A kőolaj árának emelkedése többszörösen befolyásolja majd a gazdaságot és a bevételeinket is

A közel-keleti háború miatti energiaár-emelkedés többféle negatív következménnyel jár majd Szerbia gazdaságára – mondta Milojko Arsić, a Belgrádi Közgazdasági Kar professzora.

Mint rámutatott, a gazdasági növekedés valószínűleg alacsonyabb lesz a tervezettnél, és a költségvetési bevételek is csökkenni fognak, írja a Beta.

„A közvetlen hatás a közpénzügyekre az lesz, hiszen csökkennek az üzemanyagokra kivetett jövedéki adóból származó bevételek, és bejelentették, hogy ez a csökkenés összesen 30 százalékos lesz, ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy van-e jogi alap ilyen mértékű csökkentésre” – mondta Arsić.

Hozzátette, hogy a háború és az olajár-emelkedés hatásainak súlya attól függ majd, meddig tart a közel-keleti konfliktus, és milyen mértékben alkalmazzák a jövedéki adó csökkentését.

Szavai szerint, ha ezt az intézkedést az év végéig alkalmaznák, az nagyjából egymilliárd euróval csökkentené a költségvetési bevételeket, így a kiadások mérséklésére tett erőfeszítések ellenére is nagyobb lenne a hiány.

Elmondta, hogy Szerbiában bizonyos belső tényezők is negatívan hatnak a gazdasági növekedésre, például egyes alacsony hozzáadott értéket termelő ágazatokban a foglalkoztatás csökkenése. Már történtek elbocsátások a textiliparban és az elektromos kábelek gyártásában, és ez a tendencia várhatóan idén is folytatódik.

Az IT-szektorban is voltak elbocsátások a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt, és ez a folyamat folytatódhat. Egyetlen pozitív tényezőként azt említette, hogy egy átlagos mezőgazdasági szezon 0,3–0,4 százalékkal növelheti a bruttó hazai terméket (GDP).

Kiemelte, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalációja és az olajárak emelkedése hosszabb távon lassítja a globális gazdasági növekedést, sőt a recesszió sem kizárt. Szerbia számára további kockázatot jelent az EU által bevezetendő szén-dioxid-vám az importtermékekre.

Mint mondta, ez már most is negatívan hat a Szerbiai Villanygazdaság működésére, és további kockázatot jelent a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tulajdonosi szerkezetének rendezetlensége, az esetleges új kereskedelmi korlátozások (például acélexport-kvóták az EU felé), valamint az európai integrációs folyamat bizonytalansága.

„Az építőipar növekedését az állami infrastruktúra- és építési beruházások, valamint az Expo világkiállításhoz kapcsolódó projektek hajtják majd, ugyanakkor a lakásépítés, a gazdasági kapacitások fejlesztése és a bányászati termelés valószínűleg lassul” – mondta Arsić.

Hozzátette, hogy mindehhez társul a hazai társadalmi-politikai válság esetleges elmélyülésének kockázata, amely még mindig nem rendeződött.

Elmondása szerint az infláció 2025 szeptembere óta viszonylag gyorsan mérséklődött az adminisztratív intézkedések hatására, és 2026 januárjára és februárjára éves szinten körülbelül 2,5 százalékra csökkent, ami 2021 márciusa óta a legalacsonyabb szint.

Ugyanakkor a részletesebb elemzés azt mutatja, hogy az inflációs nyomás nem szűnt meg, csak visszaszorították: az élelmiszerárakat ideiglenesen adminisztratív eszközökkel fékezték, míg a maginfláció (amely nem tartalmazza az élelmiszerek, energia, alkohol és dohánytermékek árait) ismét gyorsulni kezdett, és 2025 októberében mért 3,8 százalékról 2026 februárjára 4,2 százalékra emelkedett.

„A munkaerőpiaci folyamatok 2025-ben arra utalnak, hogy véget érhetett a foglalkoztatás jelentős növekedésének és a munkanélküliségi ráta látványos csökkenésének időszaka. A bérek gyors növekedése – amely az elmúlt években meghaladta a termelékenység növekedését –, valamint a minimálbér erőteljes adminisztratív emelése korlátozó tényezővé válik az új foglalkoztatás szempontjából” – mondta Arsić.

Hozzátette, hogy ez különösen az alacsonyabb képzettségű munkaerő esetében jelent problémát, mivel a munkáltatók kisebb mozgástérrel rendelkeznek a növekvő bérköltségek elnyelésére, ami csökkentheti a keresletet ezen munkavállalók iránt.

Ennek következtében a munkanélküliségi ráta várhatóan stabilizálódik a jelenlegi, mintegy 8,5 százalékos szinten, ami még mindig jóval magasabb, mint a közép- és kelet-európai országok 2025-ös, 4,2 százalékos átlaga.

Elmondta, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2025-ben elérte a 4,3 milliárd eurót, ami a GDP 4,9 százaléka.

Ez mérsékelt növekedés 2024-hez képest, amikor 3,8 milliárd eurót (a GDP 4,5 százalékát) tett ki. A legfontosabb változás azonban a külföldi közvetlen befektetések nettó beáramlásának csökkenése volt: a 2024-es 5,6 százalékról 2025-re 2,6 százalékra esett vissza.

„Így 2014 óta először fordult elő, hogy a közvetlen külföldi befektetések beáramlása kisebb volt, mint a folyó fizetési mérleg hiánya. Egy másik fontos jelenség az ilyen befektetésekből származó osztalékok növekvő kiáramlása. A beruházási ciklus lezárulta után a külföldi befektetők rendszerint elkezdik kivonni profitjukat a fogadó országból, ami most Szerbiában is megfigyelhető” – mondta Arsić.

Hozzátette, hogy 2025-ben a külföldi közvetlen befektetésekhez kapcsolódó devizakiáramlás 4,6 milliárd eurót tett ki, ami jelentősen meghaladta az új beruházásokból származó beáramlást.

Arsić szerint a fiskális politika szigorú kontroll alatt maradt, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés a tervezetthez képest fele akkora volt. A költségvetési hiány a GDP 2,4 százaléka volt, ami alacsonyabb a tervezett 3 százaléknál.

Emlékeztetett arra, hogy 2025-ben a legtöbb makrogazdasági mutató romlott, és a gazdaság mindössze 2 százalékkal bővült, ami 2015 óta a legalacsonyabb érték volt (a pandémiás 2020-as évet leszámítva), és elmaradt a régiós átlagtól is.

Arra a kérdésre, hogy Szerbiának gondjai lehetnek-e a külföldi hitelek visszafizetésével, Arsić azt mondta, hogy az ország hitelminősítése stabil.

„Ami előfordulhat, hogy a refinanszírozás feltételei valamivel kedvezőtlenebbek lesznek, vagyis a hitelfelvételi kamatok magasabbak lehetnek, mint tavaly, de valószínűleg alacsonyabbak lesznek, mint amikor a jelenlegi hiteleket felvették” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy az államadósság nem magas, és Szerbia hozzáfér a nemzetközi piacokhoz, így képes lesz új hiteleket felvenni a régiek törlesztésére és a költségvetési hiány finanszírozására, amennyiben nem történik „valami rendkívül kedvezőtlen” fejlemény.