Az Európai Unió nagyobb stratégiai egyértelműséget kér az Egyesült Államok és Izrael Iránnal kapcsolatos terveiről, valamint arról, mikor érhet véget a konfliktus, miközben azt is mérlegeli, hogy hajókat küldjön-e a Perzsa-öböl biztonságának megerősítésére. „Érdekünk, hogy a Hormuzi-szoros nyitva maradjon, ezért arról is tárgyalunk, mit tehetünk ezzel kapcsolatban európai részről” – mondta Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője a 27 tagállam külügyminisztereinek brüsszeli találkozója előtt.

Donald Trump amerikai elnök szövetségeseitől – köztük Franciaországtól, Kínától, Japántól, Dél-Koreától és Nagy-Britanniától – kérte, hogy segítsenek biztosítani az Hormuzi-szoros biztonságát a világ tengeri kereskedelme számára.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Kallas szerint az EU kiterjesztheti az Aspides haditengerészeti műveletét a Vörös-tengerről a Perzsa-öbölre, vagy létrehozhat egy „hajlandók koalícióját” azokból a tagállamokból, amelyek eseti alapon katonai kapacitást tudnak biztosítani.

Az Irán elleni háború, amelyet az Egyesült Államok és Izrael február 28-i légicsapásai váltottak ki, világszerte megemelte az energiaárakat, a Brent nyersolaj ára több mint 40 százalékkal nőtt.

A konfliktus ugyanakkor a globális ellátási láncokat is megzavarta, hatással van többek között az Indiából származó gyógyszerekre, az ázsiai félvezetőkre, valamint a Közel-Keletről érkező kőolaj-származékokra, például a műtrágyára.

Teherszállító hajók rekedtek a Perzsa-öbölben, vagy jóval hosszabb útvonalon, Afrika déli csücskét megkerülve közlekednek. A Közel-Keletről induló teherszállító repülőgépek egy része a földön maradt. Minél tovább tart a háború, annál nagyobb a hiány és az áremelkedés kockázata számos termék esetében.

Franciaország közölte, hogy több országgal egy lehetséges nemzetközi kísérőmisszióról tárgyal, amely biztosítaná a hajók áthaladását a szoroson, de hangsúlyozta, hogy erre csak akkor kerülhet sor, „ha a körülmények megengedik”, vagyis ha a harcok mérséklődnek.

Az EU-n kívül Nagy-Britannia is csatlakozhat, ha rendelkezik megfelelő kapacitással. Az Aspides műveletet, amely a Vörös-tengeren működik, lehetséges mintának tekintik egy perzsa-öbölbeli haditengerészeti misszióhoz.

Johann Wadephul német külügyminiszter szerint fontos, hogy az Egyesült Államok és Izrael meghatározza, mikor tekinti teljesítettnek katonai céljait. Hozzátette, hogy az iráni kormány komoly veszélyt jelent a térségre, a hajózás szabadságára és a világgazdaságra, és „ez a veszély semmiképpen sem folytatódhat”. Támogatná azokat a szankciókat, amelyek az Hormuzi-szoros blokkolásáért felelős szereplőket, vagyis Iránt sújtanák.

Ha tisztázódnak az amerikai és izraeli célok, Wadephul szerint megkezdődhet egy új szakasz, amelyben a térség teljes biztonsági rendszerét határoznák meg, és ebbe Iránnal folytatott tárgyalások is beletartoznának.

Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter kijelentette, hogy az EU egyelőre nem kötelezte el magát semmilyen katonai lépés mellett.

Margus Tsahkna észt külügyminiszter kijelentette, hogy országa határozottan támogatja az Egyesült Államokat, de tudni szeretné, „milyen tervek vannak a Közel-Keleten”.

Hozzátette, hogy az európai szövetségesek szeretnék megérteni Trump stratégiai céljait. „Mi a terv?” – tette fel a kérdést.
Az Aspides műveletet eredetileg azért hozták létre, hogy megakadályozza a szomáliai kalózok és az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók támadásait a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen. Ezek a fegyveres csoportok egyelőre nem kapcsolódtak be a mostani konfliktusba.

Az EU attól is tart, hogy a háború folytatódása esetén menekültválság alakulhat ki Iránban.
„Bár a konfliktus egyelőre nem vezetett közvetlen migrációs hullámhoz az EU felé, nem világos, mit hoz a jövő, ezért minden rendelkezésre álló migrációs diplomáciai eszközt mozgósítani kell” – közölte vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Fotó: freepik