Az elmúlt évtizedekben időről időre, leggyakrabban a kormány indít gazdasági patriotizmust ösztönző kampányt. Éppen ezekben a napokban készül az újabb kör, hiszen a tejtermelők tiltakozásának csúcspontján Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter, a Szerbia minden részéből érkező több tucat gazdaszervezet képviselőivel tartott találkozón bejelentette a „100 százalékban Szerbiából” jelölés bevezetését.
Akkor elmondta, hogy új élelmiszer-jelölési rendszert készítenek elő, és drákói büntetések várnak azokra, akik visszaélnek ezzel a megjelöléssel.
Nem kell messzire visszatekintenünk a múltba, hogy felidézzünk hasonló akciókat – írja a Forbes Szerbia. Az elmúlt évtizedekben számos ilyen kezdeményezés volt, nemcsak Szerbiában, hanem a világ más részein is. Elég a szomszédos országokra pillantani: az utóbbi hónapokban Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is a fogyasztói patriotizmusra apellálnak, néhány évvel korábban pedig Horvátországban is hasonló felhívások hangzottak el.
Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter bejelentéseiből arra lehet következtetni, hogy az új jelöléssel a fogyasztók figyelmét a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tisztán hazai eredetére kívánják felhívni.
Azonban legalább hat éve a hazai termékeket az üzletekben már megkülönböztetik a „Čuvarkuća” védjeggyel. A Szerbiai Gazdasági Kamara 2020-ban indította el a „Stvarano u Srbiji” (Szerbiában készült) projektet, és ezt a jelölést azért alkotta meg, hogy támogassa a hazai termékeket és gyártókat.
Többek között 2022. április 1-jétől kötelező a hazai hús „Szerbiában előállítva” felirattal történő jelölése. Glamočić miniszter azonban tavaly év végén jelezte, hogy ezt a rendeletet is felülvizsgálják. Tervben van egy új rendelet a hús és húskészítmények jelöléséről, amely szerint „hazai” státuszt csak az a hús kaphatna, amelyet a vágóhídtól a feldolgozásig Szerbiában állítottak elő.
A Forbes Srbija arra volt kíváncsi, mekkora hatása van az ilyen akcióknak, és van-e értelmük minden termék esetében. A fogyasztóvédelmi szervezetek tapasztalatai szerint a vásárlók kedvelik a hazai termékeket.
„Sajnos nálunk senki sem vizsgálta az ilyen akciók hatásait. Más országokban a fogyasztók megértik ezeket a felhívásokat, és előnyben részesítik a hazai termékeket. Mi mindössze húsz éve vagyunk fogyasztói társadalom. A tudatosság lassan változik. A mi vásárlóink is egyre inkább a hazait részesítik előnyben, de nincs kutatás arról, hogy ezt kizárólag a származás miatt teszik-e” – mondta Mladen Alfirović fogyasztóvédelmi szakértő.
A hazai termelés védelme azonban nem minden iparágban lenne ésszerű.
„Világszerte ez a hozzáállás elsősorban az élelmiszeriparban jellemző. Nem lenne értelme például a műszaki cikkeknél vagy a ruházatnál. Ezekben az ágazatokban az import aránya 90 százalék. Fontos, hogy a jelöléseket nyomonkövethetőség kísérje, amely igazolja, hogy a termék valóban Szerbiából származik. Egyes szárazkolbászok, illetve húskészítmények esetében ez talán nem így van. Ezt támasztják alá a sertéshús-import adatai is. A delikátesztermékeknél a jelölésnek azt kell jelentenie, hogy az alapanyag, a friss hús is Szerbiából származik” – hangsúlyozza Alfirović.
Kiemeli, hogy a Mezőgazdasági Minisztériumnak garanciát kell vállalnia arra, hogy az alapanyag-bázis is Szerbiából származik.
„A szárazhús-termékek esetében az alapanyagok legnagyobb részét importálják. Ez gyanút kelthet a fogyasztókban, hogy megtévesztésről lehet szó. Ahhoz, hogy értelme legyen, ellenőrzésekkel és a felelőtlen szereplők megbüntetésével kell kísérni, hogy ne történhessen visszaélés. Ellenkező esetben a fogyasztók amúgy is törékeny bizalma teljesen meginoghat” – zárja Alfirović.
Fotó: pixabay
