Az elmúlt hetekben Szerbiában találgatások folynak az úgynevezett „szuper” radarok bevezetéséről, amelyek rendőri jelenlét nélkül, automatikusan büntetnék a járművezetőket.
A Belügyminisztérium az Insajdernek nyilatkozva ugyanakkor hangsúlyozta: az állandó (fix) radarokat még nem telepítették az utakra. Jelenleg a projekt kidolgozásának eljárása és a telepítés előkészítése zajlik, és – mint kiemelték – a közvéleményt időben tájékoztatni fogják a radarok pontos helyszíneiről a működés megkezdése előtt.
A válasz szerint a radarok többféle közlekedési szabálysértést dokumentálnak majd, többek között a megengedett azonnali és az átlagsebesség túllépését, a piros jelzésen való áthaladást, a biztonsági öv használatának elmulasztását, a mobiltelefon szabálytalan használatát, a szabálytalan előzést, a járműoszlop előzését telt vonalon (agresszív vezetés), valamint a forgalmi engedély matricájának érvényességét.
Az új radarok telepítése és a korszerű technológia alkalmazása növeli a járművezetők tudatosságát, és tehermentesíti a rendőrséget más feladatok ellátásában, ugyanakkor önmagában nem fogja jelentősen javítani a közlekedésbiztonságot Szerbia útjain – mondta az Insajdernek Igor Velić közlekedésmérnök.
Hozzátette: a közlekedésbiztonsági állami politikában kizárólag az ellenőrzésre és a represszióra való törekvés nem vezet kielégítő eredményekhez.
„A mi közlekedésbiztonsági politikánkban állami szinten gyakorlatilag csak a forgalom ellenőrzését alkalmazzuk, és ez egyszerűen nem hoz eredményt. Szerbia idén Európában az első helyre került az egymillió lakosra jutó halálos közúti áldozatok számában, egészen pontosan 78-cal. Jelenleg mi vagyunk Európa legkevésbé biztonságos országa, a közlekedési balesetek társadalmi-gazdasági költségei pedig éves szinten 4,1 milliárd eurót tesznek ki” – mondta Velić.
Ezzel szemben Marijana Jovanović, a Közlekedésbiztonság Előmozdításáért Központ munkatársa úgy véli, hogy az új rendszer bevezetése jelentős lépést jelent a közlekedésbiztonság korszerű, rendszerszintű irányítása felé, és a cél nem a represszió, hanem a közlekedési kultúra megváltoztatása.
„E rendszerek lényege nem az, hogy a sofőröket ‘rajtakapják’ a szabálysértésen, hanem hogy bármikor és bárhol növeljék az ellenőrzés valószínűségét. Amikor a járművezető nem tudja pontosan, hol van ellenőrzés, hajlamosabb folyamatosan betartani a szabályokat, nem csak ott, ahol rendőrt lát” – magyarázta.
Velić szerint az egyik kulcsprobléma az, hogy a közlekedéspolitika alakítói – mint a Belügyminisztérium, a Közlekedési Minisztérium, a Közlekedésbiztonsági Ügynökség, a szerb kormány, a helyi közlekedésbiztonsági titkárságok, az önkormányzatok és a „Putevi Srbije” – évek óta jogszabályokban és stratégiákban is elutasítják a fenntartható városi mobilitás és az emberközpontú mérnöki tervezés koncepciójának alkalmazását.
„A legjobb eredményeket a fenntartható városi mobilitás és az emberközpontú mérnöki tervezés koncepciójának megváltoztatása hozta. Azok az országok, amelyek ezeket a koncepciókat stratégiai és gyakorlati szinten is alkalmazzák, messze a legjobb eredményeket érik el. Ilyen Dánia, Hollandia, Norvégia, Svédország és Finnország. Ezek az országok szabványt állítottak fel arra, hogyan kell a közlekedésbiztonsági rendszert stratégiai szinttől a helyi szintig fejleszteni” – emelte ki az Insajder megszólalója.
A fenntartható városi mobilitás és az emberközpontú mérnöki tervezés alkalmazása nélkül – az Insajder megszólalója szerint – még az előkészítés alatt álló új közlekedésbiztonsági törvényben sem ér el érdemi hatást a Belügyminisztérium, akkor sem, ha a legkorszerűbb radarokat telepíti.
„A törvény önmagában nem javítja a közlekedésbiztonságot. A jogi keret csak egy eszköz a sok közül, de nem a legfontosabb. Amikor a forgalom ellenőrzéséről beszélünk, a probléma nem magában az ellenőrzésben rejlik, hanem abban, hogy az szelektív” – mondta Velić.
Jovanović is úgy véli, hogy a büntetések önmagukban nem oldják meg a problémát, „de annak tudata, hogy az ellenőrzés állandó és objektív, hosszú távon hat a szokások kialakulására”, amit – mint hozzátette – más országok tapasztalatai is igazolnak.
„Természetesen az ilyen intézkedéseket átlátható tájékoztatással és a közlekedésben részt vevők oktatásával kell kísérni, mert csak így lehet hatékonyabban csökkenteni a balesetek, a sérültek és az áldozatok számát útjainkon” – magyarázta Jovanović.
Bár a „szuper” radarok bevezetése növelheti a járművezetők tudatosságát és tehermentesítheti a rendőrséget, a szakértők hangsúlyozzák: a közlekedésirányítás korszerű koncepcióinak alkalmazása és a résztvevők oktatása nélkül Szerbia útjain nem várható érdemi javulás a közlekedésbiztonság terén.
