Aleksandar Vučić szerb elnök és Edi Rama albán miniszterelnök javaslatát – amely a nyugat-balkáni országok európai integrációjának felgyorsítását célozta volna azzal a feltétellel, hogy az új tagok lemondanak a vétójogról – Brüsszelben egyértelműen elutasították. Az EU bővítési biztosa, Marta Kos még azt is megjegyezte, hogy a két vezető láthatóan nincs tisztában azzal, mit jelent a schengeni övezethez és közös piachoz való csatlakozás, adta hírül a Nova.
A két vezető a vétójogról való lemondással gyorsítani szerette volna az EU egységes piacához és a schengeni térséghez való csatlakozást, egyúttal enyhíteni az EU-bővítéssel kapcsolatban óvatos tagállamok aggályait.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ez a szokatlanul közvetlen válasz Bojana Selaković, a Nemzeti EU-konvent koordinátora szerint azt mutatja, hogy az Európai Bizottság egyre türelmetlenebb, és nem kíván „ráharapni” a balkáni populista vezetők kezdeményezéseire.
„Ez egy nagyon egyértelmű üzenet volt Marta Kostól arról, hogyan viszonyulnak egyes nyugat-balkáni politikai vezetők az európai integráció folyamatához. Különösen az elmúlt évek után, amikor a Bizottság erős motivációt mutatott a reformok előmozdítására ezekben az országokban. Úgy tűnik, ez annak a jele, hogy a Bizottság egy része elveszíti a türelmét” – mondta Selaković.
Hangsúlyozta, hogy egy országnak először EU-taggá kell válnia és teljesítenie kell a szükséges feltételeket, mielőtt csatlakozhatna a schengeni térséghez, és még a teljes jogú tagság után is évek telhetnek el a csatlakozásig.
Mit jelent valójában Schengen?
„A schengeni rendszer jogi bizalmon alapul, magas szintű igazságügyi és biztonsági együttműködést, valamint migrációs együttműködést feltételez. Itt viszont azt látjuk, hogy ez a két vezető egyfajta rövidítésként tekint rá a teljes jogú tagság helyett, miközben ezekben a kulcsfontosságú területekben Szerbiának és Albániának is problémái vannak” – hangsúlyozta.
Selaković arra is rámutatott, hogy mindkét ország európai integrációja jelenleg elakadt. Albániát komoly korrupciós botrány rázza meg, amelyben a miniszterelnök közeli munkatársa is érintett, miközben Szerbiában is hiányzik a reformok végrehajtására irányuló politikai akarat.
Selaković szerint Vučić és Rama kezdeményezése elsősorban belpolitikai célokat szolgált: azt az üzenetet kívánták közvetíteni, hogy pragmatikus megoldásokat kínálnak, és fenntartani a látszatot, hogy országaik továbbra is az európai úton haladnak.
Brüsszel nem dől be a populista trükköknek
A Bizottság határozott elutasítása és Kos megjegyzése azt jelzi, hogy Brüsszel tisztában van azzal, hogyan manipulálják az EU-tagságról szóló narratívát a tagjelölt országokban.
Selaković szerint az is figyelemre méltó, hogy a javaslatot egy német lapban tették közzé, ami arra utalhat, hogy nem egyeztettek előzetesen az Európai Bizottsággal. Hozzátette: az EU-bővítés végső formájáról a tagállamok döntenek, de ha a Bizottság nem támogat egy kezdeményezést, annak megvalósulása rendkívül valószínűtlen.
Fotó: freepik
