A regeneratív mezőgazdaság bevezetése a jogszabályi keretbe az egyik kulcsfontosságú újdonsága a 2026–2034-es időszakra szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiának, és az első lépést jelenti a talajmegőrzés fenntartható módszereire való áttérés felé – közölte ma a Nemzeti Szövetség a Helyi Gazdasági Fejlődésért (NALED).
A közlemény szerint ezzel elfogadták a Szürke könyv egyik kulcsfontosságú ajánlását is, a következő lépés pedig, amelyért a NALED kiáll, a termelők közvetlen támogatásának biztosítása, beleértve a beruházási ösztönzőket a gépek és berendezések beszerzésére. Erről a NALED Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szövetségének ülésén volt szó.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A stratégia tervezete jelenleg nyilvános vitán van, amely március 30-ig tart.
Az egyéb intézkedések között szerepel a piacok korszerűsítése, az ösztönzők elektronikus nyilvántartásának bevezetése, egységes földkönyv létrehozása, valamint a tej minősége alapján járó prémium bevezetése.
„Szerbia képes saját termelésből biztosítani az élelmiszert, ami válságos időkben a legfontosabb támaszunk. Támogatjuk a kis- és közepes termelőket és a szövetkezeteket, de a nagy exportőröket is, akik hozzájárulnak gazdaságunk versenyképességéhez” – mondta Stana Božović, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára.
A közlemény szerint a mezőgazdaság a szerb gazdaság egyik kulcsfontosságú pillére, ugyanakkor a talajromlás, a szén-dioxid-kibocsátás (CO₂) növekedése és az európai zöld agenda egyre szigorúbb követelményei azt mutatják, hogy a jelenlegi termelési modell már nem fenntartható.
Slobodan Krstović, a NALED képviselője elmondta, hogy a svéd kormány támogatásával elemzést végeztek a hazai értékláncról a termőföldtől az asztalig. Az elemzés szerint a CO₂-kibocsátás több mint 50 százaléka az elsődleges termelésből származik.
„Ugyanakkor a gyakorlati példák azt mutatják, hogy azok a termelők, akik már öt–tíz éve alkalmazzák a regeneratív mezőgazdaság elveit, növelni tudták a talaj szervesanyag-tartalmát, javították annak minőségét, és megállították a további romlást” – mondta.
Hozzátette, hogy ezeknek a módszereknek a bevezetése már az első évben 50–60 százalékkal csökkenti a mezőgazdasági területek CO₂-kibocsátását.
Krstović elmondta azt is, hogy a svéd kormány támogatásával regeneratív biodisztriktumok kísérleti projektjeit tervezik megvalósítani, amelyek termelőket, szakértőket, kutatókat és vállalatokat foglalnak majd össze.
„Ezért nagy jelentőségű, hogy az illetékes minisztérium elfogadta a NALED javaslatát, hogy a regeneratív mezőgazdaságot jogilag is elismerjék, de további ösztönzőkre is szükség van, hogy növekedjen azoknak a termelőknek a száma Szerbiában, akik fenntartható gyakorlatot alkalmaznak” – mondta.
A mezőgazdasági minisztérium képviselői az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szövetség tagjainak más újdonságokat is bemutattak, például az élelmiszerbiztonságról és a növényvédelemről szóló törvénytervezeteket.
„Jelentős változás az is, hogy az állati takarmányok területét kiválasztják az élelmiszerbiztonsági törvényből, és külön jogszabály fogja szabályozni, a világosabb szabályozás és a hatékonyabb alkalmazás érdekében. E törvény és a végrehajtási rendeletek elfogadásával Szerbia teljes mértékben összehangolja jogszabályait az EU előírásaival” – áll a közleményben.
A regeneratív mezőgazdasággal növelni lehet a talaj szervesanyag-tartalmát
