Az elmúlt egy évben Szerbiában a gyümölcs ára 68 százalékkal emelkedett, ami rekordnagyságú drágulást jelent a hazai piacon.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal elemzésében bemutatott jelentős drágulás nem egyetlen tényező következménye, hanem kedvezőtlen körülmények összességének, valamint tudatos piaci kalkulációknak az eredménye. A NIN hetilap szerint fontos tényező az is, hogy az előző szezonban rendkívül gyenge volt a terméshozam.
A szélsőséges időjárási jelenségek – a késői fagyoktól a hosszan tartó aszályokig – felére csökkentették az alma-, körte- és bogyós gyümölcsök termését. Amikor kevés a hazai áru, annak alapára természetes módon emelkedik, ez azonban önmagában nem magyarázza a kiskereskedelmi árak ilyen mértékű növekedését.
Ki profitál a drágulásból?
Aleksandar Leposavić, a Szerbiai Tudományos Gyümölcstermesztési Társaság elnöke az RTS-nek nyilatkozva elmondta, hogy az árak instabilitását a növekvő olaj-, vegyszer-, növényvédőszer- és munkaerőköltségek is befolyásolták, amelyek Szerbiában drágábbak, mint sok más országban, ugyanakkor elengedhetetlenek a termelők számára.
„Az éghajlati szélsőségek is egyre gyakoribbak, ami a terméshozam csökkenéséhez vezetett. A kajszi például február 28-án virágzott ki, majd egy áprilisi hidegfront elpusztította a termést. A termelők a bizonytalan árak miatt veszteségeket éreznek a termelés fejlesztésében – például új technológiák bevezetésében –, ezért inkább új ültetvények telepítésébe fektetnek” – magyarázta Leposavić.
A felelősséget gyakran indokolatlanul az elsődleges termelőkre hárítják, pedig a gyümölcstermesztők profitálnak a legkevésbé az áremelkedésből. Többségük ugyanis már a szüret idején eladta termését a felvásárlóknak, olyan árakon, amelyek alig fedezték a műtrágya, az üzemanyag és az egyre drágább munkaerő költségeit.
Szakértők szerint a drasztikus áremelkedés fő mozgatói a hűtőházak és a nagy kereskedelmi láncok. A hűtőházak – amelyek rendelkeznek a gyümölcs tárolásához szükséges infrastruktúrával – tudatosan szabályozzák a piacra kerülő mennyiséget. Kihasználva a gyenge termést, emelik az árakat, hogy maximalizálják a megmaradt készleteken realizált profitot, ezt pedig a hűtés magas villamosenergia-költségeivel indokolják. Erre rakódnak rá a kereskedők árrései. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a termelői felvásárlási ár és az üzleti polcokon látható ár közötti különbség gyakran többszörösére nő.
További nyomást jelent az ellenőrizetlen gyümölcsimport is, amelyet a szezon idején a hazai termelők árainak lenyomására használnak, míg télen – a verseny hiányában – ugyanennek az importnak az ára az üzletekben rendkívül magasra emelkedik. Emellett a szállítás és a logisztika magas működési költségei tovább növelik a végső fogyasztói árat.
Várható-e árcsökkenés?
Leposavić szerint jelenleg jók a hozamok és jobb minőségű a termés, ezért várható, hogy az árak alacsonyabbak lesznek, mint az előző évben, és stabilizálódnak.
Ezt a véleményt osztja Petar Bogosavljević, a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Mozgalom elnöke is, aki szerint már megvannak az objektív feltételei annak, hogy a kiskereskedelmi gyümölcsárak csökkenjenek.
„A tavalyi szezonhoz képest jók a hozamok, ami alapvető érv amellett, hogy az áraknak lefelé kellene indulniuk. Nem hiszem azonban, hogy ez teljes mértékben meg is valósul addig, amíg a kereskedők a már felvásárolt készletekkel rendelkeznek. Ez viszont nem tarthat örökké. Már április végén vagy május elején, amikor megjelennek a piacon az első jelentősebb mennyiségű hazai fóliás eprek, a jelenlegi ár fenntarthatatlanná válik. Ugyanez várható más gyümölcsök esetében is. A kereskedőket az is árcsökkentésre kényszerítheti, hogy egyre több fogyasztó kerüli a gyümölcsvásárlást a magas árak miatt. Amikor rájönnek, hogy a készleteket nem tudják a kívánt mértékben értékesíteni, kénytelenek lesznek csökkenteni az árakat” – magyarázta a NIN-nek.
Vesna Perinčić, a Köztársasági Fogyasztói Szövetség igazgatóbizottságának elnöke a NIN-nek azt mondta, hogy a gyümölcs és zöldség kiskereskedelmi ára túl magas, ezért a vásárlók jogosan elégedetlenek.
„A magas árak miatt számos háztartás lemond a gyümölcsvásárlásról. Olyan rendkívüli helyzettel szembesültünk, hogy a málna és a cseresznye a borsos árak miatt már grammonként fogyott. Komoly probléma az is, hogy ezek az árak növelik az inflációt, illetve akadályozzák annak visszaszorítását” – mondta.
Szerinte szinte biztos, hogy a gyümölcstermés nagyobb lesz, mint az előző szezonban, ezért logikus lenne az üzleti árak csökkenése.
„Mégis szkeptikus vagyok, hogy ez a gyakorlatban valóban megvalósul-e. A fogyasztók már most is aggódnak, mi történik az élelmiszerek és az alapvető termékek áraival március 1-je után, amikor lejár az árréseket korlátozó rendelet. Sokan attól tartanak, hogy a kereskedők ezt inkább áremelésre használják majd, nem pedig csökkentésre. Mindenesetre hangsúlyozni kell, hogy a magas gyümölcsárakhoz az időjárási károk mellett a rossz agrárpolitika is hozzájárul, amely miatt a gazdák egyre kevesebbet termelnek, sőt egyesek teljesen felhagynak a termeléssel. A helyzet egyszerűen sem a mezőgazdasági termelőknek, sem a fogyasztóknak nem kedvez” – zárta gondolatait a megszólaló.
