14-18 milliárd euró adófizetői pénzbe kerülhet az „Ugrás a jövőbe” projekt, amely mögött nincs valós terv és dokumentum, és amelynek a részleteit talán csak néhány beavatott politikus ismeri. Az ismeretlen tartalmú, drága projekt ráadásul évről évre drágul.
Aleksandar Vučić államfő 2024 januárjában harangozta be az EXPO projektet, amelyről később Siniša Mali pénzügyminiszter azt mondta: 2027-ig országszerte
18 milliárd eurót fog elkölteni az állam több mint 300 projektre az Ugrás a jövőbe – Szerbia 2027 program keretében. „Iskolákat, egészségügyi intézményeket, utakat, vasutakat fogunk építeni és felújítani, és a BIO4 kampuszt. Ez egy az EXPO-projektnél sokkal tágabb program“ – állította a miniszter.
A frissített pénzügyi stratégiában szereplő adatok szerint az 52 projektre 2025-ben és 2026-ban 18,9 milliárd euró ment, illetve megy el, de a projektek java része még 2027-re sem fog elkészülni. Ha a soron következő évek költségeit is hozzáadjuk, akkor 2028-ig 21,7 milliárd eurós költsége lesz ezeknek a projektnek – írja a Nova ekonomija.
Az Ugrás a jövőbe (Skok u budućnost) oldalon közzétett projektek listája eltér a pénzügyi stratégiában szereplő listától, itt viszont megint egy másik összeg, 14,5 milliárd szerepel, de az, hogy euróról vagy dinárról van-e szó, nem derül ki.
A Nemzetközi Valutaalap (MMF) arra kérte a szerb vezetőséget, hogy legalább azokat a projekteket tegye nyilvánossá, amelyeknek az értéke meghaladja a 20 millió eurót. A pénzügyi tanács a lista áttekintése után megállapította, hogy az nem teljes, mert több olyan projekt sem szerepel rajta, ami 20 millió eurónál többe került.
Mindebből következik, hogy az adófizetők pénzét terv és kísérő dokumentumok nélkül költik a politikusok, nem lehet tudni, hogy a programban pontosan milyen projektek szerepelnek, szükség van-e rájuk és vajon készült-e bármelyikre is megtérülési elemzés.
A közgazdászok szerint a hatalmas költségemelkedéseket részben meg lehet magyarázni az árak növekedésével, de az okok közé tartozik a rossz tervezés és a túlárazás is, ami egyértelműen kiderült az újvidéki vasútállomáson történt tragédia után.
A pénzügyi tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy a júniusi pénzügyi stratégia novemberben már csaknem 850 millió euróval többre taksálta a bemutatott projekt értékét. A drágulás oka ismeretlen, mert a szerződésmellékletek nem nyilvánosak.
Elméletileg az ilyen beruházásokat, terveket és programokat a 2020-ban megalakult nagyberuházási bizottságnak kellene jóváhagynia, de a közvélemény 6 év elteltével sem tudja, kik ennek a bizottságnak a tagjai, hogyan döntenek a prioritásokról és nem kap tájékoztatást a munkájáról sem.
A Nova ekonomija korábban már számba vette az utóbbi években alakult munkacsoportokat és bizottságokat, amelyekből gyakran kettő is van párhuzamosan, a tagjaik ismeretlenek, a munkájuk nem nyilvános, de mindegyiket fizetik az adófizetők.
A hatalom bejelentette, hogy lesz egy 2030-ig és 2035-ig szóló program is, ami a szakértők szerint nem lesz másmilyen, mint a korábbiak: továbbra is ismétlik és átfedik majd egymást a már meglévő, el sem kezdett vagy befejezetlen projektek.
A törvény értelmében a kormánynak felelősséget kellene vállalnia a kudarcba fulladt, befejezetlen és egyre dráguló projektekért. Marko Milanović, a pénzügyi tanács tagja szerint ideális esetben a képviselőháznak kellene napirendre tűznie azt a kérdést, hogy miért drágulnak és nem teljesülnek határidőre a projektek? „A felelősség kérdése azonban csak akkor merül fel, ha olyan katasztrófa történik, mint az újvidéki vasútállomáson” – szögezte le Milanović.
A politikusok roppant elégedettek
