Az áram 6,6 százalékos drágulását követően csökkentették a vörös zónába való átlépés határát, ami sok háztartás számára megnehezítette a fogyasztás ellenőrzését. Ilyen körülmények között különösen aggasztó adat, hogy Szerbiában akár 3,5-szer több energiát fogyasztanak, mint az Európai Unió országaiban, miközben a kilowattóra átlagára a 2024-es felmérések szerint 0,126 euró.
A fűtést illetően a háztartások fele tűzifát és pelletet használ, mintegy 20 százalék távfűtést, valamivel több mint 17 százalék villamos energiát, közel 13 százalék pedig gázt. Egyre gyakrabban említik megoldásként a napelemeket, amelyek támogatás nélkül 7–10 év alatt térülnek meg, havi 50–100 euró megtakarítással, és 25–30 éves élettartammal számolva.
2027 végéig mintegy 50 000 háztartás javíthatja energiahatékonyságát
A támogatásokról és az energetikai korszerűsítés lehetőségeiről Maja Vukadinović, a bányászati és energiaügyi minisztérium képviselője, valamint Miodrag Kapor energetikai szakértő beszélt a Blicnek. Vukadinović kiemelte, hogy a cél, hogy 2027 végéig mintegy 50 000 háztartás javítsa energiahatékonyságát, a legnagyobb érdeklődés pedig a nyílászárók cseréje iránt mutatkozik.
Mennyi önrészt kell biztosítani a napelemekhez?
A támogatások ellenére a polgároknak gyakran saját forrásból is biztosítaniuk kell a beruházás egy részét, különösen a napelemek esetében, noha ezek hosszú távon jelentős megtakarítást hozhatnak.
“A napelemek esetében 440 000 dinár támogatást kaphatnak a polgárok a telepítésre. Ha drágább rendszert választanak, természetesen többet kell befektetniük. Egy átlagos ház esetében a beruházás értéke körülbelül 880 000 dinár, és ennek 50 százalékát fedezzük támogatásként” – magyarázta Vukadinović.
A beruházások gyorsan megtérülnek
Kapor szerint a napelemekbe történő befektetés viszonylag gyorsan megtérülhet, de ez a háztartás méretétől és fogyasztásától függ, miközben a telepítési költségek az elmúlt években csökkentek. Hangsúlyozta, hogy Szerbiában továbbra is nagyon alacsony a napenergia aránya, és mindössze mintegy 6 000 háztartás termel saját villamos energiát, ezért jelentős potenciál rejlik ebben az energetikai átmenet szempontjából.
“Ha valaki hőszivattyút telepít, éves szinten 106 000 dinárral csökkenhetnek a számlái. A leghatékonyabb intézkedés azonban a tető és a homlokzat szigetelése, amellyel akár 30 százalékos megtakarítás érhető el: ha például valakinek 20 000 dinár volt a villanyszámlája, az 14 000 dinárra csökkenhet. Ez a leghatékonyabb, legkifizetődőbb és leghosszabb távra szóló megoldás” mondta Vukadinović.
Hogyan lehet pályázni, és kik kaphatnak akár 90%-os támogatást?
Az idei évtől kedvezőbb feltételek érvényesek a szociálisan rászorulók számára. Míg 2024-ben magasabb támogatásra csak az energetikailag veszélyeztetett fogyasztók számíthattak, most a kör kibővült, és minden szociális támogatásban részesülő személy jogosult lehet rá. Ők akár a költségek 90 százalékát is támogatásként kaphatják, így csak csekély önrészt kell fizetniük.
Maja Vukadinović megerősítette, hogy Szerbia az egy GDP-egységre jutó energiafogyasztás tekintetében akár háromszor többet használ fel, mint az Európai Unió, ám ennek oka több tényező együttese. Az egyik kulcsfontosságú ok az épületek gyenge energetikai teljesítménye – a nem megfelelő szigetelés és az elavult infrastruktúra –, ami miatt több energiára van szükség a fűtéshez.
