Európa szinte teljes egészében túl kevés gyermeket vállal ahhoz, hogy migráció nélkül fenn tudja tartani népességszámát. A népesség egyszerű reprodukciójának határát a fejlett társadalmakban általában nőnként körülbelül 2,1 gyermeknél határozzák meg, az Európai Unió pedig már évtizedek óta jóval ez alatt a szint alatt van, írja a Nova.
2024-ben az EU teljes termékenységi rátája 1,34-re csökkent, míg egy évvel korábban 1,38 volt. Még riasztóbb adat, hogy 2023-ban az EU-ban 3,67 millió gyermek született, ami 1961 óta a legnagyobb éves visszaesés volt a születések számában – derül ki az Eurostat adataiból.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Kevesebb gyermek születik, a gyermekvállalást elhalasztják, és a társadalmak gyorsabban öregszenek, mint ahogy képesek lennének megújítani generációikat. Az Eurostat szerint az EU-ban a nők egyre később vállalják első gyermeküket: az első szülés átlagéletkora a 2013-as 28,8 évről 2023-ra 29,8 évre emelkedett. Ez nem pusztán statisztikai részlet, hanem az európai életmód mélyreható változásának egyik kulcsfontosságú mutatója.
2024-ben az unióban Bulgária rendelkezett a legmagasabb termékenységi rátával, 1,72 gyermekkel nőnként, őt Franciaország követte 1,61-gyel, majd Szlovénia 1,52-vel. A lista végén Málta állt 1,01-gyel, Spanyolország 1,10-zel és Litvánia 1,11-gyel. Más szóval még az EU „legjobban teljesítő” országai is jóval a népesség egyszerű újratermelődéséhez szükséges szint alatt maradnak.
A folyamat legnagyobb vesztesei azok az országok, amelyeket egyszerre sújt az alacsony születésszám, a népesség elvándorlása és a felgyorsult elöregedés. Ebben különösen Kelet- és Dél-Európa egyes részei emelkednek ki. Az Eurostat 2024-es adatai szerint Málta, Spanyolország és Litvánia állnak az EU lista végén, míg a tágabb európai adatkészletek és becslések arra utalnak, hogy az EU-n kívüli országokban is rendkívül súlyos a helyzet, különösen azokban, amelyek háborúval, mély gazdasági bizonytalansággal vagy tartós kivándorlással küzdenek – például Ukrajnában, ahol az érték 0,85. Éppen ezért a térképeken a legsötétebb, legdrámaibb árnyalatok általában a kontinens keleti részére koncentrálódnak.
A születésszám csökkenésének okai
A születésszám csökkenésének okai összetettek, és nem vezethetők vissza egyetlen politikai döntésre, gazdasági válságra vagy értékrendbeli változásra. Az Európai Bizottság alacsony termékenységről szóló elemzése több fő tényezőt emel ki: a hosszabb ideig tartó tanulmányokat, a későbbi önállósodást, a bizonytalanabb munkaerőpiacot, a nemek közötti egyenlőtlenséget a gyermeknevelés és a háztartási feladatok megosztásában, a családi minták változását és a gyermekvállalás halasztását. Az OECD ehhez hozzáteszi a lakhatási költségek növekvő terhét, a bölcsődék és óvodák elérhetőségét, a szülési szabadság rendszereinek kialakítását és a háztartások általános pénzügyi biztonságát. Emiatt téves a születésszámot pusztán egyéni döntésként értelmezni. Európa nagy részén a probléma már nem csak az, hogy hányan szeretnének gyermeket, hanem az is, hogy hányan érzik úgy, hogy ezt meg is engedhetik maguknak abban az életszakaszban, amikor biológiailag még viszonylag könnyen válhatnának szülővé – írja a Population Europe.
Mindezek miatt a születésszám csökkenése már nem csupán demográfiai kérdés, hanem kihat a gazdaságra, a munkaerőpiacra, a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre és a regionális fejlődésre is. A mai kevesebb születés két-három évtized múlva kevesebb munkaképes korú embert jelent, ugyanakkor már most is nagyobb nyomást gyakorol az iskolákra, a kisebb városokra és a vidéki térségekre. Európa számos részén ez már nem jövőbeli forgatókönyv, hanem megkezdődött valóság. A népességszámot egyes helyeken még a migráció tartja fenn, de a generációk természetes megújulása szinte mindenhol gyengül.
Fotó: Eurostat
