon megérezhető a gyermek életén is. Ezeknél a gyerekeknél tapasztalható, hogy nem megfelelően foglalkoztak a gyerekekkel. Egyre nehezebb a gyerekekkel dolgozni, a nevelést sokan átengedik a különböző kütyüknek, még az ölelés is elmarad. Ezek a gyermekek két valóság között mogoznak: amikor itt egy kicsit felemelkedik, akkor otthon a szomorú valóság visszahúzza és másnap kezdeni kell előről a felemelő munkát”, vázolja fel a helyzetet Harmath Károly atya.
Hozzáfűzi, az a tapasztalatuk, hogy a Lurkóház sokféleképpen segít a gyermekeknek.
„Nem hisszük, hogy mindent tökéletesen teszünk, de az, amit a gyerekek is éreznek és ezért szeretettel jönnek, hogy odafigyelnek rájuk a nevelőink. Van segítség a tanulásban, van egy ölelés, szeretetközösséget alakítanak ki, függetlenül attól, hogy az adott gyermek milyen képességekkel jön ide. Ha Ferenc pápa szavaival élnék, ők nem selejtek, amit a társadalom peremére szorítani, hanem ezeket a gyerekeket fel kell karolni. Elmondhatjuk, hogy sokan középiskolát, sőt, vannak, akik egyetemet végeznek. Ha mi nem lettünk volna, feltételezhető, hogy ez nem így alakul”, mondja.
Elkészült az uzsonna
A gyermekek a Lurkóházakban, ha kell reggelit, uzsonnát is kapnak, a mindennapi meleg ebéd pedig nem maradhat el.
Harmath atya azt mondja, a fennmaradás biztos és bizonytalan egyidőben.
„Pillanatnyilag annak köszönhetjük, hogy működni tudunk, hogy a Bethlen Gábor Alap támogatni tudja a Lurkóházakat. A minimálbér nem valami nagy megjutalmazása a befektetett munkának, itt minden gyermekkel külön kell foglalkozni. A rezsire jut még egy kevés, a többit a támogatóknak köszönhetjük”, mondja, majd hozzáteszi, a legjobb a pénzadomány, mert akkor arra használják fel, amiből éppen szűkén vannak.
„A 2006-ban megalakult első Lurkóháznál úgy képzeltem el, hogy az emberek elkezdik majd becsülni azt a valóságot, hogy „én jó ember vagyok”, hogy magukról ez legyen a képük. Hiszen adni jó, az adakozó is jól érzi magát. Amennyiben így állnánk hozzá, akkor több lenne a támogató is, bejönne annyi, amennyi kell a működéshez. Ha ezren összefognak és mindenki csak egy téglát hoz magával, az már ezer tégla. Nem az a kérdés, hogy mennyit adunk, hanem milyen gyakorisággal adjuk. Egy doboz cigarettával kevesebbet veszünk és ha ezt már százan megteszik, akkor az már havi 300 euró például. Az lenne a cél, hogy a közösség így gondolkodjon.”
Az összes Lurkóház fenntartási és működtetési költsége havonta egyébként több mint 2 millió dinár.
Kádár Erzsébet
Kádár Erzsébet az első naptól kezdve házfelelős a hajdújárási Lurkóházban. Furgonnal megy a gyerekekért, hozza, viszi őket, törődik velük.
„Iskola előtt és iskola után jönnek, furgonnal megyek a gyermekekért, előtte pedig viszem azokat a gyermekeket, akik itt vannak délelőtt. Noszán és Királyhalmon a két kihelyezett tagozatból és Hajdújárásról, összesen 22 gyermek jár most ide. Elsősöktől nyolcadikosokig mindenki van, de a korábbi években középiskolásunk is volt. Amennyiben délelőtti iskola után jönnek, mindjárt ebédelnek, majd megcsinálják a házi feladatot, aztán szabad tevékenység jön, ha szép az idő, akkor kint, vagy bent játszanak, rajzolnak. A gyerekekkel öröm dolgozni. A szülők főként napszámból élnek, egész nap dolgoznak, itt viszont enni is kapnak, melegben vannak, biztonságban tudják a gyermekeiket”, meséli Erzsébet, majd elárulja, hogy a volt lurkósok közül sokan szakmát tanultak, és elhelyezkedtek, akár itthon, de sokan külföldön.
Aki teheti és szívesen segítené a Poverello Alapítvány munkáját, az alább látható számlaszámra történő befizetéssel megteheti:
