A polgári védelem korábban a Védelmi Minisztérium keretein belül működött. A szerbiai Védelmi Igazgatóság egykori vezetője, Miodrag Savić a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS) nyilatkozva azt mondta: ahhoz, hogy a polgári védelmi rendszer működjön, törvényre és megfelelő anyagi forrásokra van szükség.
Szerinte a legnagyobb probléma a lakosság rendszerszintű képzésének hiánya. A belgrádi városi polgári védelmi egység létrehozásáról szóló döntés ugyan előrelépés, de önmagában nem elegendő – hangsúlyozta Savić az RTS-nek.
Korábban az általános honvédelem és a polgári védelem az iskolai oktatás része volt. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) kidolgozott polgári védelmi rendszerrel rendelkezett, amelyet később számos környező és európai ország is átvett.
Belgrád városa most egy városi polgári védelmi zászlóalj felállítását tervezi. Mindez abban az időszakban történik, amikor a Közel-Keletről és Ukrajnából érkező hírek nap mint nap emlékeztetnek arra, mennyire fontos, hogy az állam és a városok felkészültek legyenek a lakosság védelmére.
Savić szerint Szerbiában a polgári védelem rendszere jelenleg gyakorlatilag nem létezik szervezett formában, ezért sürgős, átfogó megoldásra és egy külön törvény elfogadására lenne szükség.
A hatáskörök egy része ma a Rendkívüli Helyzetek Szektorához tartozik, elsősorban a tűzoltó- és mentőegységek, valamint a speciális csapatok tekintetében. Azok a tömeges, általános rendeltetésű egységek azonban, amelyek kiképzett állampolgárokból állnának, gyakorlatilag nem léteznek.
Savić szerint a legnagyobb gond a lakosság rendszerszerű felkészítésének hiánya.
„Ha megszólal a sziréna, vajon tudják-e a polgárok, mit kell tenniük? Hol van a legközelebbi óvóhely? Ki szervezi őket? A többség ezt nem tudja, mert évtizedek óta nincs képzés” – mondta.
Emlékeztetett arra is, hogy korábban a polgári védelem a Védelmi Minisztérium részeként működött, kiterjedt igazgatási hálózattal, felszerelésraktárakkal és több ezer kiképzett emberrel.
„Voltak mentő- és tűzoltócsapataink, búvárok, csónakok, aggregátorok, orvosi felszerelések. Ez a folytonosság megszakadt, és a finanszírozásra sem különítettek el rendszeresen forrásokat” – tette hozzá.
Egyes önkormányzatok megpróbálnak önállóan egységeket szervezni, de világos jogi keret nélkül ez nem jelent tartós megoldást.
A közelmúltban elfogadott döntés a belgrádi városi polgári védelmi egység létrehozásáról előrelépés, de nem elegendő.
Savić szerint egy földrengés vagy más nagy természeti katasztrófa esetén a helyzet rendkívül nehéz lenne.
„A polgárok lelkiismeretesek, de nincsenek kiképezve. Nem tudják, mit kell tenni tűz, árvíz vagy földrengés esetén, mit vigyenek magukkal, hol gyülekezzenek, ki biztosít számukra szállást. Az államnak vállalnia kell a felelősséget, és már a legfiatalabb kortól el kell kezdenie a képzést” – mondta az RTS-nek.
Felidézte az obrenovaci és a šabaci árvizek tapasztalatait is, amikor – mint mondta – a legnagyobb terhet a hadsereg és a rendőrség viselte.
„Azokat a feladatokat, amelyeknek a szervezett polgári védelem hatáskörébe kellett volna tartozniuk, más szolgálatok vették át. Ez azt mutatja, hogy a rendszer nincs kellően kiépítve” – mondta.
Savić szerint a legnagyobb erőforrást azok az emberek jelentik, akik már rendelkeznek tudással és tapasztalattal.
„Vannak kiképzett szakembereink és olyan embereink, akik polgári katonai szolgálatot teljesítettek, és éppen ilyen helyzetekre szereztek ismereteket. Ezt kell törvénybe foglalni, és biztosítani a szükséges forrásokat. A rendszer már létezett – most újjá kell építeni és a mai körülményekhez kell igazítani” – zárta szavait Savić.Az űrlap alja
Fotó: Belügyminisztérium
