Aleksandar Vučić szerb elnök azzal a kijelentésével, miszerint az egészségügy helyzete fenntarthatatlan, és az elmúlt évtizedekben hibásan működött az egészségügyi rendszer, először mondott ki hiteles megállapítást a szerb egészségügyről, mondta Dragan Delić, a Srbija centar (SRCE) parlamenti képviselője, írja a Beta.
„Azonban e komoly igazság kimondása után – amelynek számos következménye van – elkerülhetetlenül legalább két kérdés merül fel: mely intézmények és egyének viselik a felelősséget ezért az állapotért, illetve milyen reformok, akár személyi változások következnek” – mondta Delić a Danas című lapnak, amint azt az SRCE párt közleménye is idézi.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Hozzátette: a polgárok ehelyett olyan gondolatokat és javaslatokat kaptak, amelyek még „forenzikus nyomokban sem” utalnak arra, hogy a probléma összetettségét megértették volna, illetve hogy szándék lenne egy új, megalapozott egészségpolitika kialakítására Szerbiában.
„Bejelentette, hogy 2028 és 2035 között 2,5 milliárd eurót fektetnek az egészségügyi infrastruktúrába. Azok, akik nem rendelkeznek a szükséges tudással és tapasztalattal, ezt az ajándékot gyanakvás nélkül, talán még örömmel is fogadják. Ugyanakkor a világon egyetlen állam sem tudta megoldani az egészségügyi rendszer növekvő problémáit pusztán a kórházi kapacitások bővítésével és új berendezések vásárlásával – pedig nálunk kizárólag és kitartóan ezt teszik” – hangsúlyozta Delić.
Elmondta, hogy az elmúlt években is számos ígéret hangzott el egészségügyi intézmények felújításáról vagy építéséről Szerbia-szerte, ám továbbra sem világos, ezek közül mi valósult meg, mi kezdődött el, mi van kivitelezési szakaszban, miről mondtak le, és miért.
„A köztársasági elnök inkompetenciája akkor is teljes mértékben megmutatkozott, amikor a várólisták okát azzal magyarázta, hogy a betegek ‘disznóvágás miatt, az ünnep előtti két napban vagy utazás miatt’ utasítják vissza a műtétet. A várólisták kialakulásának azonban – a ‘disznóvágáson’ túl – számos oka van: az egészségügy elégtelen finanszírozása, a különböző okokból növekvő betegszám, a képzett egészségügyi dolgozók hiánya, a hely- és korszerű felszerelés hiánya, a vezetési válság, a rossz munkaszervezés, valamint a betegek várólistára kerülésének orvosi kritériumai” – emelte ki Delić.
Delić végül úgy fogalmazott, hogy a „Szerbia 2030” stratégiában az egészségügy területén nem lát világos, hosszú távú, koherens és fejlődésorientált egészségpolitikát. Szerinte a jelenlegi hatalom részéről nem mutatkozik készség arra sem, hogy különböző forrásokból növelje az egészségügy finanszírozását, és hiányoznak a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok, valamint az elkülönített pénzek felelős felhasználásának szándéka is.
